Az Országgyűlés fenntartotta az igazságügyi bizottság két állásfoglalását



A parlament a DK kezdeményezésére döntött az igazságügyi bizottság két állásfoglalásának fenntartásáról. Az ellenzéki frakció korábban kezdeményezte a finn és a svéd NATO-csatlakozás kivételes eljárásban történő tárgyalását, ezt Kövér László visszautasította, az igazságügyi bizottság pedig megállapította, hogy a házelnök a házszabálynak megfelelően járt el. A DK a két állásfoglalás elutasítását kérte a plenáris üléstől.


Az Országgyűlés a szavazásokat követően a napirend utáni felszólalásokkal zárta szerdai napját és egyúttal az őszi ülésszakot.


Bencze János (Jobbik) konkrét esetet ismertetve arról beszélt, a speciális nevelési igényű gyermekeknél az egyik szülőnek élethosszig, 24 órás szolgálatot kell ellátnia. A fejlesztések jelentős költségeit így egy fizetésből kell kigazdálkodni - mondta, és felhívta a figyelmet az állami költségtérítés rendkívül alacsony voltára.

Sas Zoltán (Jobbik) az Országház épületének védelméről szólva hangsúlyozta: fontos, hogy az Országgyűlési Őrség tagjai megfelelő körülmények között tudják a szolgálatot ellátni. Azt kérte, alakítsanak ki olyan, az épület jellegéhez igazodó őrhelyeket, ahová például rossz idő esetén be tudnak húzódni, vagy a biztonsági feladatokat jobban eltudják látni.

Dúró Dóra (Mi Hazánk) ismertette: határozati javaslatot nyújtottak be, hogy a magyar kormány ne fizessen 75 milliárd forintot a korrupt ukrán rezsimnek a magyar adófizetők pénzéből. Nincs garancia arra, hogy az állam fenntartására, humanitárius célokra használják majd fel ezt az összeget és nem a háború finanszírozására - jegyezte meg.

Novák Előd (Mi Hazánk) feltette a kérdést, hogy a végrehajtók hány családot lakoltattak ki és ebből hányan devizakárosultak mind a mai napig. Felidézte, a kormány többszöri kérésük ellenére sem hosszabbította meg a kilakoltatási moratóriumot. Érdekli a kormányt, milyen gondokkal küzdenek az adósok? - firtatta. A képviselő kevesellte a kormány által végrehajtott módosításokat.

Dócs Dávid (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy a lakosság és a magyar vállalkozások mellett az önkormányzatok az elmúlt évek vesztesei, utóbbiak kivéreztetése most is folyamatos. A költségvetési problémákkal már nem képesek megbirkózni a képviselőtestületek - mutatott rá, hozzátéve: a forráshiány rányomja a bélyegét a közbiztonságra is, és ez különösen igaz a déli határra. A térségből megkeresett 21 településből 17 aláírva visszaküldte a Mi Hazánk által megfogalmazott nyilatkozatot, amely alapján a belügyminiszterhez fordulnak segítségért - jelezte a politikus.

Herczeg Tamás (Fidesz) a békéscsabai Áldozatsegítő Pont novemberi átadásáról szólt. Sokféle élethelyzet lehet, amikor tájékoztatással, lelki, jogi segítségnyújtással vagy akár pénzbeli támogatással segíteni tudnak - mondta, majd példaként hozta a zaklatási ügyeket, a párkapcsolati erőszakot vagy az emberkereskedelem elleni küzdelmet.

Kállai Mária (Fidesz) a Szolnok környezetvédelme érdekében megvalósuló társadalmi, civil összefogásról, zöld akciók megvalósításáról beszélt. Eltüntették az illegálisan lerakott hulladékot a városban, majd több alkalommal faültetés következett, fecskebarát gyaloghíd, és új, a madarakat óvó buszmegállók is létesültek - sorolta.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy a fogyatékkal, autizmussal élő gyermekek családjai fokozottan szembesülnek a mindennapi problémákkal, közte a rendkívül magas benzinárral. Szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy sokszor az egyik szülőnek folyamatos, 24 órás szolgálatot kell ellátnia, így nem tud munkába állni. Azt kérte, fordítsanak nagyobb figyelmet az érintett családokra.

Ovádi Péter (Fidesz) azt taglalta, hogy jó ütemben haladnak a Veszprémet és térséget érintő beruházások. Ötmilliárd forint segíti Veszprém belterületi útfejlesztését, és nemsokára átadják a 8-as és 82-es utat összekötő utat is. A kormány a Veszprém Európa kulturális fővárosa program részeként 42 milliárd forintos támogatást biztosít, ebből 52 projektet valósítanak meg - jelezte.

Lukács László György (Jobbik) párttársaihoz hasonlóan a speciális nevelési igényű gyermekek és családjaik nehéz helyzetére, a magas utazási költségekre hívta fel a figyelmet. A családok kénytelenek sokszor az utazásra pénzt fordítani, mert a fejlesztések a megyeszékhelyeken állnak rendelkezésre, és jelentős költséggel járhat a gyógyszeres terápia is. A közgyógyellátásban rendelkezésre álló keret igen csekély, ezt emelni kellene - jegyezte meg, s szorgalmazta a betegségosztályozás frissítését is.

Balassa Péter (Jobbik) azt sürgette, hogy legyen munkaszüneti nap szenteste is. Ez Európa több országában már működő, létező dolog, és erre Magyarországon is erős társadalmi igény mutatkozik - jelezte, majd kitért arra, hogy ennek érdekében törvényjavaslatot nyújtott be, de azt a kormány nem támogatta.


Az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az ülésnapot és az őszi ülésszakot.

A parlament várhatóan februárban folytatja munkáját.