OGY - Krónika 13. rész (szakképzés)

Belföld, 2019.11.20

Ellenzéki bírálatok mellett zajlott a szakképzésről szóló törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések vitája szerda este az Országgyűlésben.



Jobbik: nem oldódik meg az oktatás összes problémája


Csányi Tamás (Jobbik) azt mondta, hogy frakciója a szakképzés átalakításáról szóló törvény szavazása során azok mellé a pedagógusok mellé állt, akik azt gondolták, hogy a közalkalmazotti jogviszony elvétele "túl nagy ár egy biankó csekkért".

A béralku lehetőségével sikerül majd házon belül is tovább mélyíteni az árkokat, mert aki ügyesebben tárgyal, az ugyanazért a munkáért több bért kap, mint az, aki kevésbé talpraesett - fogalmazott. Korrektebb és nagyvonalúbb lett volna a 2014-es vetítési alapot a mindenkori minimálbérhez igazítani - tette hozzá.

A szakképzés megreformálása valóban elengedhetetlen volt, ugyanis sok szakember hagyta el az országot - közölte. A kormány vélhetően jót akart, de a megvalósítás nem támogatható - jelentette ki.

A szakképzés kiemelése pusztán tüneti kezelés, ami nem oldja meg az oktatás egészének problémáit - szögezte le.


KDNP: ösztönözni kell, hogy minél több szakiskolai tanuló érettségizzen le


Móring József Attila (KDNP) azt mondta, hogy a szakképzésről szóló törvény célja azt volt, hogy a szakképzés meg tudjon felelni egy gyorsan és folyamatosan változó munkaerőpiac igényeinek. A szakképzés fejlesztése össztársadalmi érdek - szögezte le. A duális képzés hozzájárulhat a korai iskolaelhagyás megelőzéséhez, éppen ezért ösztönözni kell, hogy minél több szakiskolai tanuló szerezzen érettségit - érvelt.

Kiemelt cél, hogy a fiatalok egy valódi és Magyarországon befutható karriert lássanak a szakképzésben - szögezte le.

A családok támogatásáról szóló módosítást kiemelve hangsúlyozta, a javaslat kiterjeszti a családi pótlékra való jogosultságot a köznevelés rendszerétől elváló szakképzésben tanulókra.


MSZP: hiba a szakképzést elszakítani a közoktatástól


Kunhalmi Ágnes (MSZP) úgy fogalmazott: a kormány korrigálni próbálja azt a sehová nem vezető kilenc és fél évet, ami alatt hibát hibára halmozott. A kabinet most megpróbál visszatérni a 2010 előtti szemlélethez, az érettségi újra értékké vált a szemükben - tette hozzá.

Beismerésnek nevezte, hogy egy módosító javaslaton keresztül a kormány megpróbálja elismerni, hogy a gyermekeknek 18 éves korukig tanulniuk kellene.

A piaci szereplők is elmondják, hogy nincs szükségük félanalfabétákra - közölte.

A vezérszónok hibának nevezte, hogy a szakképzést elszakították a közoktatástól.

A magániskolákra áttérve helytelennek nevezte, hogy az illetékes miniszter egyedül döntheti el, hogy mely intézményeknek ad engedélyt és melyeknek nem.


DK: koncepció nélküli elképzelés


Koncepció nélkülinek nevezte az előterjesztést, és az előkészített, átgondolt stratégiát hiányolta a szakképzés most tárgyalt átalakításából Arató Gergely, a DK vezérszónoka, aki szerint kimaradt az anyagból a fél évszázada egységes rendszert alkotó köznevelés és a szakképzés viszonyának szabályozása.

Hangsúlyozta, hogy egy ilyen súlyú változást hosszú szakmai vita és megfelelő átmeneti időszak után lehetne bevezetni, hozzátéve, "lehet, hogy elszúrták, de a károk csökkentésében mi biztosan partnerek lennénk".

Elmondta: szerencsésebbnek tartotta volna, ha a teljes modell, egységben kerül a törvényhozás elé, az új rendszert érdemben bemutató indoklással, ugyanakkor azt elismerte, hogy az európai trendeknek megfelelő irányba mozdítja el a rendszert az új szabályozás.

Szerinte a benyújtás módja - az, hogy a most módosított törvény elfogadása előtt nyújtották be ezt az változtatást - azt mutatja, hogy a kormányzat szavazógépnek tekinti a törvényhozást.

Ez valóban egy technikai törvénymódosítás. Az a baj, hogy az alapprobléma nem technikai - jelentette ki, annak a véleményének adva hangot, hogy a 14 évesek jelentős hányadát nem készítette fel a közoktatás a szakképzésben való sikeres részvételre, a leendő pályáján való boldogulásra.


LMP: továbbra is bajban vannak a magániskolák


Noha a Waldorf iskolák problémái rendeződni látszanak, a többi magánintézmény helyzete továbbra is aggályos, hiszen elvesztik az általánostól eltérő pedagógiai tevékenység jogát, és egyedileg kell engedélyeiket megszerezniük, ezzel pedig kiszolgáltatottá válnak a kormányzati akaratnak - hangoztatta a vitában Hohn Krisztina, az LMP vezérszónoka.

Kifogásolta egyebek mellett, hogy nem lehetne fellebbezni a nyilvántartásba vételi döntés ellen, azt bírósági útra terelnék, amivel lassulna ez az eljárás, ahogy azt is, hogy az eddiginél több kompetenciamérés várna a fiatalokra.

Az LMP, ahogy a szakképzési törvényt, ezt sem fogja támogatni - jelentette be.


Párbeszéd: a kormány inkompetenciáját bizonyítja a törvény


Tordai Bence (Párbeszéd) szerint a kormány inkompetenciáját mutatja a jogszabály, amely egy szinte még el sem fogadott törvényt módosít sok tucatnyi ponton.

A Fidesz kormány elfelejtett kormányozni - jelentette ki, mondván, nem az emberek érdekeit szolgálja a működése, több szerénységet, szakmai alázatot és munka iránti elkötelezettséget javasolva a kormányoldalnak.

Tordai Bence jogi szörnyszülöttnek nevezve a tárgyalt anyagot, később pedig felvetette: a kormányzat a jogalkotási törvényt és a társadalmi egyeztetésről szóló jogszabályt sem tartja be. Szerinte az országgyűlés tekintélyét rombolják az ilyen színvonalú előterjesztések.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!