Vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények változnak



Ágh Péter (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója elmondta: a javaslat célja az elmúlt időszakban a nemzeti vagyont, vagyongazdálkodási szereplőket érintő változtatások átvezetése. Az előterjesztésnek része a Városliget fejlesztéséről szóló rendelkezések módosítása is a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. önálló eljárási hatáskörének megteremtése érdekében.

Varga-Damm Andrea (független) közölte: 26 törvény módosításáról van szó, köztük a barnamezős területek hasznosításáról, ami üdvözlendő, de aggódik, hogy ezek a beruházások nem a polgárok érdekét szolgálják majd, hanem bizonyos körök gazdagodását.

Volner János (független) azt kérdezte a kormány képviselőjétől, hogy az elhanyagolt Hajógyári-sziget és a Népsziget a törvényjavaslat célzott területe-e.

Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár kifejtette: a javaslat érinti a szövetkezeti hitelintegráció szabályait, ugyanakkor kikerült belőle az épített környezet alakításáról és védelméről szóló jogszabály, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény módosítására irányuló rendelkezések. Erről a Ház a rozsdaövezeti akciótervről szóló javaslatban foglal majd állást.



Felszámolják a földeken fennálló osztatlan közös tulajdont



Ágh Péter (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadójaként közölte: a cél a rendszerváltást követő földprivatizációs eljárások eredményeképpen kialakult osztatlan közös földtulajdonok felszámolása, ennek a folyamatnak a felgyorsítása, a minél nagyobb önálló földingatlanok kialakítása, jól hasznosítható birtoktestek létrehozása.

Magyar Zoltán (Jobbik), a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője elmondta: abban nem volt vita, hogy az osztatlan közös földterületeket fel kell számolni, mert versenyhátrányt jelentenek, de elfogadhatatlan - a birtokkoncentráció miatt -, hogy a javaslat lehetőséget ad arra, hogy a 300 hektáros birtokmaximum erre a speciális helyzetre ne vonatkozzon. Ezért a Jobbik tartózkodni fog.

Varga-Damm Andrea (független) hangsúlyozta: 30 éve igényelt eljárásról van szó, de a javaslatban foglalt állami kedvezményezettség bírálható.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára úgy reagált: végre eljött az a pillanat, amikor megoldódik a közös földtulajdonok sorsa, ezért a javaslat történelmi jelentőségű.



Egyes igazságügyi tárgyú törvények módosítása



A törvényalkotási bizottság nevében Héjj Dávid (Fidesz) azt mondta, a javaslat egyebek mellett arra az alkotmánybírósági határozatra reagál, amely megállapította, hogy a közjegyzőkről szóló törvény nem megfelelően szabályozta a közjegyzői fegyelmi bíróságok megalakításával és eljárásával kapcsolatos előírásokat. Ezt most rendezi a módosítás.

Varga-Damm Andrea (független) és Gyüre Csaba (Jobbik) szerint is a szakmának megfelelő módosítás fekszik az Országgyűlés előtt, de a Jobbik képviselője az árverezésekkel kapcsolatban kifogásokat emelt.

Keresztes László Lóránt (LMP) szintén jó irányúnak nevezte a módosítást, de az ingóságok árverezésével kapcsolatban ő is aggályokat fogalmazott meg.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a kritikákra azt válaszolta: a kifogásolt értékesítések piaci viszonyok között történnek.


A bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló törvényjavaslat



Ágh Péter (Fidesz)a törvényalkotási bizottság nevében elmondta: a javaslat célja, hogy helyrebillentse a fogvatartottakra és az áldozatokra vonatkozó kompenzációs rendszer közötti egyensúlyt, és támogassa az áldozatok kárigényeinek érvényesítését.

Varga-Damm Andrea (független) üdvözölte a javaslatot, ugyanakkor jelezte: a kormány most korábbi, a börtönzsúfoltsággal kapcsolatos perekről szóló szabályozását korrigálja.

Gyüre Csaba (Jobbik) hangsúlyozta: a Jobbik örül annak, hogy végre a kormány is foglalkozik az áldozatok kárenyhítésével, de ezt sokkal korábban kellett volna megtennie. Emlékeztetett: a Jobbik már 4 és fél évvel ezelőtt jelezte, hogy a kormánynak nem az elkövetők, hanem az áldozatok kárenyhítésével kellene foglalkoznia.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára elmondta: javaslat azoknak az áldozatoknak is lehetőséget nyújt, akik korábban nem nyújtották be kárigényüket.



A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény módosítása



A törvényalkotási bizottság nevében Ágh Péter (Fidesz) elmondta: az előterjesztés célja a fizetésképtelenség szabályainak korszerűsítése, a munkahelyek megtartásának elősegítése, a vállalkozások reorganizációjának segítése.

Varga-Damm Andrea (független) azt kifogásolta, hogy a javaslat nem korlátozza azokat az eseteket, amikor a felszámolási eljárást megalapozatlanul indítják meg.

Nyitrai Zsolt (Fidesz) arról beszélt: a javaslat célja a csőd- és felszámolási eljárásokban a kapcsolattartás egyszerűsítése, és ezzel az egyezségkötések számának növelése.

Szakács László (MSZP) arra hívta fel a figyelmet: a közszolgáltatásokat végző önkormányzati cégek azért kerülhetnek bajba, mert a kormányoldal megvonja tőlük a szükséges támogatást.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szintén arról beszélt: a kormány által előállított "mesterséges csődhelyzetek" jöhetnek létre a közszolgáltatásokat végző cégeknél.

Keresztes László Lóránt (LMP) a víziközműszektor válságos helyzetére hívta fel a figyelmet.

Völner Pál elmondta: a cégek reorganizációját segíti a javaslat. A közműszolgáltatásokkal kapcsolatban a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzését hangsúlyozta.