KDNP: gazdasági és klímavédelmi szempontok is indokolják a beruházást



Aradszki András, a KDNP vezérszónoka a beruházás megvalósítását gazdasági és klímavédelmi szempontokkal, illetve a balkáni országok európai integrációjának elősegítésével indokolta.

Kiemelte: a Budapest-Belgrád vasútvonalat fontos átjárhatósági folyosónak tekinti az EU, a fejlesztés pedig összhangban áll a magyar érdekekkel is, hiszen a magyar közlekedési infrastruktúra jelenleg elsősorban kelet-nyugati átjárási dominanciával rendelkezik. Fontosnak nevezte ezért az észak-déli vonal fejlesztését is, amely a visegrádi országok közös célja, de jelentős a nyugat-balkáni országok európai integrációja miatt is.

A beruházás üzleti modelljéről szólva kiemelte: az ajánlatkérési eljárások során a nyugat-európai beruházók nem jelentek meg, így alakulhatott ki, hogy egy kínai-magyar zrt. bonyolítja le a kivitelezést.

Felhívta a figyelmet arra: a szokásos üzleti modellekben alkalmazandó megtérülés nem vagy alig értelmezhető erre a projektre, hasonlóan az autópálya-építésekhez, de azt lehet valószínűsíteni, hogy hosszú távon a projekt megtérülése biztosított.


MSZP: a magyarok érdekét sérti a beruházás



Szakács László (MSZP) kiemelte: a magyar emberek érdekét sérti, hogy hitelből valósulna meg a Budapest-Belgrád vasútvonal. Nem az a probléma, hogy logisztikai központtá akar válni Magyarország, és az sem baj, hogy Kínával üzletelünk, de az igen, hogy titkosítják a feltételeket és hitelből finanszíroznák a beruházást - mondta.

Kifogásolta, hogy csak Mészáros Lőrinc tudott ajánlatot tenni, és ő költi el a kínai hitelből származó pénzt. A magyar emberek csak egy dologhoz fognak hozzáférni a projekttel kapcsolatban: a hitel visszafizetéséhez - vélekedett.

Megjegyezte: nem is lehet igazán vitatkozni a javaslatról, mert titkosítják a szerződési feltételeket.



DK: ezermilliárd forint közpénz elköltését titkosítanák



Varju László (DK) arról beszélt, hogy a projekttel ezermilliárd forintnyi közpénz elköltését tikosítanák, vagyis úgy döntöttek, hogy a magyar embereknek mindehhez semmi közük. Ez azt jelenti, hogy minden magyar állampolgárnak legalább 100 ezer forintba kerül a beruházás - tette hozzá.

Elmondta: Magyarország szerezhetett volna európai forrást a projekthez, hiszen az Európai Unió támogatja a vasútfejlesztést. Alig van érv, amiért szükség lenne erre a beruházásra, de a kínai félnek annál inkább érdeke a megvalósulás, csak az a kérdés, miért a magyarokkal fizettetik meg ezen érdekek kiszolgálását - vetette fel.

Közölte: évek óta egy olyan projekten "dolgozgatnak", amelyről eddig is kevés információt adtak és a konkrét megvalósítás mellett "egyetlen épeszű érvet" sem tudtak felhozni.



LMP: nem szolgálja a nemzeti érdekeket a beruházás



Keresztes László Lóránt (LMP) kijelentette: nem a nemzeti érdekeket szolgálja a beruházás. Nem az a kérdés, hogy hasznos-e a vasút fejlesztése, de ennek akkor van értelme, ha valós közlekedési igényeket szolgálnak ki, ha biztosított a kihasználtság, és ha a magyar társadalmat, gazdaságot szolgálják - érvelt.

Közölte: óriási fejlesztési igények vannak, és az erre a beruházásra fordítandó forrást inkább a kihasznált vasúti elemek fejlesztésére kellene szánni. Nem tudni, miért kerül ennyibe ez a projekt, indokolatlan, hogy ilyen magas a költsége - tette hozzá.

A képviselő szerint azért döntöttek a titkosítás mellett, mert nincsenek valós érvek a megvalósítás mellett. A mostani járvány idején, amikor egy gazdasági válság felé haladunk, felértékelődik annak a jelentősége, hogy az alapvető javakat helyben állítsák elő, és nem kínai tömegtermékekkel kellene elárasztani a piacot - mondta.


Párbeszéd: meg nem térülő, szükségtelen beruházás



Tordai Bence (Párbeszéd) kifogásolta, miért került a parlament elé a törvényjavaslat, hiszen ez nemhogy nem szolgálja a járvány és negatív gazdasági hatásai elleni védekezést, hanem a védekezéstől és a kieső jövedelmek pótlásától von el forrásokat.

Hangsúlyozta: az idei költségvetésben szereplő, bő 2100 milliárd forintos fejlesztések felét el kellene halasztani vagy lemondani. Utóbbi csoportba sorolta a tárgyalt vasútfejlesztést is, majd azt kérdezte: hogyan illeszkedik a projektet finanszírozó kínai hitel felvétele ahhoz a kormányzati szándékhoz, hogy az ország ne adósodjon el külföldre.

Az ellenzéki képviselő azt hangsúlyozta: a beruházás csak a fölös tőkéjét kihelyezni akaró Kínának és a jelentős megbízást szerző Mészáros Lőrincnek és körének érdeke, ezzel a törvénnyel "a kínaiak saját érdekeiket védik, illetve védetik be", mégpedig úgy, hogy bármilyen felmerülő vita esetén az erőpolitika lesz a döntő.

Tordai Bence szerint csekély időveszteséggel vízi úton megkerülhető ez a sínszakasz, ha pedig a vasúti szállítás gyorsítása volna a cél, a Balkánon kellene jelentős pályafejlesztéseket végrehajtani.