OGY - Krónika 14. rész (szakképzés, jogharmonizációs csomag)

Belföld, 2019.11.20

A tankötelezettség ügyéről is vitáztak képviselők a szakképzésről szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvénymódosító javaslat szerda esti vitáján az Országgyűlésben, amelyet egy közlekedési tárgyú jogharmonizációs csomag követett a napirenden.



Fidesz: a javaslat alapja a valósággal szembesít


A képviselői felszólalások sorát nyitó Nagy Csaba (Fidesz) arról beszélt: a szakképzési törvény és módosítása alapja az a Szakképzés 4.0 című "nagyon szép szakmai anyag", amely számos adatával a valósággal szembesít.

Azt hangsúlyozta: a jogszabály precízen elhatárolja a feladat- és hatásköröket, elhatárolja a tanulói és felnőttképzésbeli jogviszonyokat, de azt is fontosnak nevezte, hogy adókedvezményeket kapnak a szakmai oktatást-képzést végzők, a nyelvtanulást pedig a nyelvvizsga áfa alól való kivételével ösztönzik.

Vinnai Győző (Fidesz) azt hangsúlyozta: már többen választják a szakgimnáziumot és a szakiskolát, mint a gimnáziumot. A korai iskolaelhagyással kapcsolatban elismerte: szakképzési híd programban nem sikerült érdemben csökkenteni a korai, végzettség nélküli iskolaelhagyást, az új törvényjavaslatban szereplő dobbantóprogram viszont hatékonyabb lesz.



Államtitkár: a tankötelezettség ügyében nem a kor, hanem a végzettség számít



Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára az ellenzéki felszólalásokra reagálva úgy értékelt: ha nem szavazzák meg a javaslatot, akkor nemet mondanak a béremelésre, és egy rugalmas, és 21. századi szakképzési rendszer létrehozására is.

A tankötelezettségről szólva hangsúlyozta: nem a tankötelezettség időpontja a fontos, nem a kor számít, hanem a végzettség, erről szól a szakképzési törvénybe bekerült javaslat. Szakképzettségre van szükség, és ebben nem csak az államnak, hanem a családnak, a szülőknek is van felelőssége - hangoztatta.

A magánintézmények kapcsán jelezte, a Waldorf-szövetséggel, illetve az alternatív iskolákat képviselő szervezettel történt egyeztetés nyomán mindenki megnyugodhatott: nincs kockázat semmilyen intézmény számára.

Szerinte versenyképességi szempontok indokolják a szakképzés leválasztását a köznevelés rendszeréről, valamint az is, hogy évente 50 ezer felnőtt is részt vesz a szakképzési rendszerben.


MSZP: permanens reformban van a kormány a szakképzést illetően



Mesterházy Attila (MSZP) úgy értékelt: permanens reformban van a kormány a szakképzést illetően, pedig ez korábban a MSZP-re volt jellemző kormányon. Károsnak és tévesnek nevezte a tanulmányi kötelezettség 18 éves korhatárának eltörlését, szerinte ezt vissza kell állítani, nem pedig "lopakodó megoldásokkal" kell ugyanezt elérni.



DK: a kormány a szülőkre hárítja a tankötelezettség terhét



Arató Gergely (DK) a tankötelezettség korhatárának leszállítása miatt bírálta a kormányt és úgy vélte: nem a megoldás, hanem a probléma része, hogy ennek a terhét a szülőkre akarják hárítani. Hangsúlyozta: a tankötelezettség nemcsak arról szól, hogy a szülőnek iskolába kell járatni a gyereket, hanem arról, hogy van kötelező ellátást nyújtó iskola, illetve nem lehet kirakni a tanulót az intézményből.



Államtitkár: fontos a szülők felelősségét is megjeleníteni



Schanda Tamás, az ITM államtitkára az iskolai lemorzsolódásról szólva fontosnak nevezte, hogy a szülők felelősségét is megjelenítik a törvényben. A családnak igenis van felelőssége a gyerekek taníttatásában, legalább az első szakma vagy résszakma megszerzésében - jelentette ki az államtitkár, aki szerint ez a módosítás jelentősen csökkenteni fogja a végzettség nélkül az iskolát elhagyók számát. DK-s felvetésre reagálva megjegyezte: nem lehet kirakni valakit az iskolából arra hivatkozva, hogy már nem tanköteles, hiszen nincs ilyen jogcím.

Hozzátette: nem hiszi, hogy ez a rendelkezés a szülőre plusz terhet róna, hiszen azzal, hogy valaki szülő lesz, elfogadja azt, hogy felelős saját gyermekéért. Az állam pedig minden támogatást megad ahhoz, hogy ezzel a szülői felelősséggel a családok élhessenek is - jegyezte meg.


Közlekedési jogharmonizációs csomag


Kormány: alapvetően a jogharmonizáció a cél


Alapvetően uniós irányelvek és rendelkezések átültetését célozza, de az új hazai rendszámtábla-formátum bevezetését is lehetővé teszi a Egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló javaslat - jelezte az országgyűlés plenáris ülésén szerda este Schanda Tamás, az Innovációs és technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára.

Utóbbit azért nevezte szükségesnek, mert elfogynak a kiadható kombinációk, így újabb karakterrel bővül 2021-től a jelenlegi, három betűt és három számot tartalmazó struktúra.

Az államtitkár arra is kitért: a módosítás összhangot teremt a helyi adókról, az önkormányzatokról és a fővárosi forrásmegosztásról szóló törvények között, biztosítva a helyi tömegközlekedés fenntartását a feladatot kötelezően ellátó Budapest és az ezt szándék esetén átvevő önkormányzatok között.

Megjegyezte: a cél a feladatmegosztás és a finanszírozás rendszerének egyértelműsítése olyan módon, hogy a főváros a megosztott adóbevételből elsőként a helyi tömegközlekedést köteles finanszírozni, míg a többi önkormányzat a helyi adóbevételből látja el ezt a feladatot.

A jogharmonizációs feladatok között említette az államtitkár az egységes európai vasúti térség megteremtése által megkövetelt módosításokat, a nyaralóhajó-fogalom és az arra vonatkozó szabályok hazai jogrendszerbe emelését.

Emellett a kiemelt infrastrukturális beruházások esetében annak törvénybe foglalása is cél, hogy az építési engedély kiadása nem előzheti meg a környezetvédelmi engedély megszerzését.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!