Keresztes László Lóránt (LMP) a vízközmű-szektor széles körű reformját szorgalmazta, az ágazat megmentésének átfogó stratégiáját hiányolva.

Szerinte egyes területeken valóban javítja a helyzetet, máshol ugyanakkor ellehetetleníti a vízközmű-ágazatot elfogadása esetén az előterjesztés.

Arról beszélt: szakmai becslések szerint 1500 és 3000 milliárd forint közötti összeg hiányzik az ágazatból a következő másfél évtizedben, ráadásul rettenetes a szakemberhiány a szférában.

Szerinte sok cég az összeomlás szélén áll, amelyik nem, azt ezzel a módosítással taszítják a bedőlés szélére.

Balczó Zoltán (Jobbik) - osztva az előtte szóló ellenzéki képviselők kritikáit - elfogadhatatlannak nevezte, hogy adót emelnének az előterjesztés eredményeként.

Úgy vélte: ennek az lehet a következménye, hogy a nagyobb településeken működő víziközmű-társaságok összerogynak az újabb teher alatt.

Jelezte: mindezek miatt nem tudják megszavazni a törvényjavaslatot, noha például a villamosenergiával foglalkozó részét, összességében pedig az előterjesztés négyötödét jónak tartják.

A kormány miért nem lépett bátrabban előre, amikor a világpiaci árak lehetővé teszik? - kérdezte Mesterházy Attila (MSZP), mondván, 2014 óta mód nyílna további rezsicsökkentésekre, és akkor ez a profit nem a magyar állam cégei, hanem a lakosság zsebébe kerülne.



Zárszó


A vita lezárása után az elhangzottakra reagálva Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára megjegyezte: a javaslatcsomag célja az, hogy lebontsák a még fennálló adminisztratív-bürokratikus akadályokat a rendszerhez csatlakozás során.

Adóemelésről nincsen szó, adóátrendezésről lehet maximum beszélni; igazságosabbá tesszük a rendszert - reagált az ellenzéki felvetésekre, majd megjegyezte, a módosítás eredményeként egy fillérrel sem emelkedik az állam adóbevétele, ugyanakkor az érintettek háromnegyedének terhei csökkennek.

Hangsúlyozta, az előterjesztés figyelembe veszi az ágazat szereplőinek valós terheit, és javítja az ellátásbiztonságot.

Elismerte: időszerű a vízközmű-hálózat rekonstrukciója, amit a következő évtized egyik legnagyobb, remélhetőleg uniós forrásokhoz is jutó fejlesztési projektjének nevezett.

Az államtitkár megemlítette, hogy 2010 előtt a baloldali kormányok a villany és a gáz árát "akkor emelték, amikor csak bírták", míg mostanra Európa legolcsóbbjai között vannak ezek a szolgáltatások.


Zárszámadás


Szűcs Lajos (Fidesz), aki az egyes bizottságok nevében a többségi véleményt ismertette, kifejtette: 2019-ben 4,1 százalék helyett 4,6 százalékos volt a gazdasági növekedés, ehhez a gazdaság minden szektora hozzá tudott járulni. Nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, a magyar gazdaság fő szektorai erősödtek. Az átlagkeresetek 14,4 százalékkal bővültek. A foglalkoztatás meghaladta a 4,5 millió főt.

A kormányzat intézkedések a tartós növekedés pályájára helyezték a gazdaságot. Magyarországon volt a negyedik leggyorsabb a gazdasági növekedés az unióban, az ország sérülékenysége jelentősen mérséklődött.

Fontos célként jelölte meg, hogy Magyarország családbarát legyen, ezért családbarát adózási rendszert vezettek be.

Kedvező évet zárt 2019-ben a mezőgazdaság is, a szántóföldi kultúrák kifejezetten jó eredményt hoztak - jegyezte meg. Az állattenyésztés minden fontosabb ágazatban növekedést mutatott, az élelmiszeriparban nőtt a termelési érték. Összegzése szerint a kormány jó úton jár, megfelelő a stratégia.

A környezetvédelem intézményi és ágazati feladataira 359,5 milliárdot fordítottak. Folytatódott a Magyar Falu Program és a Modern városok Program. Biztos alapokkal folytatódhattak továbbá a 2010-ben elindított nemzetpolitikai intézkedések - sorolta.

A kisebbségi véleményt ismertetve Bősz Anett (DK) arról beszélt, hogy elosztási vita van közöttük. A 4,6 százalékos GDP-növekedést el kell ismerni, ugyanakkor ebből éppen azok nem részesednek megfelelően, akik mások szolgálatába álltak, például a közfoglalkoztatottak. Ugyanez igaz a leszakadó társadalmi csoportokra, vannak olyan dolgozók, akiket évek óta sújt a dolgozói szegénység - tette hozzá. Megjegyezte azt is, nagy a bérszakadék férfiak és nők között, és ennek orvoslására nem történnek kormányzati lépések.

A munkaerő-hiány és a munkanélküliség együttes léte egy gazdaságstratégiai hiba, ami kijavítandó - mutatott rá.

Kitért a külföldre távozókra és arra, hogy a számuk a korábbi évekhez képest némiképp nőtt.

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) azt mondta, hogy felelőtlen költekezés jellemezte az évet. Jó év volt, de a kormány mégsem tartalékolt - hangoztatta.

Csökkent a környezetvédelem finanszírozása, amit gyalázatosnak nevezett. Sok olyan kiadás maradt el, ami szükséges lenne a fenntartható mezőgazdaság megteremtéséhez.

Kevesebb jutott az oktatásra és egészségügyre, mindez az adóbevételek növekedése mellett. Elmaradt a szociális védőháló megerősítése is, ahogy a rendvédelmi dolgozók illetményalapjának növelése.

Alexov Lyubomir, szerb nemzetiségi szószóló azt mondta, hogy a 13 magyarországi nemzetiség számára a források biztosítottak voltak, amelyek elősegítették a nemzetiségi intézményrendszer kiegyensúlyozott működését.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a költségvetést nem megalapozott számok alapján állították össze. Hozzátette: bár a bevételeket alultervezték, de ezt sikerült az utolsó forintig elkölteni.