Koronavírus elleni védekezésről szóló törvény


Az új vírusvariánsok Európa-szerte terjednek, ezért a fokozott védekezés elengedhetetlen - hangsúlyozta expozéjában Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára. Elmondta: a kormány ezért a védekezést szolgáló jogszabály hatályának meghosszabbítására tesz javaslatot, az őszi parlamenti üléskezdés utáni tizenötödik napig.

Kijelentette: az átmeneti jogi keret jól szolgálja a védekezést, a feladatok azonban túlmutatnak a veszélyhelyzet időtartamán. Közölte azt is: a veszélyhelyzet hamarabb is megszűnhet, ha már nem áll fenn annak alkotmányos indoka.

Célnak nevezte, hogy minden megszűnt munkahely helyett új jöjjön létre, és hangsúlyozta: a kormány nem feledkezik meg a turizmusban és a vendéglátásban dolgozók mellett például az előadóművészekről, vagy a kisvállalkozókról sem.

Beszámolt arról is, hogy a veszélyhelyzet megszűnését számos átmeneti szabálynak kell követnie, hiszen például az az alatt lejáró okmányok érvényességi idejének még egy ideig fenn kell maradnia, de a SZÉP-kártyák felhasználásának átmeneti szabályait sem célszerű azonnal visszarendezni.

Mivel a hatályvesztés időpontja jelenleg nem ismert pontosan - az az őszi parlamenti üléskezdéshez kötött -, a törvény hatályát az igazságügyi miniszter hirdeti majd ki.

Beszéde végén az államtitkár a baloldali képviselőkhöz fordult nemzeti összefogásra, közös cselekvésre kérve őket.


Fidesz: nemzeti összefogás kell


Salacz László (Fidesz) is szükségesnek nevezte a lehető legszélesebb körű nemzeti összefogást. Szerinte a fertőzés elleni küzdelem támogatása mindenkinek feladata.

Pozitívan szólt az oltási program megvalósításáról, de a vírusvariánsokról is beszélt, ami miatt szerinte elengedhetetlen a további védekezés. Szólt a kormány által rendeletekben bevezetett intézkedésekről, és arról is, nem ismert a járvány vége, így a védekezés fenntartásának időtartama sem.


Jobbik: a kormány visszaélt a felhatalmazással


Lukács László György (Jobbik) szerit a kormány visszaélt a korábbi felhatalmazással, mert sem a gazdaságot, sem az életet nem mentették, csupán saját vagyonukat.

Magyarország a halálozási adatokban élen áll a világon - jelentette ki -, "ezt sikerült a kormánynak kihoznia" a felhatalmazásból. Szerinte a vállalkozások is bajban vannak.

Számos sérelme mellett felhozta, hogy az onkológus egészségügyi miniszter éppen a daganatos betegségek szűrését állította le. Miért nem ülésezhetnek az önkormányzatok képviselő-testületei? Miért nem lehetett bevezetni online ülésezést? - kérdezte. Ugyancsak nem tudnak elszámolni azzal sem, mi szükség az ingyenes parkolásra - mondta.

Szerinte a kormány a veszélyhelyzet burkát használja minden egyes demokráciarombolásra.


KDNP: az ellenzék sunyi, elbizonytalanító kampányt folytat


Nacsa Lőrinc (KDNP) emlékeztetett, hogy Lukács László György korábban még oroszrulettnek hívta az orosz vakcinát.

Mindenkit a fegyelmezettségre, a szabályok betartására kért annak ellenére, hogy javulnak az adatok. A figyelmünk sem lankadhat - hangsúlyozta - senki nem tudja megmondani, mikor ér véget a járványhelyzet.

Azt mondta: az ellenzék már többedszer nem járul hozzá a hatékony döntéshozatalhoz a járványhelyzetben. Az ellenzék oltásellenességét is hangsúlyozta, mondván, az elmúlt hetekben a direkt oltásellenes kampány szerinte sunyi kampányba fordult át, amellyel elbizonytalanítják az embereket. Ezek alapján az ellenzéket tette felelőssé azért, mert lehettek olyan emberek, akik visszautasították a keleti vakcinákat, ami akár az életükbe is kerülhetett.



MSZP: Orbán Viktornak a csak a pénz és a hatalom szent



Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka szerint Nacsa Lőrinc felszólításával szemben nem az ellenzéknek, hanem a kormánynak kell bocsánatot kérnie 27 356 koronavírus miatt elhunyt magyar embertől és családjaiktól. A kormány a teljes körű felhatalmazással képtelen volt a tisztességes járványügyi védekezésre - értékelt.

Orbán Viktornak és kormányának két dolog szent: a hatalom és a pénz - mondta, hozzátéve, hogy ezen a héten "elég szépen belehúztak", hiszen több ezer milliárd forintnyi közvagyont "toltak ki" alapítványokba. Megjegyezte, a rendszerváltás utáni szabadrabló privatizáció idején sem érte ekkora kár az országot.

Azt is mondta, a javaslat indoklásában az szerepel, hogy azért kell gyakorlatilag meghatározhatatlan ideig meghosszabbítani a veszélyhelyzetet és a rendeleti kormányzást, mert a parlament nyáron nem dolgozik. Ezzel szemben a parlament nyáron is bármikor összehívható, és a javaslat azt jelzi, hogy a kormány járványidőszakban nyaralni akar. A veszélyhelyzet meghosszabbításának azonban a valódi oka, hogy "Orbán Viktor, mint a drogra, rákapott a rendeleti kormányzásra" - fogalmazott Harangozó Tamás.

Hozzátette: a kormánynak nem a védekezésre kell a veszélyhelyzet, hanem arra, hogy rendeletben átírjanak bármilyen törvényt, ha az a miniszterelnöknek, a családjának vagy a baráti körének fontos, és hogy százmilliárdokat rakosgassanak a parlament által megszavazott költségvetésből ide-oda.