Magyar Export és Importbank
Vargha Tamás, a külügyi tárca államtitkára a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló törvény módosítását ismertetve kifejtette: a változtatások részét képezik azon intézkedéseknek, amelyek a nemzeti export stratégia céljainak megvalósítását szolgálják. Rámutatott: a kormány komoly előfeszítéseket tett a hazai vállalkozások fejlesztésének és a munkahelyteremtésnek a támogatására. Kiemelt célként jelölte meg a hazai vállalatok külföldi befektetéseinek segítését. A piaci igények alapján ezt szolgálja a tárgyalt módosítás is, azaz, hogy egy befektetés akkor is finanszírozható legyen, ha nem belföldi szervezet, hanem a tulajdonában lévő külföldi vállalkozás valósítja meg.
Az előterjesztés ezentúl túl technikai jellegű módosításokat is tartalmaz, változnak a központi költségvetés felé az elszámolás feltételei.
Az államtitkár azt kérte, a képviselők támogassák a javaslatot.
Dunai Mónika, a Fidesz vezérszónoka rámutatott: a kormány kiemelt célja, hogy a Covid-19 járvány miatt nehéz helyzetbe került gazdaságot újraindítsák, a vállalkozásokat támogassák, megteremtsék a munkahelyek védelmét. A Fidesz ehhez eddig is minden támogatást megadott a kormánynak és ezután is így fognak tenni. Rámutatott: a magyar cégek nemcsak itthon, hanem külföldön is kifejtik tevékenységüket. A vonatkozó jogszabály az elmúlt 17 évben már többször változott, most is ez történik - közölte.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka a magyar adófizetők érdekeinek "hátbaszúrásaként" érdekelte, hogy egy válságidőszak "kellős közepén" az Eximbank például mongol munkahelyteremtési befektetést támogat.
Elképesztő és inkorrekt hozzáállásnak nevezte azt is, hogy a javaslat a be nem hajtható követeléseket úgy igyekszik rendezni, hogy a magyar adófizetők állhatnak majd helyt a károkért. Ez nem patrióta gazdaságpolitika, gyarmati kormányok szoktak így viselkedni - fogalmazott.
Juhász Hajnalka, a KDNP vezérszónoka szerint a javaslat három módosítási irányt tartalmaz: a magyar cégek külföldi befektetéseivel kapcsolatos fogalombővítést, az Európai Bizottság irányába egy bejelentést, valamint a behajtási kötelezettségre vonatkozó szabályozást.
Varga László, az MSZP vezérszónoka azt mondta: a jelenlegi nehéz helyzetben, amikor sokan vesztették el munkájukat és ezreket fenyegethet a kilakoltatás, elgondolkodtató egy ilyen előterjesztés és annak támogatása. Szerinte az ellenzéki frakciók részéről nincs meg a bizalom a kormányzat felé, hogy bármilyen, az Eximbankot érintő javaslat valóban magyar kis- és közepes vállalkozások számára teremt exportpiacot.
Varju László, a DK vezérszónoka azt kérdezte, mikor kapnak a kormánytól értékelhető áttekintést vagy hatásvizsgálatot az Eximbank tevékenységéről. A DK nevében a javaslatot elutasította, és úgy vélte: az előterjesztésre azért van szükség, hogy a kormányoldal a "barátokat" tudja finanszírozni.
Emlékeztetett: egy éve sincs annak, hogy az Eximbankról szóló jogszabályt módosította az Országgyűlés. Szerinte a Fidesz-KDNP "állampárt" mindig "pillanatnyi érdekének megfelelően rántja ide vagy oda a kormányt".
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) úgy fogalmazott: a kormánypártok a "közpénz kicsatornázásának professzor emeritusai". A kilakoltatási moratórium meghosszabbítását szorgalmazta.
Az elnöklő Hiller István a vitát lezárta.
Vargha Tamás államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta: az Eximbanknak 2020 volt az egyik legsikeresebb éve 400 milliárd forintot meghaladó új hitelkihelyezéssel. Arra is kitért: a Z. Kárpát Dániel (Jobbik) által említett mongol befektetés a magyar vállalkozásokat segíti, hiszen magyar cégek építek majd Mongóliában, így ez magyar munkahelyeket teremt.
A javaslat támogatását kérte az Országgyűléstől.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!