LMP: emeljék a településüzemeltetési normatívát!



Hohn Krisztina (LMP) azt szorgalmazta, hogy a kormány emelje meg a településüzemeltetési normatívát, mert számos település küzd azzal a problémával, hogy az uniós és saját forrásból megépített közösségi tereket, zöldterületeket nem tudják megfelelően gondozni, illetve nem jut forrás a külterületek rendben tartására, parlagfűmentesítésre, kaszálásra.

Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy 2010 után a kormány a gyakorlatilag működésképtelenné vált önkormányzatok hiteleit és bizonyos feladatait is átvállalta, valamint normatív helyett feladatalapú finanszírozásra tért át. Hozzátette: így az önkormányzatok beszámolóinak nyomon követésével a következő évi költségvetés tervezésekor már a tényszámokat figyelembe véve tudnak forrásokat tervezni.

Jelezte: 2016 óta az önkormányzati rendszer pozitív szaldóval zár, ugyanakkor a napi működési gondokkal küzdő települések számára a magyar falu programban többlettámogatást tudnak adni.



KDNP: Magyarország jövőjét a gyermekes családok adják



Simicskó István (KDNP) arról beszélt, hogy a kormány a családvédelmi akcióterv elindításával újabb támogatásokkal segíti a fiatalok életkezdését, a családok gyermekvállalását és a gyermeknevelést, mert Magyarország jövőjét a gyermekes családok adják. A képviselő részletesen beszámolt az akcióterv 7 pontjáról, és örömtelinek nevezte, hogy a kormány nem lezárt folyamatként kezeli a családtámogatási rendszert, hanem a bővíti a támogatásokat, és igazodik a sokféle családi élethelyzethez. Kiemelte: nem csak a családokat, hanem a családokat segítőket is támogatja a kormány, így a növekszik a védőnők bére.

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a családtámogatási rendszerről szólva azt hangsúlyozta: fontos, hogy hosszú távon kiszámítható és biztonságos legyen a jövő a családok számára. Hozzátette: 2010 óta a kormány minden döntéssel szeretné megerősíteni a családtámogatást, miután egy szétvert rendszert örökölt meg. Kilenc év építkezés után ennek lassan látszódnak az eredményei a demográfiai mutatókban, hiszen 20 éve nem volt olyan magas a gyermekvállalási kedv, mint tavaly, másfélszeresére nőtt a házasságkötések száma, míg a csecsemőhaladóság és a terhességmegszakítások száma soha nem volt olyan alacsony, mint 2018-ban - mondta.



Fidesz: a Fidesz és a KDNP nem akar európai egyesült államokat



Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője felszólalását azzal kezdte: örül annak hogy baloldaliak hosszú hónapok után végre "visszafáradtak" a Parlamentbe. A jobbikos Göngyösi Márton felszólalására úgy reagált: 2016 ősze óta nem hiszi el a Jobbiknak, hogy a migráció ellen van, hiszen a párt nem támogatta a kvóta elleni alaptörvény-módosítást. Rendkívül gyávának nevezte, hogy több sértés is érte a magyar nemzeti ünnepre ellátogató lengyeleket. Fájó lehet, hogy több lengyel jött el a magyar nemzeti ünnepre, mint ahányan összesen ott voltak az ellenzéki tüntetésen - fogalmazott az ellenzék felé fordulva.

A Fidesz frakcióvezetője az ellenzéki demonstrációról szólva úgy fogalmazott: ez volt az első alkalom az ország történetében, amikor egy nemzeti ünnepen a "nemzetközi szocialisták a nemzeti szocialistákkal tüntettek együtt". Hozzátette: a baloldal és a szélsőjobboldal egységét megmutatja, hogy egyetlen felszólaló sem tagadta "Gyurcsány Ferencné" felszólalását, miszerint európai egyesült államokat kell létrehozni.

Kocsis Máté szerint két alternatíva között lehet választani: a magyar kormánypártok álláspontja az egyenrangú nemzetek együttműködésén alapuló nemzetek Európája, ahol senki nem alá- vagy fölérendelt. Ezzel szemben - folytatta - az ellenzék kínálata az európai egyesült államok, egy olyan birodalom, amely ellen éppen a márciusi ifjak eszményét fenntartva az utolsó csepp vérünkig küzdenünk kell.

A Fidesz és a KDNP nem akar európai egyesült államokat, erről a fontos kérdésről is szól az EP-választás - jelentette ki.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy vélte: 1848-hoz hasonlóan ma is egy változóban lévő Európában kell előremozdítani a magyarok ügyét, és a fő kérdés az, hogy mi legyen az európai együttműködés alapelve. Vannak, akik szerint nyílt társadalomra és egy bürokratikus szuperállamra van szükség, a kormány ezzel szemben továbbra is nemzetállami alapokon képzeli el az európai együttműködést, mert ezt biztosítja a demokratikus számonkérhetőséget.

Májusban a magyarok eldönthetik, hogy melyik utat választják: bürokratikus birodalom vagy keresztény, nemzetállami alapokon működő Európa. Ez a kérdés, lehet választani - fogalmazott.