Államtitkár: 2010 után jelentősen nőttek a reálbérek



Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára a demográfiáról szólva elmondta, csökken a szülőképes nők száma, de visszamenőlegesen nem tudják megduplázni az 1980-ban született gyerekek számát. A kormány csak azt tudja tenni, hogy olyan ösztönzőket alkalmaz, amelyek biztosítják, a gyerekvállalás ne jelentsen gazdasági ellehetetlenülést - magyarázta.

Összevetette, hogy míg 2002 és 2010 között a minimálbér reálértéke 5,8 százalékkal nőtt egy gyermektelen esetében, addig 2010 és 2019 után ez a növekedés 36 százalék volt. Hozzátette: gyermekes családok esetében a reálbér 2010 előtt csökkent, 2010 után azonban minden kategóriában jelentősen nőtt.

Az államtitkár közlése szerint a térség államai közül Magyarországon a harmadik legalacsonyabb azok aránya, akik külföldön vállaltak munkát.

Banai Péter Benő kitért arra is, hogy a 2008-as válság azért "ütött" akkorát, mert a lakosság jelentős része devizában adósodott el. Ma csak az vehet fel devizahitelt, aki devizában kapja fizetését, a devizafék pedig lehetetlenné teszi, hogy valaki forintban adósodjon el túlzott mértékben.



Fidesz: forrásemelkedés a szociális területen



Kovács Sándor (Fidesz) úgy értékelt, a jövő évi büdzsé a családoknak és a szociális intézményekben élőknek is költségvetési forrásemelkedést biztosít.

Beszélt a megváltozott munkaképességűekről, az ő foglalkoztatásuk támogatására 1,5 milliárd forinttal többet szán a költségvetés. Kitért az ápolási díj emelésére, illetve nagy újításként beszélt arról, hogy a nappali intézményben is lehívható a normatív támogatás a fogyatékkal élő után, nemcsak abban az intézményben, ahol az ellátott lakik.

Közölte, 2010 óta a legmagasabb összeg, 82,5 milliárd forint lesz jövőre gyermekétkeztetésre.



DK: csak Bulgáriában alacsonyabbak a bérek



Oláh Lajos (DK) szerint 2020-ban Európában már csak Bulgáriában lesznek alacsonyabbak a jövedelmek a magyar béreknél. Hozzátette: 5 százalékkal maradt el a reálbérek növekedése a termelékenység növekedésétől. A kormány mindig azoknak ad forrásokat, akikben bízik, hogy elmegy szavazni - vélekedett.

Beszélt választókerülete a fővárosi Erzsébet- és Terézváros problémáiról. Sürgette a Péterfy kórház fejlesztését, azt javasolta, hogy biztosítsanak az önkormányzatnak több forrást, mert a bulinegyed takarítása 500 millió forintba kerül. Ne legyen maximálva az iparűzési adó - szorgalmazta.

A parlagfű elleni védekezést hiányolva közölte, a kár az agráriumban, a turizmusban, az egészségügyben e miatt sok tízmilliárd forint.

Javaslatot tett arra, hogy a 18 év alattiak ingyen utazhassanak a közösségi közlekedésben és elfogadhatatlannak nevezte, hogy az egyházi iskolák több pénzt kapnak egy gyermek után.



KDNP: a nemzetépítés folyamatát kell erősíteni



Szászfalvi László (KDNP) úgy értékelt, hogy a nemzetpolitika és az egyházpolitika területén megvalósul az eddig elért eredmények megóvása, az intézményrendszer megőrzése és szélesítése. Hozzátette: elérték a nemzetegyesítést, a következő időszakban a nemzetépítés folyamatát kell erősíteni.

A 2020-as költségvetés komoly garanciája ennek a folyamatnak a folytatására - hangoztatta. Ismertetése szerint a nemzetpolitikai államtitkárság és a Bethlen Gábor Alap forrásai 2019-hez képest több mint 10 milliárd forinttal nőnek. A külügyminisztériumnál és az Emberi Erőforrások Minisztériumánál is lesznek források a külhoni magyar programokra - közölte.

A kormánypárti politikus az egyházak finanszírozásáról is beszélt. Elmondta, 3,2 milliárd lesz az egyházi közgyűjtemények támogatására, az egyházi alapintézmények finanszírozása 10,5-ról 13,5 milliárd forintra emelkedik.


LMP: nincs nyoma a szociális ágazatban dolgozók bérrendezésének



Hohn Krisztina (LMP) szerint a 2020-as költségvetés nem oldja meg az oktatás és az egészségügy problémáit. Az oktatás alulfinanszírozott, az oktatási büdzsé reálértéken csökken, sőt a csökkenés kiemelten érinti a felsőoktatás területét - mutatott rá. Szerinte a növekvő nemzeti össztermék mellett folyamatosan zsugorodik az GDP-arányos ráfordítás az oktatásra; a források leginkább a béremelésekhez hiányoznak.

Kifogásolta, hogy a költségvetésben nincs nyoma a szociális ágazatban dolgozók bérrendezésének. Megmarad a pótlékrendszer, de ez nem jelent évekre előremutató garantált bérnövekedést - közölte. Sürgette a szociális otthonok férőhelyeinek bővítését.

Javasolta, hogy az egyházi fenntartású szociális, egészségügyi, oktatási intézményekével azonos támogatást kapjanak az állami intézmények is. Beszélt a háziorvosi ellátás és az orvosi ügyelet problémáiról, kevesellve a biztosított forrásokat.



Fidesz: folytatódnak a kulturális nagyberuházások



L. Simon László (Fidesz) jónak és megalapozottnak nevezte a kultúra szempontjából a jövő évi büdzsét. Folytatódnak a megkezdett nagyberuházások, ezek között említette az operaház felújítását, illetve a Budapest Music Center modern opera beruházásának támogatását.

Jövőre támogatást kap a szolnoki és a kecskeméti színház felújítása.

Azt mondta, egyetlen dologgal adósok: a következő években mindenképpen figyelmet kell fordítani a közművelődési és közgyűjteményi dolgozók bérfejlesztésére. Azt mondta, a Petőfi Irodalmi Múzeumban "pilot programként" a múzeum munkatársai által írt életpálya-koncepció alapján elindult a béremelés, ha ez sikeres lesz, akkor a többi intézménynél is végig kell gondolni ezt.