KDNP: jövőre is folytatódik a családok erősítése


Hargitai János, a KDNP vezérszónoka "konzervatívan" megtervezett költségvetésnek nevezte a jövő évit, kiemelve, hogy az 4 százalékos növekedéssel, 2,8 százalékos inflációs céllal, 1 százalékos hiánycéllal és 1 százaléknyi tartalékkal számol.

Hangsúlyozta: a 2020-as költségvetésben folytatódik az a társadalompolitikai vízió, amit 2010 óta képviselt az Orbán-kormány, és amely a családok, azaz a társadalom alapsejtjeinek megerősítéséről szól.

Hargitai János igazi kereszténydemokrata gondolatnak nevezte a családok erősítését, és felhívta a figyelmet arra, hogy hosszútávú, stabil gazdasági növekedés szükséges a családtámogatási célok fenntartásához.

A családvédelmi akcióterv intézkedésiről szólva kiemelte a négygyermekes anyák adómentességét, amely 22 milliárd forintos bevételkiesés a költségvetésnek, de ennyi megtakarítást jelent a sok gyermeket vállaló családoknak. Emellett - folytatta - a jövő évi költségvetés fedezetet biztosít a csok kibővítésére, a jelzáloghitelekkel kapcsolatos kedvezményre, a nagycsaládosokat érintő autóvásárlási támogatásra, így összesen 2200 milliárd forintnál is több jut családtámogatásra 2020-ban.

A bérlakásprogramra vonatkozó jobbikos felvetésre reagálva hangsúlyozta: a kormány a kistelepüléseken nem bérlakás, hanem saját lakás megszerzéséhez ad támogatást.

Hargitai János kitért arra is: Magyarország nem azt az utat választotta, amelyet Európa másik fele ajánlott, hogy kedvezőtlen demográfiai folyamatok esetén külföldről engedjünk be más kultúrájú embereket.

A KDNP vezérszónoka felidézte milyen "örökséget" kapott az Orbán-kormány 2010-ben az megelőző szocialista kormányoktól: az államháztartás miden szereplője "nyakig" el volt adósodva, az állam, a vállalkozások, az önkormányzatok és a családok is. Ezzel szemben ma a szuperállamkötvény sikeressége azt mutatja, hogy a magyar családok - amelyek egykor nyakig úsztak az adósságban - ma államkötvényeket vásárolnak - mutatott rá a képviselő. Nem minden család, de tömegesen - jegyezte meg.

Hozzátette: jól tudták 2010-ben, hogy a korábbi szocialista kormányok gazdasági és költségvetési politikája nem folytatható, így az Orbán-kormány azt a célt tűzte ki, hogy munkalapú társadalmat kell építeni. Hargitai János megjegyezte: ő maga sem hitt abban, hogy képesek lesznek egymillió munkahelyet létrehozni 10 év alatt, ugyanakkor mára 800 ezer már megvalósult. A bérekről szólva kiemelte: 2010-hez képest 2018-ra az átlagkereset annyival nőtt, hogy sikerült megtermelni egy plusz 13-ik fizetést.

Fontosnak nevezte a biztonság kérdését is, kiemelve, hogy biztonságos Magyarország megteremtése nélkül nem valósíthatók meg a társadalompolitikai célok sem.



MSZP: jövőellenes és igazságtalan a tervezet


Jövőellenesnek és igazságtalannak nevezte a jövő évi költségvetésről szóló javaslatból kiolvasható újraosztási szándékot Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka.

Kijelentette: a tervezett, 2200 milliárd forintnyi bevételnövekedést a kormányzat nem az ország - legalább régiós szintre - felzárkózására, hanem saját magára és holdudvarára költi. Közölte: a szocialisták 1000 milliárd forintnál is nagyobb átcsoportosítást javasolnak a nyugellátás, az oktatás, az egészségügy és a szociális szféra javára. Utóbbi területre egymagában 764 milliárd forinttal rendelnének többet a kormány által javasoltnál.

Példaként említette, hogy a családi pótlék összegét duplájára, a gyes-t és a gyed-et a jelenlegi összeg háromszorosára emelnék módosító indítványaikkal, miután 2008 óta változatlan ezen ellátások összege. Jövőnk, egészségünk, gyermekeink tudása, hátrányos helyzetű polgártársaink élete sokkal fontosabb annál, minthogy mennyi stadion épül, és mennyi pénzt költenek kormánypropagandára - jelentette ki Tóth Bertalan.

Elítélte, hogy zárszámadás hiányában viszonyszámok nélkül zajlott a tervezés, előrevetítve, hogy így ismét kormányhatározatok tucatjaival kell majd módosítani, ami viszont akadályozza a büdzsé átláthatóságát, kiszolgáltatva azt a kormánynak.

Kifogásolta, hogy a büdzsé 321 forintos euróárfolyammal számol, "tehát a forint nem lesz erősebb". A gyenge forint gyengébb államot jelent, gyenge forintot csak gyenge emberek akarhatnak - mondta.

A helyzetért egyértelműen a kormányt és a jegybankot tette felelőssé, hangsúlyozva, 2010 óta több mint ötödével gyengült a magyar fizetőeszköz, emiatt pedig az emberek kevesebb árut tudnak vásárolni ugyanazért az összegért.

Kifogásolta, hogy - noha a miniszterelnök 2010-ben kisebb és olcsóbb államot ígért - ma már a költségvetési kiadások 18,4 százalékát fordítják e célra, ami tíz év alatt 3,1 százalékponttal nőtt, miközben a jóléti kiadások 5,3 százalékponttal csökkentek.

Az egészségügyben és az oktatásban dolgozók bérének emelését sürgetve egybek mellett azt is bírálta, hogy "a biztonság költségvetése sem a honvédelmi, sem a rendvédelmi alkalmazottaknak nem ad egy forint fizetésemelést sem", miközben 216 milliárd forintot állít be a paksi bővítésre, a Budapest-Belgrád vasútvonal munkálataira és a médiára.