Klímapolitikai törvények
A vitában a törvényalkotási bizottság álláspontját Héjj Dávid Ádám (Fidesz) ismertette, aki hangsúlyozta, hogy a javaslat két korábbi jogszabályt módosít.

Az indítvány legfontosabb elemének nevezte, hogy egyszerűbbé és átláthatóbbá váljon a hazai klímapolitikai szabályozás, valamint megerősödjenek azok a keretek, amelyek az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást szolgálják.

Kaderják Péter energiaügyekért felelős államtitkár azt mondta, a törvényjavaslat elsődleges célja, hogy hazánk időben eleget tegyen az uniós jogból fakadó, a klímaváltozás elleni hatékonyabb fellépést biztosító jogharmonizációs kötelezettségnek.

Schmuck Erzsébet (LMP) frakciója korábbi javaslatait ismételte meg. Ezek között említette azt, hogy az Országgyűlés számára kétévente ágazati és sérülékenység szerinti regionális bontásban helyzetértékelést és előrejelzést kellene készíteni az éghajlatváltozásról. A parlamentnek háromévente át kellene tekintenie a természetes nyelőkapacitások, például erdők, gyepek helyzetét - közölte.

Miután Jakab István levezető elnök lezárta a vitát, Kaderják Péter az elhangzottakra válaszolva hangsúlyozta, hogy a nemzeti éghajlatváltozási stratégiát az Országgyűlés fogadja el.

Eötvös Loránd Kutatási Hálózat


Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnál foglalkoztatottak jogállásváltozásához szükséges egyes törvények módosításához benyújtott bizottsági jelentéseket és az összegző módosító javaslatot Törő Gábor (Fidesz) ismertette.

A képviselő az indítvány elsődleges céljának nevezte, hogy a kutatói hálózatban foglalkoztatott kutatók bérét versenyképesen rendezzék. A javaslat megteremti az egyéni motiváció lehetőségét, mert a munkáltató nagyobb szabadságot kap a bérek meghatározásában - tette hozzá. Az előterjesztés lehetőséget ad tudományos ösztöndíj, díjak és címek alapítására - emelte ki a képviselő.

Brenner Koloman (Jobbik) úgy látta, a javaslat megfosztja a kutatóhálózat tagjait a közalkalmazotti státusztól. A közalkalmazotti munkaviszony nem akadályozza meg, hogy a tudományos élet szereplőinek magasabb béreket lehessen fizetni - közölte.

A Jobbik nem fogja támogatni a javaslatot - szögezte le.

Keresztes László Lóránt (LMP) gyalázatosnak nevezte a törvényjavaslatot, amit véleménye szerint az érintettek akarata ellenére alkották meg.

Mesterházy Attila (MSZP) azt kérdezte, hogy a kormány mikor fejezi be "ezt a kultúrharcot"?

A vita lezárását követően Bódis József államtitkár az elhangzottakra reagálva kijelentette, az egyetemi autonómia egyik alapja, hogy az intézménynek legyen törzsvagyona. Az akadémiai autonómiáról beszélve hangsúlyozta, senki nem akarja megszabni, hogy egy kutató milyen módszertant használva rakja össze a saját tudományos anyagát.


Közműcsatlakozás


Az ingatlanok közműcsatlakozásának elősegítése érdekében benyújtott törvénycsomag bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslatának vitájában a törvényalkotási bizottság álláspontját tolmácsolva Törő Gábor (Fidesz) elmondta: Magyarország versenyképessége szempontjából fontos beruházásösztönző tényező a közművekhez csatlakozás gyorsítása, egyszerűsítése.

Felidézte: a kezdeményezés módosítja a villamosenergiáról, a gázellátásról és a vízközművekről szóló törvényt, tovább egyszerűsítve a szabályokat, valamint kimondva, hogy ha a szolgáltató a csatlakozási tervet nem fogadja el, a felhasználó a hatóságtól is kérheti annak jóváhagyását.

A bizottsági kisebbségi vélemény előadója, Hiszékeny Dezső (MSZP) szerint a javaslat a 2012-ben bevezetett különadót emelné a vízközműcégeknél, mégpedig úgy, hogy a városokban többszörösét kellene fizetniük, mint máshol.

Mi jöhet ezután? - tette fel a kérdést, újabb adónemek bevezetését vizionálva, torz rendszerről, "politikai döntésről, büntetésről, bosszúról" beszélve, majd felvetve, járványveszélyt generál, emiatt pedig embertelen a javaslat.

Szerinte ugyanis mivel a rezsicsökkentés nem teszi lehetővé a közműdíj-emelést, így a megnövelt adót csak költségátcsoportosítással, azaz az ellátásbiztonság terhére tudják kifizetni majd a cégek.

A képviselői felszólalások sorát nyitó Szakács László (MSZP) szerint a könnyebbség mellett adóemelést is hoz elfogadása esetén az előterjesztés.

Emlékeztetett arra, hogy az állam korábban támogatással oldotta meg, hogy a túl nagy költséggel dolgozó szolgáltatóknak ne kelljen árat emelniük.

Szerinte ez a javaslat nem arról szól, hogy olcsóbb legyen vidéken a víz, hanem arról, hogy az adósságai miatt "megrogyott" dél-alföldi vízmű helyzetét rendezzék.

Frakciótársa, Varga László saját városa, Miskolc példáját hozta fel, ahol az elhanyagolt állapotú hálózat miatt jelentős a vízveszteség, ami ellehetetleníti a fejlesztéseket, tovább rontja a szolgáltatás biztonságát, hacsak nem von el más feladatoktól forrásokat az önkormányzat.

Mindezek alapján az indítvány visszavonását és a javaslat egyeztetések utáni újragondolását javasolta.