KDNP: növekszik az önkormányzatok támogatása



Aradszki András (KDNP) szerint 2010-től olyan költségvetéseket fogadott el az Országgyűlés, amelyek azt a célt szolgálták, hogy megőrizzék Magyarország működését, biztonságát és megalapozták a jövőt. Olyan költségvetési politikai alakult ki, amely fontosnak tartotta, hogy alacsony legyen a költségvetési hiány, és amely segítette a munkaalapú gazdaság kialakulását - magyarázta.

Szerinte a romló politikai körülmények, a koronavírus-járvány gazdasági hatásai ellenére fent kell tartani a munkaalapú társadalmat és biztosítani kell a polgárok gyarapodását.

Közölte, a költségvetésben 95 milliárd forinttal, 969 milliárd forintra nő az önkormányzatok támogatása, ez biztosítja a Modern városok program fenntartását. Szólt arról is, hogy az elmúlt időszakban megugrott a települések iparűzésiadó-bevétele, ez szerinte a kormány gondos gazdaságpolitikájának köszönhető.



Jobbik: duplázzák meg a családi pótlékot!



Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt: az élveszületések száma az elmúlt 40 évben csökken: 1990-ben még 125 ezernél több gyermek született egy évben és 1997-ben volt utoljára 100 ezer fölött ez a szám.

Felhívta a figyelmet arra: a 2010 utáni időszakra esnek a legalacsonyabb - 90 ezer alatti születésszámok -, idén év végére pedig 80 ezer körüli adat várható, miközben folyamatosan csökken a szülőképes korú nők száma és a termékenységi mutató is. A kormánynak szerinte ezért "nincsen mire annyira büszkének lennie" ezen a területen.

Közölte: a Jobbik a kormány által tervezett plusz áfabevétel 20-25 százalékát a jövőépítésre fordítaná, így állami bérlakásépítési programot indítana, a családi pótlékot megduplázná, és családi kártyát vezetne be, amellyel csak alapvető élelmiszert és a gyermekneveléshez szükséges termékeket lehetne vásárolni.

A képviselő a gyermeknevelés elismerését javasolta a nyugdíjrendszerben, egy 10 százalékos "szülőtámogatási járadék" bevezetésével.



Fidesz: jövőre elérik a GDP 2 százalékát a honvédelmi források



Simon Miklós (Fidesz) a 2023-as költségvetés kapcsán a haderőfejlesztés fontosságáról beszélt. Kiemelte: Magyarország jövőre teljesíti a NATO elvárását, hiszen a honvédelemre fordítandó források elérik a GDP arányos 2 százalékát.

Ezt fontos mérföldkőnek nevezte, hozzátéve, hogy jövőre 41 százalékkal nő a költségvetés honvédelemre fordítható része.

Részletesen szólt a magyar honvédség eszközfejlesztéseiről, és úgy értékelt: a költségvetés honvédelmi alapjának 840 milliárd forintos forrása biztosítja a haderőfejlesztési program folytatását.



Az LMP több forrást kér a víziközműveknek



Keresztes László Lóránt (LMP) "brutális megszorító költségvetésnek" nevezte a 2023-as büdzsét, és azzal vádolta a kormányt, hogy bizonyos fontos közfeladatok ellátásáról lemondott. Milyen értékválasztás az, hogy a kormány nem ad megfelelő mennyiségű pénzt az ivóvízrendszer fenntartására, a közösségi közlekedés reformjára és hagyja lepusztulni a vidéki úthálózatot? - tette fel a kérdést.

Közölte: az LMP módosító javaslatban kezdeményezi a közműadó eltörlését, mert ezzel 15 milliárd forint plusz forrás maradna a víziközműcégeknél.

Arra figyelmeztetett: 2010 óta megduplázódott a meghibásodások száma a víziközmű-hálózatban. Hozzátette: "tűzoltásként" jövőre 200 milliárd forintra lenne szüksége az ágazatnak a kormány által a betervezett 3 milliárd forint helyett.

Kitért arra is: az LMP a természetes vizek védelmére és elektromos buszok beszerzésére plusz 10-10 milliárd forintot csoportosítana át a költségvetésben, míg az illegális hulladéklerakók felszámolására plusz 5 milliárdot, a vidéki városok zöld fejlesztéseire pedig 50 milliárd forintot fordítana.



Nemzetiségi képviselő: a nemzetiségi köznevelési intézményeknek nehézségeik lesznek


Ritter Imre német nemzetiségi képviselő hangsúlyozta: 2023-ban komoly nehézségeik lesznek több területen, így a nemzetiségi köznevelési intézmények étkezési költségeinek és energiaköltségeinek kifizetésénél. Hozzátette: módosító javaslatot ezek miatt a problémák miatt nem nyújtanak be, de az őszi ülésszakban megoldást kell rájuk találni.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott oktatási és kulturális intézmények - mivel nincs saját bevételük - a nem várt problémákat kizárólag állami támogatásból tudják megoldani.

Szólt arról is, hogy a nemzetiségi pedagógusképzés törvényi hátterének biztosítása terén az elmúlt évben komoly előrelépések történtek. Emlékeztetett: a felsőoktatási törvény 2013 óta előírja az illetékes miniszternek, hogy a felsőoktatásban a nemzetiségi kérdésről hozott döntésekben ki kell kérje az Országos Nemzetiségi Tanács véleményét. A törvény - általa kezdeményezett - módosításával pedig a miniszter mellett minden fenntartóra kiterjesztették a nemzetiségi vélemény bekérésének kötelezettségét.

Ilyen döntések a nemzetiségi képzések költségvetésére vonatkozó döntések is - tette hozzá.

Megjegyezte: hiába emelik meg az egyetemek költségvetését, ha a nemzetiségi képzésre nincs célzottan beállított keret, az egyetemek sok esetben megszüntetik vagy leépítik a nemzetiségi képzést. Ezért azt kérte, hogy a nemzetiségi feladatok ellátására biztosított támogatás mindig célzottan, egyértelműen, külön soron szerepeljen.