OGY - Krónika 3. rész (határozathozatalok)

Belföld, 2018.12.12

A számvevők illetményének emeléséről és a Magyar Honvédség szervezeti rendjének átalakításáról is döntött a parlament szerdai határozathozatalai között.



Emelkedik a számvevők illetménye


A parlament 132 igen, 1 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett elfogadta az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló törvény, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló jogszabály módosítását a kormány javaslatára.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a törvényt azzal indokolta, hogy az ÁSZ személyi állományának jogviszonyára vonatkozó számos kérdést nem a számvevőszéki, hanem a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szabályoz, ez pedig számos problémát vetett fel, így szükség van a jogrendszer koherenciájának megteremtésére.

Változtattak a számvevők alapilletményét meghatározó szorzón is: a legalsó kategóriába tartozó számvevő gyakornok esetében az illetmény az illetményalap 1,5-szerese helyett 1,9-szerese lesz, a legmagasabb kategóriában a számvevő főigazgató, főtitkár esetében az illetményalap 4,6-szerese helyett 6,5-szerese. A vezetői illetménypótlék is emelkedik az alapilletmény 20 százalékáról 35 százalékára.

A törvény szerint a számvevőszéki illetményalap megegyezik a tárgyévet megelőző év nemzetgazdasági havi átlagos bruttó keresetével. 2017-ben 297 ezer forint volt ez az összeg.

A törvény 2019. január 1-jén lép hatályba.


Megkezdődhet a közterületi kamerafelvételek központosított tárolása, haladékot kapott a kútbejelentés

A parlament lehetőséget adott a közterületen készített kamerafelvételek központi tárhelyen történő tárolásának fokozatos bevezetésére.

A képviselők 133 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadták el a belügyminiszter erről is szóló javaslatcsomagját.

A Ház döntése a belügyi tárca úgynevezett "szitakötőprojektjének" megvalósítását szolgálja. Első lépésben a fővárosban szűnik meg a felvételek helyi adattárolása. A változtatást a kihirdetést követő hatodik hónapban vezetik be, majd később országosan is folytatódhat.

A jövő évtől átlagosan újabb 5 százalékkal emelkedik a rendvédelmi hivatásos állomány illetménye, amely így 2015 óta átlagosan 50 százalékkal nő.

A módosítások egyike az idei év végéről 2020. december 30-ig meghosszabbította az engedély nélküli kutak bejelentési határidejét.

A fentieken túl a közlekedési szolgáltatók lehetőséget kaptak arra, hogy a lakcímnyilvántartás adatainak segítségével azonosítsák a menetdíjat meg nem fizető vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utast.

Átalakul Magyar Honvédség szervezeti rendje


Megszavazta a parlament a Magyar Honvédség új szervezeti rendjének kialakításáról szóló kormányzati javaslatot, amelynek értelmében a honvédség vezetője január 1-jétől a Magyar Honvédség parancsnoka, a miniszter csak irányítja a szervezetet.

A Ház 132 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadta el a közigazgatási és a katonai feladatok szétválasztásáról rendelkező csomagot, amely rögzíti az önkéntes tartalékos szolgálatvállalás ösztönzését, valamint az úgynevezett honvédelmi veszélyhelyzet fogalmát is.

A miniszter csak irányítja a jövőben a Magyar Honvédséget, vezetni a honvédség parancsnoka fogja. Ezzel a Magyar Honvédség katonai vezetése kiválik a Honvédelmi Minisztériumból, felső szintű vezető szervként létrejön a Magyar Honvédség Parancsnoksága.

A jogszabály rugalmasabbá teszi a hivatásos állományba kerülés szabályait.

A honvédelmi miniszter a javaslat benyújtásakor kitért arra, hogy a születésszám csökkenéséből adódó népességfogyás a hadköteles korú férfiak számának folyamatos csökkenését eredményezi. Emiatt tíz évvel, 50 évre növelik a behívhatósági korhatárt. Ezáltal megközelítőleg 850 ezer emberrel gyarapítják a hadkötelezettség alapján behívhatók számát.

A kiképzett tartalékos állományt kibővítik a katonai tanintézetben hallgatói, honvéd tisztjelölti vagy altisztjelölti szolgálatot teljesítő férfiakkal.

A jogszabály megteremti a honvédelmi veszélyhelyzet bevezetésének lehetőségét. Ez egy békeidejű, az új típusú kihívásokhoz alkalmazkodó, rugalmasabb felhatalmazást kíván biztosítani a kormány számára a válságok kezelésére való felkészülés, illetve az eszkaláció elleni fellépés hatékonyságának növelése érdekében. A honvédelmi veszélyhelyzet kihirdetésének célja az országvédelemre vagy - szükség esetén - a különleges jogrend kihirdetésére való hatékony felkészülés biztosítása, a reagálási lehetőség a különleges jogrend kihirdetését nem indokoló esetleges fenyegetésekre.


Migrációs törvények


Szélesednek az idegenrendészeti hatáskörök, miután a képviselők 131 igen, 1 nem szavazattal elfogadták az egyes migrációs tárgyú törvények módosítását.

A változtatások nyomán bővül az idegenrendészeti és menekültügyi hatóság ellenőrzési jogköre a külföldiek magyarországi tartózkodásával kapcsolatos visszaélések megelőzése, felderítése, az ellenőrzések hatékonyabbá tétele érdekében.

Bővülnek az elektronikus ügyintézési lehetőségek. Idegrendészeti eljárásba tartozó kérelmezést elektronikus úton is lehet indítani, de a biometrikus adatok rögzítésének szükségessége miatt a - jogilag és biztonsági szempontból is elengedhetetlen - személyes megjelenési kötelezettség továbbra is megmarad.

A magyar állampolgárok harmadik országbeli családtagjai a továbbiakban nem bírnak a szabad mozgás és tartózkodás jogával, rájuk - más uniós államok rendelkezéseivel összhangban - a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó általános szabályokat kell majd alkalmazni.

A menedékjogi törvény szerinti tartózkodási jogcímét visszavonják annak, aki más jogcímen tartózkodási engedélyt szerez.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!