Napirend előtt


Fidesz: az ellenzék fejezze be az oltásellenes kampányt!


Kocsis Máté (Fidesz) arról beszélt, hogy mind a harmadik hullám ellen, mind az újranyitás érdekében vakcinára van szükség. Érthetetlennek nevezte az ellenzék "buta, embereket lenéző, kétszínű kettős beszédét", azt, hogy bár a parlamentben az oltás szükségességéről beszélnek, azon kívül már elbizonytalanítják az embereket, és "ütik-vágják" az újranyitásról szóló konzultációt.

Kijelentette azt is, hogy ha az ellenzék politikusai nem szavazzák meg a veszélyhelyzet meghosszabbítását, azzal bevallják: ha rajtuk múlna, nem lenne bértámogatás, adóeltörlés, háziorvosi béremelés, otthonfelújítási támogatás, de a védekezés valamennyi szabálya is megszűnne.

"Fejezzék be az oltásellenes kampányt, az emberélet nem politikai kérdés!" - szólította fel az ellenzéki képviselőket Kocsis Máté.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára úgy válaszolt: a magyar baloldal oltásellenes, a magyar baloldal szerint nem kell oltás az embereknek. Idézte a Momentum szóvivőjét, aki szerint az unió tagjaként együtt kell beszerezni az oltóanyagot. Ez szerinte azt jelenti, hogy ha baloldali vezetése lenne Magyarországnak, akkor a baloldal nem tenne semmit, függetlenül attól, hogy nem jön elég oltóanyag. Miért nem akarnak segíteni a magyar embereknek? - tette fel a kérdést.

Hazugságnak minősítette Gyurcsány Ferenc DK-elnök kijelentését arról, hogy nem érkezett meg minden dokumentáció a kínai készítményhez.



Interpellációk



Jobbik: elutasítjuk a vidékgyilkos politikát



Ander Balázs (Jobbik) szerint idilli vidékkép helyett a magyar ugaron is nagyon sokszor lehet találkozni a "vegytiszta" Latin-Amerikával: ordító a szakadék a milliárdos oligarchák - zömmel "a kormány cimborái" - és a leszakadó, perifériára szoruló vidék között.

Hozzátette: a Jobbik minden települést egy végvárnak tekint a megmaradásért folytatott harcban, és elutasít minden "vidékgyilkos" elgondolást, a többi között a 11 éve regnáló Fidesz politikáját is. Mit tettek annak érdekében, hogy a pusztuló vidéki ingatlanvagyont megvédjék? - kérdezte.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt firtatta, a képviselő miért hallgatja el azokat a kormányzati programokat, amelyek a rendszerváltás óta először segítenek a legkisebb településen élőkön. Miért csatlakozik azokhoz, akik a 2002 és 2010 közötti kormányzásukkal elveszejtették a magyar vidéket? - tudakolta.

Felsorolta a vidéket segítő programokat, ezek között említette a Magyar falu programot, amelynek 2021-ben - a koronavírus-járvány okozta nehéz gazdasági helyzet ellenére is - 250 milliárd forint keretösszege. Megjegyezte, a terület- és a településfejlesztési operatív programok is segítik a vidéket.

Ismertetése szerint a Magyar falu program négy pilléren nyugszik: a falusi csokon, a falusi útalapon, a helyi életminőség javítását célzó, kisértékű falusi fejlesztéseket célzó programon, valamint a falusi kisboltok támogatásán.

A választ az ellenzéki képviselő nem fogadta el.



MSZP: milyen tervek vannak a várólisták csökkentésére a járvány után?



Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) közölte, nemcsak a koronavírussal fertőzöttek ellátása miatt jelent kihívást a járvány, hanem azért is, mert számos beavatkozást el kellett halasztani. Drasztikusan megugrott ezért a várólisták hossza - tette hozzá. Példaként említette, hogy míg egy nyitott szívműtétre korábban átlagosan 56 napot kellett várni, most közel háromszázat. Nőtt a várólista a kardiológiai ellátásoknál, a gerincsérvműtéteknél, a nagyobb fül-orr-gégészeti műtéteknél.

Azt kérdezte, milyen terveket készített a kormány a megnövekedett igények kielégítésére a járvány után. Milyen hatással lesz a várólistákra a szolgálati jogviszony bevezetése? - sorolta kérdéseit.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára felidézte, hogy a világ minden országában a járvány elleni védekezés része volt elhalasztani egyes beavatkozásokat.

Elmondta, a járvány első hulláma után sikerült csökkenteni a várólistákat, elég nagy részt dolgoztak le akkor a várólistákból. Közölte, a járvány után többletforrásból csökkentik a várólistákat.

Bangóné Borbély Ildikó a választ nem fogadta el.


A DK a kormány költéseit firtatta


Varju László (DK) a tavalyi, a tervezettnél jóval magasabb, a GDP 8-9 százalékát elérő, 5500 milliárd forintos költségvetési hiányt tette szóvá. Hozzátette: az államadósság eléri a GDP 82 százalékát, magasabb a szintje, mint amikor az Orbán-kormány hivatalba lépett egy gazdasági világválság után.

Akkor a Fidesz büntetőjogi következményeket emlegetett a magas államadósság miatt - emlékeztetett, azt kérdezve: a kormány most börtönbe vonul? Számba vette, hogyan jött össze a "költekezés", példaként említve az egyházaknak, a határon túliaknak juttatott százmilliárdokat, továbbá a rokonok, barátok turisztikai beruházásaira fordított pénzeket. "Hol a lé?" - kérdezte.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte, a képviselő korábbi pártja már próbált válságot kezelni. Akkor is magas volt a költségvetési hiány és az államadósság, de akkor jelentős volt a munkanélküliség is - mondta.

Hozzátette: most nem nő a munkanélküliség, növekszik viszont az emberek jövedelme és a beruházások volumene.

Az ellenzéki képviselő a választ nem fogadta el.