OGY - Krónika 14. rész (jegybanktörvény)

Belföld, 2022.11.22

Lezárta a jegybanktörvény vitáját kedden az Országgyűlés. A képviselők a pénzügyi szektort érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslattal folytatták munkájukat.



Jegybanktörvény



Mi Hazánk: önmérsékletre lenne szükség


Apáti István (Mi Hazánk) közölte, támogatnak minden olyan intézkedést, amely erősíti az adósságféket és megakadályozza a lakosság eladósítását. Azon véleményének adott hangot, hogy az alapkamat emelkedése ugyanolyan problémákhoz fog vezetni, mint a devizahiteleknél az árfolyamkockázat, azaz adósságspirálba kerülnek emberek tömegei a forintalapú hiteleikkel.

Kifogásolta, hogy a kormány megszüntette a kilakoltatási moratóriumot. Azt firtatta, hogy a kormánypárti képviselők lesznek-e annyira szociálisan érzékenyek, hogy a drasztikusan megnövekedett rezsiszámlák lakóingatlanokra terhelését megakadályozzák és a kilakoltatások elé akadályt gördítenek.

A nyereség-veszteség elszámolásával kapcsolatban közölte, ez a szabály annak beismerése, hogy a baj sokkal nagyobb annál, mint amennyit a kormány elismer.

Az MNB elnökének fizetésemelése szerinte durván sérti az emberek igazságérzetét, amikor forintalapon adósodik el a lakosság, valamint a munkanélküliség növekedésével és gazdasági visszaeséssel kell számolni. Önmérsékletre lenne szükség - jegyezte meg.

Jelezte, frakciója nem támogatja a törvényjavaslatot.



LMP: vérlázító a javaslat



Csárdi Antal (LMP) a törvényjavaslat azon rendelkezéseit emelte ki, amelyek alapján a nemzeti bank elnökének és két tucat állami vezetőnek emelkedik a fizetése. Elképesztő, vérbő pofátlanság, milliók megalázása - hangoztatta. Hozzátette: van olyan vezető, akinek fizetését egymillió forinttal is emelkedik, miközben a tanároktól, a szociális dolgozóktól és más közalkalmazottaktól megtagadják az érdemi béremelést. Vérlázító, hogy egy válság közepén "horribilis mértékű" béremelést szánnak az állami vezetőknek - mondta.

Közölte, a jegybank elsődleges feladata az árstabilitás fenntartása, de ma Magyarországon 20 százalékot meghaladó az infláció mértéke. Szerinte 20-50 százalék között csökken minden magyar dolgozó állampolgár reálbére.

Csárdi Antal szóvá tette a jegybank egy kastélyvásárlását, milliárdos kommunikációs költéseit. A jegybanknak a devizahitelek forintosításakor nyeresége lett, amelyből százmilliárdos vagyonra tett szert Matolcsy György fia is - mondta.


Képviselői felszólalások


Apáti István (Mi Hazánk) azt emelte ki: napjainkban a legsúlyosabb infláció az élelmiszereket érinti, különösen az alapvető termékeket, ennek oka pedig az, hogy drasztikusan, "kigazdálkodhatatlanul" megugrottak az előállítási költségek. Szerinte ezért korlátozni kellene azok haszonszerzését, akik az áremelkedésből extraprofitra tesznek szert.

Csárdi Antal (LMP) szerint az a fő kérdés, ki profitál a magyar gazdaság teljesítményéből; ezek szerinte nem például a pedagógusok, hanem a nagyvállalatok és a kormányoldal által eltartott "haveri kör".

Az elnöklő Latorcai János további hozzászóló hiányában lezárta az általános vitát.


Pénzügyi törvények


Az országgyűlés ezután áttért a pénzügyi szektort érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájára. Ennek során előterjesztőként Fónagy János, gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár megemlítette: a javaslat számos terület, köztük a hitelintézeti, a tőkepiaci, a biztosítási, a tőkepiaci szektor újraszabályozását, valamint a jegybanktörvény módosítását is tartalmazza.

Hangsúlyozta: szükséges a pénzügyi közvetítőrendszer szabályozásának egyes elemeit felülvizsgálni a rendszer megbízható működése érdekében, hiszen a folyamatos változások miatt rendszeresen szükséges az új helyzethez igazítani a törvényt.

A javaslat egyes elemeit számba véve elmondta: az az alternatív megoldások szabályozása révén megteremti a jelzáloghitel-követelésen alapuló refinanszírozás lehetőségét portfolió-szinten, zálogjog alapján. A módosítás céljaként említette, hogy az önkéntes pénztárak és tagjaik minél szélesebb körben elérhessék a technikai fejlődés eredményeit, például a közgyűlésen való digitális részvétel képében.

Hozzátette: a hitelintézeti törvény módosítása pontosítja a felszámolási eljárások kielégítési sorrendjét és folyamatosan követhetővé teheti a betétvédelmi alap által védett önkormányzati eszközöket. Újdonságként említette a biztosítások körében, hogy az elhunyt közeli hozzátartozója még a hagyatéki eljárás lezárása előtt adatokat kérhet az elhunyttal szerződésben állt biztosítótól.

Arról is beszélt, hogy a javaslat a befektetési vállalkozások és az árutőzsdei vállalkozások esetében jogharmonizációs elemeket tartalmaz, majd kiemelte, a módosítás célja a pénzügyi közvetítőrendszer további erősítése és biztonságosabbá tétele, a szektor stabil, kiegyensúlyozott működése.


Fidesz: a megbízható működés biztosítása a cél


F. Kovács Sándor, a Fidesz vezérszónoka azt hangsúlyozta: a javaslat célja a megbízható működés biztosítása, a folyamatos változáshoz, fejlődéshez igazítva a szabályozást. Hangsúlyozta, a digitalizáció jelenti a legnagyobb előrelépési lehetőséget ezen a területen, úgy a szolgáltatásokban, mint az ügyfélélmény minőségében.

Egyebek között azt emelte ki: a kriptovaluták egy része már most is pénzügyi eszköznek számít, könyvelésük technológiasemleges átalakítása lehetőséget teremt a velük való hatékonyabb gazdálkodásra, akárcsak azt, hogy a javaslat elfogadása esetén a jegybank által kibocsátott kötvényeknél az állampapír-kibocsátási rend eljárása lesz irányadó.

Mindezek alapján képviselőcsoportja támogatásáról biztosította az előterjesztést és annak megszavazását kérte a többi képviselőcsoport tagjaitól is.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!