OGY - Krónika 2. rész (napirend előtt: uniós pénzek, családok, önkormányzatok)

Belföld, 2022.06.21

Az európai uniós pénzekről, a gyermekes családok támogatásáról és az önkormányzatokról is szó volt kedden napirend előtt az Országgyűlésben.



A Momentum pontosan tudja, milyen változásokat kellenek, hogy jöjjenek az uniós pénzek



Bedő Dávid (Momentum) arra hívta fel a figyelmet, hogy ellentmondásosan nyilatkozott Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, Latorcai Csaba államtitkár és Balogh László helyettes államtitkár arról, miért nem kapja meg Magyarország az uniós forrásokat. Szerinte valaki hazudik és jó lenne, ha egymás között egyeztetnék, milyen kifogásokat keresnek.

A képviselő azt mondta, a legjobb az lenne, ha befejeznék a hazudozást, az EU-val folytatott végtelen kamuharcot és alkudozások helyett betartanák azt a néhány szabályt, amelyet a magyar kormányon kívül Európa minden más kormánya képes betartani. Jelezte, a Momentum pontosan tudja, milyen változásokat kellene végrehajtani, hogy az ország megkapja a fejlesztési pénzeket. Közölte, országgyűlési határozati javaslatot nyújtottak be Magyarország európai uniós ügyészséghez történő csatlakozásáról és hamarosan benyújtják a közbeszerzési törvény módosítását is.

Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség területfejlesztési parlamenti államtitkára szerint a kormány az elmúlt 12 évben rekordokat döntött az uniós források lehívásában. Ha a baloldali kormányokon múlt volna, több száz milliárd forint veszteség érte volna a magyar embereket - tette hozzá.

Elmondta, folyamatosan tárgyalnak az EU-val a partnerségi megállapodásról és a helyreállítási alapról. Az a céljuk - folytatta - , hogy felgyorsuljanak ezek a tárgyalások és év végéig aláírják a dokumentumokat. Navracsics Tibor múlt heti brüsszeli tárgyalásairól közölte, Magyarország kész a kompromisszumokra technikai kérdésekben, ide nem értve a bevándorlással és a gyermekvédelemmel kapcsolatos ügyeket.

A képviselőtől azt kérte, csak akkor beszéljen a korrupcióról, ha tisztázták Cseh Katalin momentumos európai parlamenti képviselő uniós forrásokkal kapcsolatos ügyét.



Jobbik: a plusz áfabevételből támogatni lehetne a családokat.



Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, jövőre az áfabevételből 30 százalékkal többet, 7000 milliárd forintot remél a kormány. Ha a többletnek csak 10 százalékát fordítanák a gyermekek védelmére és a gyermeknevelés megkönnyítésére, óriási kedvezményt jelentene a családoknak a válságban - hangoztatta.

Alapvető követelésként beszélt a gyermeknevelési cikkek áfamentességéről, ennek szerinte a kiadási tétele kevesebb mint tíz százaléka lenne a plusz áfabevételnek.

Beszélt a speciális nevelési igényű gyermekekről. Szerinte sokat kell várni a diagnosztikai vizsgálatra és kevés a gyógypedagógus, akik keveset keresnek. Nemcsak a szakszolgálatokat, az iskolákat kellene támogatni, hanem a létszámbővítést is - mondta. Közölte, a plusz áfabevétel kevesebb mint egy százaléka elég lenne arra, hogy az érintett gyerekek megkapják a számukra szükséges segítséget.

Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára ismertette, hogy míg 2013-ban 930-an kezdtek el gyógypedagógusként tanulni, 2021-ben már 1852 diákot vettek fel. A gyógypedagógusok száma 5700-ról tízezerre nőtt Magyarországon - részletezte.

Elmondta, a kormány 2010 óta az előző évet meghaladó összeget fordít családtámogatásra; a családokat segítik az árstopok és a rezsicsökkentés.

Azt mondta, "stop helyett zöld lámpát" adnak minden olyan ötletre, amely a magyar családokat védi. Majd azt firtatta a jobbikos képviselőnél, hogyan tudott pártja politikai értelemben összebútorozni azokkal, akik elvették a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, az egy- és kétgyermekesek családi adókedvezményét, rövidítették a gyes idejét.

Szólt arról, hogy jövőre 3225 milliárd forint lesz a magyar családok támogatására a költségvetésben, 450 milliárd forinttal több mint 2022-ben, ez az összeg a 2010-es 3,5-szerese.



DK: az Orbán-kormánynak semmi sem drága



Varga Zoltán (DK) a debreceni iparosítási program mikéntje miatt bírálta a kormányt, mert szerinte például a BMW beruházását egy 400 hektáros, kiváló minőségű termőföldön fogják megvalósítani, illetve a város déli részén szintén a legjobb földeket betonozzák le a multik érdekében, miközben a beépíthetőséget 50-ről 60 százalékra növelik, zöld területek arányát pedig 30-ról 20 százalékra csökkentik. Ettől a város mikroklímája felborulhat - figyelmeztetett, hozzátéve, hogy most a kormány egy környezetszennyező akkumulátorgyárat is Debrecenbe "édesget".

Szemmel látható, hogy az Orbán-kormánynak semmi nem drága - mondta a politikus, aki szerint Debrecent és a hozzá hasonló városokat már nem a választott polgármester, hanem közvetlenül "Orbán emberei és strómanjai" irányítják. Ez lett az elmúlt 12 évben magyar önkormányzatiságból - állapította meg.

Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára felhívta a figyelmet arra: a kormány a segély alapú társadalom helyett munka alapú társadalomban hisz, és 10 év alatt egymillió új munkahelyet teremtett. Ma többen dolgoznak, mint a rendszerváltás óta bármikor, holott 2010-ben még közel 12 százalékos volt a munkanélküliség - tette hozzá. Arra is kitért: 2010-ben a kormány konszolidálta az önkormányzatokat, kifizetett 1400 milliárd forintnyi adósságot és mindig kiállt az önkormányzatok mellett.

Hangsúlyozta: a kormánynak továbbra is rendkívül fontos a magyar ipar, és cél a hatékonyság javítása, mert a hozzáadott érték emelése nélkül nincs versenyképesség. Hozzátette: Magyarország nem pusztán összeszerelő üzem, hiszen a belföldi termelésben a high-tech termékek aránya épp úgy 70 százalék, mint Németországban vagy Dániában.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!