MSZP: nem megalapozott a költségvetés


Szabó Sándor (MSZP) szerint nem megalapozott a büdzsé, ugyanis az áfa- és személyijövedelemadó-bevételeket rendkívüli módon felültervezi, míg az inflációt alultervezi, ezért alapszámai "álomvilágnak tekinthetők".

Bírálta, hogy az állam többet fordít magára, mint korábban, jóléti kiadásokra azonban kevesebbet. A legszegényebbek kilátása továbbra is a stagnálás, a lakáshoz jutás ezután is a magasabb keresetűek kiváltsága lesz.

Szerinte nehezebb helyzetbe kerülnek az önkormányzatok, a szolidaritási hozzájárulás emelkedése jelentős forrásokat von el tőlük. Az sem segíti a helyhatóságokat, hogy kikerültek a rezsicsökkentés kedvezményezetti köréből, az elszabaduló energiaárak miatt ezért tömeges csőd várható körükben.

Elfogadásra ajánlotta azt a módosító javaslatát, amely javítana az önkormányzatok helyzetét a többi közt azzal, hogy a gépjárműadó-bevételt teljes egészében helyben hagyná.


Fidesz: a rezsi- és honvédelmi alap hozzájárul ahhoz, hogy a magyar emberek 2023-ban is nyugodtan élhessenek



Kovács Sándor (Fidesz) a kormánypárti felszólalókhoz hasonlóan a rezsivédelem és a honvédelem költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét. Azzal vádolta az ellenzéket, hogy "csúsztat", amikor azt állítja, hogy az extraprofitadót - amely a rezsivédelmi és a honvédelmi alap forrásait biztosítja - a magyar emberekkel fizetettik majd meg.

Kijelentette: a két alap 1500 milliárdos bevétele hozzájárul majd ahhoz, hogy a magyar emberek 2023-ban is nyugodtan élhessék az életüket, és a háború generálta rezsinövekményt ne ők fizessék meg.

Kitért arra is: a kormány nem engedi a nyugdíjasokat elszegényedni, a jövő évi költségvetésben is megteremti a forrást a 13. havi nyugdíjra. Emellett - folytatta - a családpolitikai kiadások 450 milliárddal növekednek, és az otthonteremtési támogatások is megmaradnak.

A képviselő arról is beszélt: a belügyi tárcához átkerült szociális ágazat és gyermekvédelem forrásait is biztosítja a kormány a jövőre, ideértve a rehabilitációs támogatásokat, a fogyatékossággal élő és a megváltozott munkaképességű emberek támogatását is.


Mi Hazánk: a költségvetés vesztese az egészségügy, az oktatás és a rendvédelem



Apáti István (Mi Hazánk) a multik költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét. Szerinte az előterjesztésnek nagy vesztese az egészségügy, az oktatás, a rendvédelem és az önkormányzatok, de a magyar gazdák helyzetén sem javít, a devizaadósokat pedig sorsára hagyja.

Arra figyelmeztetett, hogy az egészségügyben, az oktatásban és a rendvédelemben is nagyon magas a pályaelhagyók aránya. Rámutatott: egy pályakezdő tanár vagy rendőr fizetése nettó 160-180 ezer forint, amiből - a jelenlegi inflációs környezetben, a lakásbérleti díjakat is figyelembe véve - "gyalog a buszmegállóba nem lehet kimenni, nemhogy tisztességes megélhetést biztosítani".

Jelezte: a felmondási tilalom lejártával két hét leforgása alatt 300 rendőr szerelt le, és ez a hullám nehezen lesz megállítható. Megjegyezte: a "szubkulturális bűnözés megfékezéséhez" is szükség lenne megfelelő számú rendőrre.

A kisadózó vállalkozások tételes adója ügyében arra szólította fel a kormányt, hogy "ne a katások zsebében kotorásszon", hanem azoknál, akiknél "bőven termelődött haszon".

Azt javasolta, hogy az extraprofitadót vessék ki a vakcinagyártókra és a kaszinókra is. A devizaadósok helyzetének javítása érdekében a kilakoltatási és az ingatlanárverési moratórium meghosszabbítását szorgalmazta.


KDNP: a költségvetés prioritása a családtámogatások bővítése



Simicskó István (KDNP) úgy fogalmazott: a KDNP szerint az emberiség jövője a család által valósul meg, hiszen a család jelenti az élet továbbadásának és gyermekeink nevelésének legfontosabb kereteit. Ezért - folytatta - a KDNP minden költségvetést "azon szemüvegen keresztül" néz, hogy odafigyelnek-e benne a családok jövőjére. Úgy értékelt: a jövő évi büdzsében prioritásként szerepel a családok támogatásának bővítése, mintegy 450 milliárd forinttal több forrást biztosít a kormány erre a célra. Kiemelte azt is, hogy a költségvetésben a nyugdíjakra mintegy 4900 milliárd forint áll rendelkezésre, beleértve a 13. havi nyugdíjat is.

A volt honvédelmi miniszter részletesen szólt az erre az ágazatra szánt forrásokról is, kiemelve, hogy a honvédelmi alap megteremtésével soha nem látott összeget kaphat 2023-ben a haderőfejlesztés.

Mintegy 1561 milliárd forint jut jövőre a honvédelemre és a sportra együtt, ami 40 százalékos emelkedést jelent az idei költségvetéshez képest - emelte ki, hozzátéve, hogy ilyenre a háborús időszakokat kivéve nem nagyon volt történelmi példa.

Jelezte: ezzel a honvédelmi költségvetéssel Magyarország egy évvel előbb teljesíti azon vállalását a NATO felé, hogy a GDP 2 százalékát fordítja honvédelemre.