TV műsor

OGY - Krónika 2. rész (szakképzés, felnőttképzés)

Belföld, 2021.05.27

    Budapest, 2021. május 27., csütörtök (MTI) -  A szakképzéssel és a felnőttképzéssel összefüggő törvénymódosítások tárgyalásával folytatta munkáját csütörtökön az Országgyűlés.



Államtitkár: újabb lépés a szakképzés és a felnőttképzés fejlesztésére


Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára emlékeztetett: a 2019 végén elfogadott törvény nyomán 2020. szeptember 1-jétől indult el az új szakképzési rendszer. Ennek bevezetését sikeresnek értékelte, szerinte a szakképző intézmények, a tanulók és a szüleik is nyitottak az új képzési rendszerre, amit mutatnak a jelentkezési számok is.

Ugyanakkor hangsúlyozta: egy képzési-oktatási rendszer sosem lehetett befejezett, folyamatosan fejlődnie kell a kor és a gazdaság igényeihez igazodva, a versenyképesség növelése érdekében. Így fontos, hogy az eddigi tapasztalatok, illetve a szakképzés és a gazdaság szereplőitől érkező észrevételek beépüljenek a szabályozásba - indokolta a benyújtott törvénymódosítást.

Az államtitkár szerint az előterjesztés elfogadásával újabb lépést tesznek a szakképzés és a felnőttképzés további fejlesztésére, a változtatások a hatékonyabb működést és a szélesebb körű feladatellátást szolgálják.

Schanda Tamás ismertette: a szakképzési hozzájárulás rendszerét 2022. július 1-jével kivezetik, de a duális képzést vállaló szervezetek az eddigi kedvezményeket változatlan mértékben továbbra is igénybe vehetik majd. A munkát terhelő adók mértéke így két százalékponttal csökken, évente 250 milliárd forinttal több marad a vállalkozásoknál - hangsúlyozta.

Elmondta: a módosítás pontosítja a szakképzési alapfeladat-ellátás fogalmát és egyértelművé teszi, hogy annak mindenkor része a szakmai oktatáshoz kapcsolódó előkészítő évfolyam és a műhelyiskola megszervezése is. Emellett - folytatta - a javaslat részletesebben meghatározza a szakképzési intézmények gazdálkodását és költségvetését érintő szabályokat.

Az államtitkár kitért arra is: a módosítások megalapozzák a köznevelési rendszertől elkülönülő, önálló szakképzési tankönyvjegyzék létrehozását.

Továbbá - folytatta - a halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű vagy fogyatékossággal élő személyek esetében a módosítás törvényi szinten rögzíti, hogy a tanulói jogviszony keretében nincs korlát meghatározva az ingyenesség tekintetében.

Ismertette: az előterjesztés alapján a jövőben diákigazolványra jogosultak lesznek a szakképző intézményekben tanuló felnőttek is, valamint felnőttképzésben is lehetővé válik a képzési hitel felvétele, amely - hasonlóan a felsőoktatási hallgatói hitelhez - szabad, illetve kötött felhasználásra vehető igénybe.



Fidesz: szükség van a szakképzési és felnőttképzési rendszer finomhangolására



Kállai Mária, a Fidesz vezérszónoka szerint az idő igazolta, hogy a 2019-ben elfogadott szakképzésről és felnőttképzésről szóló törvény átgondolt, rendszerezett és felelősségteljes jogszabály volt, ugyanakkor folyamatosan szükség van a finomhangolásra, módosításokra.

Hangsúlyozta: fontos elvárás, hogy gyorsan reagáljanak a munkaerőpiaci és a versenyképességi igényekre, beépítsék a gazdasági és szakképzési szereplők észrevételeit.

A kormány kiemelt céljának nevezte, hogy minden munkaképes korú állampolgár számára modern szaktudást nyújtó szakképesítést adnak.

Úgy értékelt: a módosítások az egyszerűsítés, a praktikum irányába hatnak.



Jobbik: a kormány "mostohagyerekekként" kezelte a szakképzést



Ander Balázs, a Jobbik vezérszónoka úgy értékelt: a szakképzés az elmúlt 10 évben "minisztériumok között hánykolódott", a kormány "mostohagyerekként" kezelte az ágazatot, nemcsak "az árok szélén" hagyta, hanem "bele is rugdalta". Ez a 10 év, és vele együtt sok ezer fiatal "ment a lecsóba" - fogalmazott.

Úgy vélte: a szakképzési rendszer nem szolgálja a mobilitást Magyarországon, a felsőoktatásba vezető utakat módszeresen próbálják elzárni. Szerinte az alapkompetenciákat kellene elmélyíteni, ahelyett, hogy a rendszer csak a munkaerőpiaci igényeket veszi figyelembe, valamint szükség lenne a pályaválasztás kitolására és a korrekciós lehetőségek biztosítására is.

A javaslatot úgy értékelte: ez csak javítgatása egy olyan rendszernek, ami nem biztos, hogy jó alapokra épült.

Kiemelte: a több mint 17 ezer sajátos nevelési igényű tanuló 45 százaléka az általános iskola után a szakképzésben - azaz a korábban szakmunkásképzőnek nevezett iskolákban - folytatja, így ezekben az intézményekben halmozottan jelentkeznek az ebből fakadó problémák. Az ezzel való megküzdéshez azonban szerinte a kormány nem biztosítja a szükséges támogatást.



KDNP: cél a részletszabályok pontosítása



Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka azt hangsúlyozta: az oktatás és a szakképzés a kormány prioritásai közé tartozik, a cél, hogy versenyképes, a mai világ követelményeihez alkalmazkodni tudó rugalmas és innovatív képzési lehetőséget biztosítsanak a magyar fiatalok számára.

Arra hívta fel a figyelmet: az oktatási kiadások 2022-ben meghaladják majd 2180 milliárd forintot, ami közel 735 milliárd forintos növekményt jelent a 2010-es, utolsó "baloldali költségvetéshez" képest. Bírálta a korábbi baloldali kormányokat, amiért privatizálták a Nemzeti Tankönyvkiadót, ugyanakkor jelezte: a jelenlegi kormánynak köszönhetően az idei tanévben 1,2 millió diák kapta ingyenesen a tankönyveket.

A KDNP-s képviselő a javaslat céljának a megújult szakképzési és felnőttképzési rendszer hatékonyabb működését célzó részletszabályok pontosítását nevezte. Kiegészülnek a szakképzésben oktatók jogai, csökkennek a duális képzőhelyek adminisztrációs terhei, egyszerűbb, átláthatóbb lesz az állami szakképzési feladatellátás - sorolta a változásokat.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!