Kormány: a törvény egyszerűbb, átláthatóbb és könnyebben kezelhető jogszabályi hátteret biztosít


Nagy István agrárminiszter felszólalásában kiemelte, hogy az agrártermékek uniós piacán az eredetvédelem az egyetlen olyan eszköz, amellyel a magyar agrártermékeket földrajzi származásuk, illetve hagyományos előállítási módjuk alapján jogszerűen lehet védeni, és akár a külföldi piacokon is népszerűsíteni. Az így oltalmazott elnevezés, azaz földrajzi árujelzés a nemzeti identitás, illetve az adott ország termelési hagyományainak és sajátosságainak kifejezésére is alkalmas - hangsúlyozta.

Az agrártárca 2015-ben indította el az eredetvédelmi programot, amelynek egyik célja a bejegyzett magyar földrajzi árujelzők számának növelés volt - mondta, kiemelve, hogy munkájuk eredményeként a kezdeti 56-on felül már 25 új magyar földrajzi árujelzővel bővült az uniós nyilvántartás és további 11 földrajzi árujelző vár bejegyzésre.

A program másik fontos célkitűzése a már oltalom alatt álló elnevezések használatában rejlő lehetőségek nagyobb fokú kiaknázása volt - közölte a miniszter.

A mostani indítvány elsődleges célja a földrajzi árujelzőkkel, a hagyományos különleges termékekkel és a borászati termékek hagyományos kifejezéseivel kapcsolatos rendelkezések meghatározása egy új jogszabályban, ami az uniós jogszabályoknak való megfelelésen túl jogi keretet teremt az oltalom alatt álló elnevezések hatékonyabb ellenőrzéséhez, védelméhez - hívta fel a figyelmet. A javaslat megteremti a lehetőséget arra is, hogy termelői közösségek földrajzi árujelzőik és hagyományos különleges termékeik érdekében közösen cselekedjenek, nem csak az elnevezés oltalmának érdekében, de az elnevezéseket érintő tájékoztatási és promóciós tevékenységek végrehajtása és kidolgozása során is - tette hozzá.

Az önálló törvény egyszerűbb, átláthatóbb és könnyebben kezelhető jogszabályi hátteret biztosít az oltalom alatt álló magyar agrártermékek előállítóinak számára - mondta a miniszter.


Fidesz: a földrajzi árujelzők oltalma kollektív jogosultságot jelent


Pócs János (Fidesz) külön kiemelte, hogy az EU által elismert földrajzi árujelzők több, mint háromezer agrártermék elnevezését védik. A földrajzi árujelzők oltalma kollektív jogosultságot jelent, amely minden előállítót megillet, aki a meghatározott földrajzi területen, termékleírásnak megfelelően állít elő termékeket. Ugyanakkor kizárólagos jogosultságot biztosít a számukra a bejegyzett földrajzi területekhez kapcsolódó név használatára - közölte.

A mostani javaslat célja kizárólag a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, borászati termékek és szeszesitalok földrajzi árujelzőire és a hagyományos különleges termékekre vonatkozó egységes szabályozás megalkotása - mutatott rá a vezérszónok.

Az uniós eredetvédelmi oltalmi rendszer garanciát nyújt a fogyasztók számára a termelők földrajzi eredetére vonatkozóan - érvelt a politikus. Hozzátette, hogy egy 2020-as uniós felmérés szerint a földrajzi árujelzővel ellátott termékek eladási értéke átlagosan több, mint kétszerese azokénak, amelyeken ilyen jelzés nem szereppel.



A DK támogatja a törvény megalkotását, de szükségesnek tarja annak évenkénti felülvizsgálatát



Barkóczi Balázs, a DK vezérszónoka azt mondta, pártja elfogadja és támogatja egy olyan önálló törvény megalkotását, amelyen keresztül a fölrajzi árujelzőkhöz és hagyományos különleges termékelnevezésekhez fűződő agrárgazdasági és vidékfejlesztési célok együttesen valósíthatók meg. Ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy a törvényt a kezdeti időszakban évente felülvizsgálják és ha kell, a gyakorlati tapasztalatok alapján módosítsák.

Kitért arra, a javaslat általános indoklása szerint a földrajzi árujelzők használata növeli a termékek értékét. Mivel azonban Magyarországon az elmúlt 12 hónapban az élelmiszerek ára átlagosan 35,2 százalékkal emelkedett, a földrajzi árujelzővel ellátott termékek vásárlása nem elsődleges prioritás a magyar vásárlók számára. "Az a szomorú valóság, hogy a magyar vásárlók a legolcsóbb és még a polcon lévő élelmiszereket szeretnék megvenni" - fogalmazott.

Feltette a kérdést, hogy mely hatóság végzi majd ezeknek az agrárterméknek az ellenőrzését, valamint, hogy milyen formátumban történik majd az adatszolgáltatás.


A KDNP támogatja a javaslatot, melynek több pozitív hatása várható



Mihálffy Béla, a KDNP vezérszónoka szerint a jogszabály megalkotására azért van szükség, mert a fogyasztókban növekszik az igény a földrajzi eredetüknek köszönhetően egyedi tulajdonságokkal rendelkező és a hagyományos módon előállított agrártermékek iránt. Erre az igényre válaszul biztosítani kell az ilyen sajátos jellemzőkkel rendelkező termékek előállítói számára azokat az eszközöket, amelyekkel termékeiket a forgalmazásuk során a többi terméktől hatékonyan meg tudják különböztetni, és amely eszközök megvédik e termékeket a jogtalan névhasználatból eredő visszaélésektől.

Az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők tulajdonképpen azt jelzik, hogy a termék egy adott helyről származik és különleges minőségét, hírnevét földrajzi eredetének köszönheti - magyarázta, példaként említve a tavaly nyilvántartásba vett szegedi tükörpontyot.

A törvény elfogadásának három pozitív hatása várható. Elsősorban a keretrendszerrel átláthatóbbá és egyszerűbbé válik az ügyintézés. Másodsorban minden eddiginél hatékonyabbá válik az oltalom alatt álló elnevezések védelme. Végül, a termelői közösségek az új törvény által biztosított eszközök használatával jobban meg tudják védeni földrajzi árujelzőik piaci értékét a nemzeti és a nemzetközi piacokon.