MSZP: a javaslat több ponton szembe megy azzal a záródokumentummal, amelyet Orván Viktor is aláírt



Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka azt kérdezte, hogy ha a határozati javaslat alapján a Fidesz nem ért egyet a konferenciával, akkor Orbán Viktor miért írta alá azt a zárónyilatkozatot, amelyben az Európai Tanács elfogadta a konferencia jelentését, és az abban megfogalmazott alapelveket és iránymutatásokat. Példaként említette, hogy a dokumentum szélesebb jogköröket kíván adni az Európai Parlamentnek.

Kiemelte: az Európai Unió a garanciája az európai békének és minél szorosabb az együttműködés az európai népek között, annál erősebb a béke garanciája. Hozzátette: a minél szélesebb és mélyebb együttműködés Magyarország nemzeti érdeke is, hiszen az Európai Unió a magyarság egyesítésének is a legfőbb kerete, a határok nélküli Európa teszi lehetővé az egyre szorosabb kapcsolatot a határon túl élő magyarokkal.

Megítélése szerint a Fidesznek valójában az fáj, hogy az uniós támogatások nem érkeznek meg Magyarországra. Ennek oka, hogy az európai tagállamok nem szeretnék, ha ellopnák uniós pénzeket. Az unió azt várja Magyarországtól, hogy számolják fel a korrupciós hálózatot, ehelyett a Fidesz határozati javaslatot fogalmaz meg.


Mi Hazánk: a határozati javaslatnak globális kitekintést is kellene adnia


Toroczkai László, a Mi Hazánk vezérszónoka azt kifogásolta, hogy a határozati javaslat nem tartalmaz globális kitekintést. A dokumentum nem szól arról, hogy az úgynevezett BRICS, vagyis Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság erősödésével kialakulóban van egy kétpólusú világrend, és Magyarországnak el kell döntenie, hogy hol fog elhelyezkedni ebben a világban.

Az unió jelenleg az amerikai globális vállalatok, pénzügyi szervezetek gyarmata, az unió vezető politikusai ezeket a vállalatokat szolgálják, és amíg az unió így működik, addig nincs jelentősége, hogy az Európai Parlament képviselőit a nemzeti parlamentek delegálják-e, hiszen ez egyelőre egy színjáték, amihez a tagállamok asszisztálnak.

Azt is mondta, az EU haldoklik, és Magyarország nem maradhat egy olyan unió tagja, amely magával akarja rántani a gazdasági leépülésbe, és ahol esetleg majd Ukrajna újjáépítését is az unió tagjainak kell finanszírozni.

Hozzátette: tíz éven belül Magyarország nettó befizetővé fog válni, tehát már gazdasági értelemben sem fogja megérni hogy az unióhoz tartozzon.


LMP: a dokumentum a válságtünetekre sem reagál


Az utolsó vezérszónok, Ungár Péter (LMP) azt mondta, hogy a határozati javaslat tartalmaz támogatható részeket, de leginkább a jobb- és baloldal közötti vitát mutatja meg Európában.

Az uniót alapító három nagy nyugati országra és a Benelux-államokra találtak ki egy politikai architektúrát - fogalmazott. Ez az architektúra annyira elavult, hogy már a látszatát sem tudja fenntartani annak, hogy működik - jelentette ki.

Lehet európai védelmi képességről és külpolitikáról beszélni, ha Európa valóban szuverén - fogalmazott a felszólaló.

A dokumentum a válságtünetekre sem reagál, a klímaváltozás szó nem található meg benne - emelte ki Ungár Péter.

A szociális Európa helyett ipari lobbisták "ejtették túszul" Európa vezetését - ismertette véleményét. Hozzátette, vannak olyan tagállami kormányfők, akik bármit megtesznek azért, hogy az adóparadicsomok megmaradjanak.

A fogyasztókért, a földért és a társadalomért érzett felelősséget kellene előtérbe helyezni - ismertette véleményét.


Képviselői hozzászólások


Zsigmond Barna Pál (Fidesz) arról beszélt, hogy egy fontos történelmi időpontban jött az Európa jövőjéről szóló konferencia.

Az EU folyamatosan szorul vissza a versenyben, az elmúlt években válságról-válságra bukdácsol - jelentette ki a felszólaló.

Az Európai Unió elsődleges érdeke, hogy a közvetlen szomszédságában béke és stabilitás legyen, ennek egyik eszköze a bővítéspolitika - jelentette ki.

Az ismételt felszólalásra jelentkező Deutsch Tamás (Fidesz) leszögezte, hogy a javaslat az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak uniós szavatolásáról szól.

Nincsen olyan tagállami szuverenitás jogkörbe tartozó hatáskör, amit bármely tagállam átruházott volna az EU-ra - mutatott rá.

Sebők Éva (Momentum) azt sérelmezte, hogy elfeledkeznek a kivándorolt magyarokról.

Hörcsik Richárd (Fidesz) fontosnak nevezte, hogy az Országgyűlés hallassa hangját egy olyan ügyben, amely alapvetően befolyásolja Európa jövőjét és Magyarország helyzetét és szerepét az EU-ban.

Hangsúlyozta: Magyarország nem kíván kilépni az EU-ból, szó sincs arról, hogy ez egy kilépést előkészítő dokumentum. Arról szól, hogy a magyaroknak van víziója az EU-ról, és aktív szerepet kívánnak játszani - vélekedett


Előterjesztő


Nacsa Lőrinc (KDNP) szerint tanulságos és izgalmas vitát folytatott a Ház. Emlékeztetett: az EU egy kereszténydemokraták által feltalált politikai innováció, amelynek célja a béke és stabilitás fenntartása volt az európai kontinensen.

Az EU azonban számos olyan döntést hozott, amelynek eredménye a saját versenyképességének gyengítése lett - mondta. Ezt Nacsa Lőrinc rossz iránynak tartja, és kiemelte: az EU-nak ismét globális tényezővé kell válnia.

Ezzel szemben a "brüsszeli buborékban" ülő bürokraták úgy vélik, a bölcsek köve birtokában vannak és "egy ideológiai kalapáccsal csapkodniuk kell jobbra-balra" - fogalmazott.

Az unió nyugat-balkáni bővítésének lelassulását aggasztónak nevezte, és szerinte sokkal fontosabb lenne ezzel foglalkozni, mert az EU ezekkel az új országokkal erősebb lenne.


Az elnöklő Duró Dóra lezárta az általános vitát.