MSZP: nem nemzeti érdek a Türk Tanácshoz közeledés


Gurmai Zita (MSZP) aggályosnak nevezte, hogy az iroda vagyona, eszközei "szentnek és sérthetetlennek" minősülnek a hivatalos magyar szervek előtt. Szóvá tette, hogy Magyarország fedezi az iroda fenntartási költségeit, a helyi személyzet fizetését, illetve hogy az iroda mentesül az adók és a vámok alól.

Elképesztő, hogy a nemzetbiztonságra máskor oly érzékeny kormányzati politika nem először ruház fel ilyen különös jogállással külföldi szervezeteket és munkatársaikat - közölte. Rámutatott, hogy a Türk Tanács országainak van nagykövetségük Budapesten, ezek kiválóan alkalmasak arra, hogy a kiemelt együttműködést fenntartsák.

Az ellenzéki politikus szerint a törvényjavaslat indoklása, illetve a miniszterelnök azonnali kérdésére adott válasza sem győzte meg, hogy szükség van a budapesti iroda megnyitására. A Türk Tanácshoz közeledést alátámasztó nemzeti érdeket senki sem tudta bizonyítani - mondta. Úgy folytatta: arra lehet következtetni, hogy az Orbán Viktor politikai törekvéseit szolgálja, ez a két érdek azonban az elmúlt években igen ritkán esett egybe.


LMP: mi a haszna a Türk Tanácshoz való csatlakozásnak?



Demeter Márta (LMP) azt firtatta: mi a konkrét haszna a magyar emberek számára, hogy Magyarország csatlakozni kíván a Türk Tanácshoz. Szerinte ugyanis szervezet tagjaival való kereskedelmi forgalom nem mutat olyan értéket, amely indokolná Magyarország részvételét. Úgy vélte: ahogyan a dunakeszi járműjavító üzem esetében az Eximbank lényegében az oroszok piacra jutását segíti magyar adófizetői pénzből, most kérdés, számíthatnak-e arra is, hogy az Eximbank a Türk Tanács esetében majd a törökök piacra jutását segíti. Értékelése szerint a gázszállítási lehetőségek sem indokolják a tanácsban való részvételt.

Azt is felvetette: vajon hírszerzőknek is helyet biztosít-e majd a Türk Tanács budapesti irodája, illetve a magyar Információs Hivatal együttműködik-e majd a Türk Tanács hírszerzői szervezeteinek állandó titkárságával.



Párbeszéd: eltúlzottak az iroda létrehozásának gazdasági indokai



Mellár Tamás (Párbeszéd) jelezte: biztonságpolitikai szempontból nem kérdőjelezi meg a Türk Tanács budapesti székhelyének légjogosultságát, ugyanakkor nagyon eltúlzottnak tartja az iroda felállítása mögé felsorolt gazdasági indokokat. Rámutatott: a tanács országaival bonyolódó 4 milliárd dollárnyi kereskedelmi forgalom maximum 2 százaléka Magyarország teljes külkereskedelmi forgalmának. Szerinte az iroda létrehozása energetikai szempontból sem indokolható.

Úgy vélte: inkább Kína és Dél-Korea irányába lenne érdemes keleti kapcsolatokat építeni, nem pedig a türk országok irányába.



MSZP: a kormánynak be kell fejeznie a "keleti kalandozást"!



Mesterházy Attila, (MSZP) amellett érvelt, hogy egyensúlyban kell tartani a keleti és nyugati partnerekkel való magyar viszonyt. Hozzátette: ez az egyensúly viszont nem azt jelenti, hogy "az egyik oldalra folyamatosan nyalakodunk, a másik oldalra meg köpködünk". Bírálta a kormányt, mert szerinte Oroszországgal, Kínával vagy Törökországgal szemben indokolt esetben sem fogalmaz meg kritikát, míg az EU-val szemben mindig hangot ad nemtetszésének.

Úgy fogalmazott: a "keleti kalandozást" be kellene fejezni, és vissza kellene térni a korábbi, konszenzusos külpolitikához, amely az euroatlanti kapcsolatokat helyezi előtérbe.



Fidesz: a magyar érdekről szól a javaslat



Zsigmond Barna Pál (Fidesz) az ellenzéki kritikákra reagálva azt hangsúlyozta: az együttműködésnek komoly gazdasági haszna van, amit az is mutat, hogy a MOL éppen most vásárolta be magát egy azeri olajmezőbe. Kijelentette: az iroda jogállása a külképviseletekével egyezik majd meg, munkatársai semmilyen veszélyt nem jelentenek a magyar államra.

Kiemelte: a budapesti iroda létrehozása nem jár magyar érdeksérelemmel, hanem éppen ellenkezőleg, a magyar érdekről szól.



LMP: Magyarország híd szerepét ki kell egyensúlyozni!



Ungár Péter (LMP) az orosz gázszállítás jövőjét firtatta, és úgy vélte: az iroda megalakításával gesztusokat kívánunk gyakorolni egy olyan hatalomnak, ami utána nem fogja viszonozni a gesztust a Török Áramlat megépítését illetően. Hangsúlyozta: Magyarország híd szerepét ki kellene egyensúlyozni, jó lenne, ha történelmi jellegű szövetségeseink szervezetei is helyet kapnának hazánkban. Reményét fejezte ki, hogy a Türk Tanács után nem Észak-Korea vagy Kína következik majd.