Új feladatokat kap az önállósodó Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács
Önállósul a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT), miután szerdán elfogadta a testületről szóló új törvényt 132 igen szavazattal, egy nem ellenében a Ház.
A tanács új feladatokat is kap: egyebek mellett a kormányzati hírközlési és informatikai beruházásokat és a fejlesztési terveket is véleményezi, illetve javaslatot tesz.
Az öttagú NHIT elnökét, alelnökét és tagjait a miniszterelnök nevezi ki és menti fel, működésének, szervezetének és feladatainak részletszabályait pedig a kormány rendeletben határozza meg. A testület a jövőben önálló költségvetéssel működik.
A sarkalatos szabályokat is tartalmazó jogszabály értelmében a tanács jelenlegi tagjainak megbízatása jövő év január 1-jével megszűnik.
A testület munkáját eddig a médiatörvény szabályozta, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság alá tartozott és költségvetését is a hatóság biztosította. Elnökét és alelnökét eddig is a miniszterelnök nevezte ki, további tagokat azonban a médiatanács és a Magyar Tudományos Akadémia delegált. Eddig is a feladatai közé tartozott a kormány informatikai vagy hírközléssel kapcsolatos és a média területét érintő stratégiai döntéseinek, előterjesztéseinek, a minisztérium hírközlési, informatikai beszerzéseinek véleményezése.
Új pénzalap jön létre tévéfilmek támogatására
A tévéfilmek és sorozatok támogatására új pénzalapot hoz létre a filmalkotások készítésével és terjesztésével kapcsolatos törvénymódosítás, amelyet 132 igen szavazattal, 1 nem ellenében fogadott el a Ház kormányzati kezdeményezésre.
A Televíziós Film Mecenatúra bevétele önkéntes befizetések, adományok mellett a központi költségvetésből származhat, de a médiatanács dönthet úgy is, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap forrásaiból csoportosít át összegeket az alapba.
A mecenatúraprogram kezelője, támogatáspolitikájának meghatározója az öttagú Televíziós Filmkollégium. A médiatanács a politika jóváhagyását csak jogszabálysértésre hivatkozva tagadhatja meg.
Módosult az egyházak jogállásáról szóló törvény
A vallási közösségek nyilvántartásba vételének feltételeit és a hitéleti tevékenység finanszírozásában való állami részvétel alapelveit is érinti az egyházak jogállásáról szóló törvénymódosítás, amelyet 131 igen, 2 tartózkodó szavazattal fogadott el az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére.
A változtatást az alaptörvény ötödik módosítása is indokolta.
A jogi személyiséggel bíró vallási közösségek bejegyzése során a módosítás után nem az egyházak elismerésére, hanem nyilvántartásba vételére kerülhet sor bírósági eljárásban, a bevett egyházakat kivéve. Rendkívüli bírósági eljárások biztosítanák azt, hogy a vallási közösségek státuszuk szempontjából ne kerüljenek az eddiginél kedvezőtlenebb helyzetbe.
Közérdekű célra is felhasználható lesz az illegálisan kitermelt fa
Az Országgyűlés 132 igen, 3 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett elfogadta a Nagy István agrárminiszter egyes agrárszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztését.
Az uniós jogharmonizáció mellett változtattak a natúrpark definícióján, egyértelműsítették, hogy a miniszteri hozzájárulás a névhasználathoz nem eredményez új természetvédelmi területet.
A jövőben a vadászkamara által kiállított vadászjegy és vadászengedély kiállítása nem minősül igazgatási szolgáltatási díjnak, így a bevételt a kamara az államtól átvett feladatainak ellátására fordíthatja.
Az élelmiszerlánc-törvényben rögzítették: hamisított termék esetén nem csupán az előállítóval vagy az első magyarországi forgalomba hozóval szemben lehet fellépni, hanem a többi forgalmazóval szemben is, ha hibát ők okozták vagy felismerhették volna.
Nő az élelmiszerrendészek jogosítványa, akik a jövőben igazoltathatnak, átvizsgálhatják a ruházatot, a csomagot, feltartóztathatnak járműveket és akár elő is állíthatnak, ellenszegülés esetén bilincset is használhatnak.
Az erdőgazdálkodási törvény eddig a szállítással kapcsolatban nem tartalmazott részletes előírásokat, de az illegális fakitermelések felderítése érdekében a jövőben dokumentálni kell a járművek és a szállítás adatait.
A hungarikumtörvény módosításával az egyes ágazatokért felelős minisztereknek ágazati értéktárat kell létrehozniuk, amely nemzeti értékek adatainak gyűjteménye. Emellett a hungarikumokkal kapcsolatos adókedvezmények bevezetéséhez meghatározták a "hungarikumtermék" fogalmát.
A hegyközségi szervezetek a jövőben borrégiókkal is kiegészülnek, amelyek az országos és a borvidéki szint közé ékelődnek. A borrégiós tanácsok a többi között a régiót alkotó borvidékek közép- és hosszútávú stratégiáját dolgozzák ki.
Az erdőtörvény is változott, lehetőséget biztosítva az évtizedekkel ezelőtt megkötött és hamarosan lejáró megbízási szerződések meghosszabbítására másfél évvel, 2020. május 7-ig.
Az illegálisan kitermelt és elkobzott fa a jövőben közérdekű célra is felhasználható lesz.
Változik az elektronikus ügyintézés határideje az erdészeti szakigazgatási információs rendszer esetében 2019. január 1-jéről 2022. január 1-jére, a sertéstartás elektronikus bejelentése esetén 2019. január 1-jéről 2020. január 1-re.
A törvény - az ökológiai termelésre vonatkozó egyes rendelkezések kivételével - 2018. december 31-én lép hatályba.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!