KDNP: a közigazgatási bíráskodás helyreállítása a jogállam ünnepe


Vejkey Imre (KDNP) kijelentette: nagy jelentőségű törvényjavaslatról van szó. Szerinte a "szirénhangok" valótlanul állítják, hogy a harmadik hatalmi ágazatot veszélyeztetné a kormány a közigazgatási bíróságok visszaállításával. Ezek a hangok riogatnak, mert nem ismerik el, hogy az 1949 előtti közigazgatási bíráskodás helyreállítása valójában a jogállam ünnepe - fogalmazott, emlékeztetve, hogy a kommunista diktatúra számolta fel a közigazgatási bíróságot.

Hamisaknak nevezte azokat a híreket, amelyek szerint a közigazgatási bíráskodás bevezetése a Fidesz-KDNP trójai falova lenne.

Valójában arról van szó, hogy a speciális szaktudást igénylő közigazgatási ügyekben az önálló közigazgatási bírói kar ítélkezzen - mondta a kereszténydemokrata politikus.

A javasolt rendszer - a Kúriáéval azonos besorolású - közigazgatási felsőbíróságból és nyolc közigazgatási törvényszékből állna - ismertette, hozzáfűzve, hogy bizonyos ügyekben már első fokon a felsőbíróság járna el.

Vejkey Imre úgy összegzett: fontos a magyar történelmi hagyományokon nyugvó közigazgatási bíráskodás helyreállítása.


MSZP: teljesen átpolitizálja a javaslat a bírósági szervezetrendszert


Varga László (MSZP) azt mondta: az lesz bíró az új rendszerben, akit az igazságügyi miniszter akar, mégpedig addig, ameddig akarja. Szerinte ebből az következhet, hogy a mindenkori igazságügyi miniszter nagyon erősen befolyásolhatja az egyes ügyekben a döntéseket, ráadásul a tárcavezető szinte szabadon határozhat a közigazgatási bírósági költségvetésről is.

A bírósági szervezetrendszert teljesen átpolitizálja a javaslat - jelentette ki, hozzátéve: a politikai akarat érvényesítése iránti igény a személyi kérdésekben a legerősebb. Ugyanis a személyi ügyekért egy olyan kilenc tagú grémium felelhet - magyarázta -, amelynek négy nem bíró tagja lehet, ami alapjaiban áshatja alá a tisztességes eljárás követelményét.

Ugyanakkor a legnagyobb veszélyt a jogállamiságra a bírói kinevezéssel kapcsolatos miniszteri jogok jelentik - mondta a szocialista képviselő, úgy értékelve, hogy a miniszteri hatalom kiterjed az összes közigazgatási bíróra.

A bírói függetlenségének, a bírák törvényhez kötöttségének és a jogállamiságnak az elve is sérül az előterjesztéssel, a közigazgatási bírák inkább a politikának, nem pedig a jognak lesznek alárendelve - jelentette ki.

Varga László összegzése szerint a kormányoldalnak fontos, hogy a kényes ügyeket - például a gyülekezési, közbeszerzési kérdéseket - kezelni tudja, ezért kerülnek ezek a közigazgatási bíróságokhoz.


DK: ki akarják vonni a kínos ügyeket a független bíráskodás hatálya alól


Arató Gergely (DK) szerint a törvényjavaslat fő célja, hogy az állam számára fontos, kínos ügyeket kivonja a független bíráskodás hatálya alól, és egy "pártbíróság" hatáskörébe utalja őket.

Úgy fogalmazott: ez a javaslat védtelenné teszi a polgárt az állammal szemben, kiszolgáltatottá teszi a jogot a politikával szemben.

Véleménye szerint csupa olyan ügyek kerülnek a közigazgatási bírósági rendszerhez - például választási, gyülekezési jogi, valamint közérdekű adatokkal kapcsolatos ügyek -, amelyekben az elmúlt években "a jog megfékezte a Fideszt".

Az előterjesztést elfogadhatatlannak, jogsértőnek nevezte a DK-s politikus, az szerinte kizárólag a kormány érdekét szolgálja, ráadásul minden érdemi kérdésben az igazságügyi miniszter dönthet majd.

Kifogásolta továbbá, hogy "bárkivel fel lehet tölteni ezt a bíróságot, aki az államigazgatásból jön".


LMP: a magyar jogtörténet sötét időszakát jelentheti a változtatás


Keresztes László Lóránt (LMP) azt mondta, a kormány a "túlhatalmának" további erősítését akarja elérni a törvényjavaslattal.

A magyar jogtörténet sötét időszakát jelenti a változtatás, ha a jelenlegi formájában megvalósul - fogalmazott.

A közigazgatási bíráskodásnak valóban volt történeti előzménye, és úgy valóban indokolt lenne bevezetni, ha a deklarált célokat szolgálná. Ám olyan formában nem lehet visszaállítani, mint az az előterjesztésben szerepel, így ugyanis a kormányzati befolyásolás növelésére és a bírósági függetlenség csorbítására alkalmas - mondta az LMP-s képviselő.

Aggodalmát fejezte ki a tervezett miniszteri igazgatási gyakorlat miatt, valamint amiatt is, hogy szerinte nincsenek garanciális elemek az indítványban. Problémának nevezte továbbá a regionális leosztást.

Összegzése szerint a kezdeményezés nem lenne elvetendő, de a javaslat ebben a formájában nem támogatható.