Képviselői felszólalások



Rétvári Bence, a belügyi tárca parlamenti államtitkára azt mondta, a javaslat célja, hogy mindenki abban legyen érdekelt, hogy az állami ellátás legyen a leggyorsabb. Szerinte ugyanis ma nem azért mennek el az emberek a magánellátásba, mert az jobb színvonalú, hanem azért, mert gyorsabban jutnak ellátáshoz.

Nacsa Lőrinc (KDNP) arra hívta fel a figyelmet: a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke egy interjúban megerősítette, hogy a Belügyminisztérium már a nyáron egyeztetett a javaslatokról. A MOK-nak vannak kritikái, és vannak olyan elemek, amelyeket támogat - hangsúlyozta. Úgy vélte: 2010 óta sokkal több eredményt ért el a kormány az egészségügy területén, mint a baloldali kormányok.

Lukács László (Jobbik) a fogorvosi ellátást és a kórházi parkolókat példának hozva arról beszélt: aki ma beteszi a lábát az egészségügybe, az így vagy úgy, de fizet. Szerinte az embereknek nem is azzal van gondjuk, hogy az egészségügyre költeni kell, hiszen ezért fizetnek járulékokat, adókat, de lenne, aki kiegészítő biztosítást is fizetne. Úgy vélte: a kormányoldal továbbra is arról a hazugságról próbálja meggyőzni az embereket, hogy mindent ingyen meg lehet szerezni, holott az lenne a cél, hogy jól vonjanak be forrásokat az ágazatba.

Szabó Szabolcs (Momentum)az egészségügy központosítása helyett szubszidiaritást szorgalmazott.

Balassa Péter (Jobbik) a kórházak adósságának konszolidálásáról kérdezett. Azt is felvetette: a vérplazma hatalmas üzlet ma Magyarországon, azonban az plazma jelentős részét az Egyesült Arab Emírségekbe viszik.

Harangozó Tamás (MSZP)a Honvédkórházban dolgozók státuszáról kérdezett. Elmondta: 2019-ben a dolgozók honvédelmi alkalmazottak lettek, most viszont a kormány azt tervezi, hogy jövő januártól "szétszedi" a kórházat és elveszi a honvédelmi tárcától.

Rétvári Bence államtitkár erre reagálva fontosnak nevezte, hogy a katonai egészségügyi funkciót megőrizze a kórház, de az általános közellátásban is részt vegyen. Azt ígérte: a dolgozók időben kapnak tájékoztatást az ügyben.

Jámbor András (Párbeszéd) az egészségügyben dolgozók kiégésének, mentális terhelésének problémájára hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy sok mentősnek és egészségügyi szakdolgozónak másodállást kell vállalnia a megélhetéshez.

Tóth Endre (Momentum) szerint az Orbán-kormány egyetlen bejáratot eszköze a központosítás. Az önkormányzatoktól elvették az iskolákat, a kórházakat, most a háziorvosi praxisokat akarják, és előkészítik a szakrendelők államosítását - vélekedett. A közoktatás államosítása olyan sikertörténet lenne, hogy utánozni kellene? - tette fel a kérdést, hozzátéve, a kormány "szike helyett ismét baltával akar operálni".

Gréczy Zsolt (DK) szerint az egészségügy átalakítása egy olyan téma, amiről nyugodtan lehetett volna nemzeti konzultációt tartani. Ha voltak a törvényjavaslatról egyeztetések, akkor a kormány miért ígérte Brüsszelben a pénzért cserébe, hogy társadalmi egyeztetéseket tart? - kérdezte.

Azt tudakolta, igazak-e azok a sajtóhírek, hogy az EU befagyasztja a Magyarországnak járó pénzek jelentős részét. Szerinte lesznek olyan uniós források, amelyeket örökre elveszít az ország.

Brenner Kolomann (Jobbik) közölte, frakciója szerint egy masszív állami egészségügy az, amit a 21. században egy uniós tagállamban a magyar polgárok megérdemelnek.

Elmondta, a helyi közösségek szerepe kiemelten fontos, ezért az önkormányzatoknak kell a háziorvosi praxisokat támogatnia, amihez a központi költségvetésnek plusz forrásokat kell biztosítania a megfelelő eszközök beszerzésére.

Szerinte a kormány folyamatosan rontja az oktatás és az egészségügy színvonalát, hogy a jobb körülmények között élők átmenjenek a magánegészségügybe és -oktatásba, ez pedig helytelen, káros és nemzetellenes politika.

Varju László (DK) szerint a kormány az elmúlt évtizedben nem volt képes megszervezni, hogy Magyarországon európai színvonalú egészségügyi ellátás legyen. Azt követelte, a kormányzat jelentse ki, hogy az önkormányzati fenntartásban működő szakrendelőket békén hagyja. Jelezte, a DK benyújtja az orvosi kamara által megfogalmazott módosító javaslatokat.

Sebők Éva (Momentum) a kismamák érdekében fogalmazott meg javaslatokat. Ezek között szerepelt a folyamatos tájékoztatás, a tiszteletteljes kommunikáció, az evidenciaalapú, korszerű orvoslás. Beszélt a szükségtelen császármetszésekről, szerinte ezen beavatkozások 15-20 százaléka indokolt, miközben ma Magyarországon a szülések 40 százaléka császármetszéssel végződik.

Kijelentette, azt szeretné látni, hogy olyan törvényjavaslat kerül a Ház elé, amely a felvetett problémákat orvosolja. Mindaddig minden anyák napi bohóckodás hiteltelen - mondta.

Komáromi Zoltán (DK) szerint nagy a humánerőforrás-probléma Magyarországon, egy egészségügyre elég ember van az országban, ezért a kormánynak a közfinanszírozott egészségügyre kellene koncentrálnia. Tisztázni kellene a magán- és a közfinanszírozott ellátás közötti határokat - mondta.

Javasolta azt is, hogy a kórházak a szabad kapacitásaikat értékesíthessék, hogy többletbevételhez jussanak.