OGY - Krónika 14. rész (alaptörvény-módosítás)

Belföld, 2020.11.19

További képviselői felszólalásokkal folytatódott, majd a kormány zárszavával ért véget az alaptörvény kilencedik módosítására irányuló javaslat általános vitája, majd a szerdai napirend tárgyalása az Országgyűlésben.



További képviselői felszólalások

Varga-Damm Andrea független képviselő arról beszélt, hogy az alaptörvény célja az alapvető jogok és kötelezettségek jogszabályi keretének biztosítása, a törvény pedig magatartási szabályokat rögzít.

"Mióta jog és kötelezettség, vagy magatartási szabály, hogy a természet törvénye alapján a nő nő, a férfi pedig férfi?" - kérdezte a képviselő, majd hozzátette: ezzel a természeti törvények mindenekfelett állóságát tagadják.

Mint mondta, a kormány azt akarta, hogy ha egy gyerek azonos nemű családba kerül, akkor ne tudjanak férfit anyának, nőt apának beírni, de ezt törvényi szinten el lehetett volna intézni.

Jelezte, egyetért azzal, hogy a gyerek nemisége alapján meghatározott identitását óvni kell, senkinek nincs joga a nemiségét megkérdőjelezni addig, amíg maga nem dönt arról, hogy nem a saját biológiai neme szerint akar élni.

A vagyonkezelői alapítványokkal kapcsolatban azt mondta, hogy a nemzeti vagyon kilopása a lényeg, de ha kormányváltás lesz, akkor lesz mód arra, hogy ha az alapítványok nem lesznek gondos gazdák, akkor kontrollt tudnak majd gyakorolni.

Felvetette, hogy az önkormányzati vagyon a közpénz meghatározása alapján nem közpénz, így viszont az Állami Számvevőszék sem ellenőrizhetné az állami bevételek elköltését.

Utóbbi felvetésre Nacsa Lőrinc (KDNP) jelezte: az önkormányzati rendszer az állami rendszer része, az önkormányzati költségvetés az állami költségvetés alrendszerének része.

A kereszténydemokrata képviselő emellett a korábban elhangzottakra reagálva visszautasította, hogy rasszisták lennének, mert a természet alapján határozzák meg az anya és az apa nemét. Azzal indokolta a nemek rögzítését, mert a genderideológia nem használ nemeket.

Hangsúlyozta még, hogy a baloldali kormányok idején 190, többségében nyereséges állami céget adtak el, kiárusították a nemzeti vagyont.

Mesterházy Attila (MSZP) úgy foglalt állást, hogy a kormány most az LMBTQ-embereket jelölte ki bűnbaknak, a módosítás pedig azért készült, mert a Fidesz fél a 2022-es választásoktól.

Szakács László (MSZP) szerint a Fidesz azért nyújt be ilyen módosításokat, mert látják, hogy az előítéletesség "jól fizet".

Varga László (MSZP) azt mondta, hogy a kormányoldal szükségtelen és egyoldalú diktátumokat fogalmazott meg az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslataiban, hogy azzal terelje el a figyelmet a koronavírus-járvány elleni védekezésről.

Az ellenzéki politikus szerint a Fidesz előterjesztései egyrészt hatalmi érdekeket szolgáló módosításokat tartalmaznak, másrészt felesleges, illetve időszerűtlen változtatásokat tartalmaznak.

Varga László szólt arról is, nem azt tartják kirekesztőnek, hogy alaptörvénybe foglalják: az anya nő, az apa férfi, hanem azt a "körítést", amelyet a kormánypárt politikusai tettek hozzá mindehhez.

Bányai Gábor (Fidesz) kijelentette, nem az azonos neműek kapcsolatairól szól az alaptörvénymódosítás, hanem az a "genderlobbi megállításának első lépcsője". Kiemelte, a kabinet célja, hogy megakadályozza az európai kultúra "módszeres leépítését".

A kormánypárti politikus megjegyezte továbbá, a nemzeti vagyont nem a jelenlegi, hanem a korábbi balliberális kormányok árusították ki. Példaként említette, hogy abban az időben szinte az összes infrastruktúrával foglalkozó vállalat francia, német és olasz állami cégek tulajdonába került. "Ezeket vissza kell vásárolni" - tette hozzá.

A független Volner János azt mondta, fel kell lépni az európai baloldal ellen, amely megpróbálja felszámolni a természetes családi viszonyokat.

Szilágyi György (Jobbik) ismételt felszólalásában tovább bírálta a kormányt az alaptörvény módosításával összefüggésben. Nacsa Lőrinc (KDNP) ezt követően úgy fogalmazott, Szilágyi György "egy év alatt próbált meg náciból kommunistává vedleni".

A jobbikus politikus erre úgy válaszolt, "az Országgyűlés egyik leggerinctelenebb, leghazudozóbb képviselője" őt ne nevezze nácinak, majd ezen a ponton az elnöklő Latorcai János elvette tőle a szót és kizárta az ülésnap további részéből.


A vita lezárásaként Völner Pál államtitkár azt mondta, a vita nagyobb része nem az alaptörvényről szólt, és aláhúzta: a kormánypártok elkötelezettek a hagyományos értékrend védelme mellett, de szó sincs arról, hogy különböző kisebbségeket támadnának meg, nem homofób és nem rasszista a javaslat.


A felszólalást követően Latorcai János levezető elnök lezárta a keddi napirend tárgyalását, a képviselők szerda reggel folytatják a munkát.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!