TV műsor

OGY - Krónika 3. rész (azonnali kérdések)

Belföld, 2020.09.28

A miskolci közéletről, a kiskunhalasi kórházról és a munkanélküliségi helyzetről, valamint a szakképzésről is kérdezték a kormányt ellenzéki képviselők az Országgyűlés hétfői ülésén.



Jobbik: beférkőzött-e a miskolci közéletbe a román titkosszolgálat?


Lukács László György (Jobbik) azt firtatta, beférkőzött-e a miskolci közéletbe a román titkosszolgálat.

Emlékeztetett: a hírek szerint a borsodi kormányhivatal korábbi vezetője, Demeter Ervin egy augusztus 20-i ünnepségen elmondta: arról álmodott, hogy a román titkosszolgálat kitúrja a posztjáról, és később valóban leváltották.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: Demeter Ervin korábbi kormányhivatal-vezető nem álmodott meg olyat, amit ne tudott volna, ugyanis már korábban jelezték neki, hogy váltás lesz a posztján. De a többi az álom kategóriába tartozik - tette hozzá.

A képviselő kiemelte: nem lehet félvállról venni az ügyet, mert a miskolci városházáról előkerültek olyan eszközök, amelyek lehetőséget adtak megfigyelésre. Azt kérdezte, biztonságban vannak-e a miskolciak, van-e valamilyen befolyásolás a helyi közéletben.

Gulyás Gergely úgy válaszolt, a képviselő pártjának szövetségesei román érdekképviseletet támogatnak, ezért ha valahol ilyen befolyást kell keresni, a saját szövetségükben tegyék meg.


MSZP: miért vannak rossz körülmények a kiskunhalasi kórházban?


Harangozó Tamás (MSZP) arról érdeklődött, miért kell rossz körülmények között tartani a betegeket a kiskunhalasi kórházban.

Közölte: éppen Kiskunhalason egy új járványkórházat építettek közel az érintett intézményhez. Ha van egy teljesen üres kórház a közelben, miért kell alkalmatlan körülmények között tartani az embereket? - fogalmazott.

Gulyás Gergely elmondta: csőtörés volt az érintett épületben, ez az oka az ott kialakult helyzetnek.

Van egy vezénylési terv, amely alapján ha a koronavírusos betegek száma eléri a meghatározott számot, a járványkórházat aktivizálják, és ez hamar elkövetkezhet a jelenlegi adatok alapján - mutatott rá.

Harangozó Tamás azt kérte, hagyják a vezénylési tervet. Kifogásolta, hogy amíg nem érik el a tervben kikötött számot, addig gyógyításra alkalmatlan körülmények között tartják az embereket, miközben van egy üres, mindennel felszerelt kórház.

A miniszter megerősítette: amikor magasabb lesz a koronavírusos betegek száma, beüzemelik a járványkórházat. Az új kórház megnyitásához orvoskapacitást is kell biztosítani, és egyelőre, amíg a koronavírusos betegeket a működő kórházon belül el lehet zárni a nem koronavírusosaktól, ott oldják meg a kezelésüket - közölte.


DK: mikor tesz a kormány a munkanélküliség ellen?


Arató Gergely (DK) azt kérdezte, mikor foglalkozik végre a kormány az érdemi problémákkal, mikor tesz a munkanélküliség ellen.

Szerinte a miniszterelnök nem látja a magyar valóságot, különben nem mondaná, hogy ma már többen dolgoznak, mint januárban. Nyakunkon a járvány második hulláma, amely a munkahelyeket is fenyegeti - mondta. Hozzátette: ráadásul a munkanélküliek több mint fele már semmilyen pénzügyi ellátást nem kap.

Gulyás Gergely szerint a KSH statisztikáit eddig mindenki elfogadta, de lehet, hogy a válság ezen is változtatott. A KSH augusztusi foglalkoztatási adatai szerint több tízezerrel többen dolgoznak, mint januárban, a koronavírus-járvány okozta válság előtt - mondta.

Úgy látja, a munkaerőpiac sok nehézséggel, de viszonylag jó állapotban élte túl az első hullámot, és a kormány sok álláshely megőrzéséhez járult hozzá.

Arató Gergely kiállt amellett, hogy a kormány nem látja a hétköznapi embereket, akik lehetetlen helyzetbe kerültek, a kormány nem néz szembe a gazdaságot fenyegető válsággal és a munkanélküliséggel.

Gulyás Gergely kijelentette: a kormány hatékony és célzott intézkedéseket hozott, és elkötelezett amellett, hogy ahány munkahely megszűnik, annyit hoznak létre. Az eddigiek alapján úgy tűnik, a kormány eleget tud tenni ennek az ígéretnek - mutatott rá.


LMP: miért kell a szakképzést is a multik szolgálatába állítani?


Miért kell már a magyar szakképzési rendszert is a multinacionális nagytőke szolgálatába állítani? - kérdezte Demeter Márta (LMP).

Szerinte az elmúlt tíz évben az autóipar kizárólagosságáról és a magyarok bérének alacsonyan tartásáról szólt a kormány gazdaságpolitikája. Kijelentette: az Audi ezalatt 1800 milliárd forintnyi osztalékot vitt ki az országból, míg a hazai kis- és közepes vállalkozásoknak "be kell érniük propagandaszöveggel". Most a szakképzést állítják át "olcsó munkaerő-kibocsátási üzemmódra" - fogalmazott.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára azt felelte: a járvány előtt 3,3 százalékos volt a munkanélküliség és 900 ezerrel több embernek volt munkája, "mint az önök szövetségesei kormányzásának végén", amikor csaknem 12 százalékos volt a munkanélküliség.

Hozzátette: 2014 óta 538 beruházás érkezett az országba, ezek 92 ezer munkahelyet létesítettek. Jelenleg 86 stratégiai partnere van a kormánynak, ezeknél a magyar beszállítói arány 70 százalékos.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!