Napirend előtt



KDNP: a fővárosi baloldal is felült a brüsszeli "dilivonatra"


Hollik István (KDNP) elmondta, hogy az elhúzódó orosz-ukrán háború miatt egyre keményebb a gazdasági válság, amelyet tovább ront az elhibázott brüsszeli szankciós politika és a baloldal kifejezetten veszélyes ötletbörzéje. Úgy fogalmazott, a brüsszeli "dilivonatra" a fővárosi baloldal is felült, a főpolgármester-helyettesek abban látják a háborús infláció letörését, hogy a magyarok hagyják maguk mögött az autót, szálljanak tömegközlekedésre, változtassanak hűtési-fűtési szokásaikon. Szerinte ezek a képtelen ötletek odavezetnének, hogy a háborús infláció megmarad.

Közölte, a baloldal őrült ötleteivel szemben a 2023-as költségvetés képes megvédeni a magyar embereket, mivel az létrehozza az összesen 1450 milliárd forintos rezsivédelmi és honvédelmi alapot. Hozzátette: fontos, hogy a magyar gazdaság növekedési pályán maradjon, ezért mondanak a többi között nemet a globális minimumadóra. Jelezte, a családok és a nyugdíjasok védelme a Fidesz-KDNP-nek továbbra is prioritás.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, akkor készít jó költségvetést a kormány, ha figyelembe veszi a külső tényezőket, a háborús inflációt, az energiaválságot, amelyet az EU képtelen kezelni. Közölte, a 2023-as költségvetés a rezsivédelem és a honvédelem költségvetése, ezeket a célokat úgy tudják elérni, hogy közben érdemben csökken a költségvetés hiánya és nem lesz megszorítás.

A büdzsé kiemelten kezeli a családokat, a gyermekvállalást, egyetlen programban sem lépnek vissza a családok támogatásával kapcsolatban - mondta, jelezve, a kormánynak az is célja, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból.



Fidesz: a globális minimumadó nem szolgálja Magyarország érdekeit



Bánki Erik (Fidesz) szerint a háború hatásaként az egész világon magas az infláció, Közép-Kelet-Európában azonban Magyarországon a legalacsonyabb az infláció, köszönhetően az októberig maradó árstopoknak. A baloldal támogatását kérte a családokat segítő intézkedésekhez.

Szólt arról is, hogy az EU egysége fontos, de csak olyan szankciók támogathatók, amelyek nem fájnak jobban Magyarországnak és Európának, mint annak, akit szankcionálni akarnak.

A globális minimumadóról azt mondta, hogy annak bevezetése Magyarországot hátrányosan érintené, mert ma az átlagos adóterhelés a vállalatoknak 7,5 százalék. Szóvá tette, hogy az óriás technológiai cégek kibújnak az adó alól. Az adó bevezetése nem szolgálja a Magyarország érdekeit - rögzítette.

Tállai András államtitkár azt kifogásolta, hogy a jelenlegi tervek szerint minden vállalatot megadóztatnának árbevételtől függetlenül 15 százalékkal és mivel Magyarországon ez alatt van a társasági adó mértéke, a globális minimumadó jelentős adóterhet jelentene az itt működő cégeknek. Az ország versenyképességi eredményeit az adó bevezetése tönkretenné - közölte.

Az adó bevezetését úgy írta le, mintha az EU lábon lőné magát, majd futóversenyen indulna az Egyesült Államokkal és Kínával.

Szerinte nem az a legfontosabb a háború miatti válságban, hogy a gazdasági szervezeteket megterheljék egy újabb adóval.



Határozathozatalok


Napirend


Az Országgyűlés az eheti napirendjét úgy fogadta el, hogy kedden az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának megalakításáról szóló határozati javaslatról házszabálytól eltérően dönt.

A Ház kivételes eljárásban tárgyalja A globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elfogadásának elutasításáról című határozati javaslatot, így arról is már kedden szavaznak.

A képviselők arról is döntöttek, hogy a jövő évi költségvetési javaslatot a héten harminc órás időkeretben tárgyalják.



Létrejött az ÁSZ elnökét jelölő bizottság



Az Országgyűlés 125 igen és 40 nem szavazattal létrehozta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökét jelölő eseti bizottságot.

A bizottság nyolc tagból áll. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek indítványt még hétfőn, a döntést a személyekről várhatóan kedden hozza meg a Ház. A Fidesz négy, a KDNP egy, a DK-Jobbik-Momentum-MSZP-Párbeszéd-LMP kettő és a Mi Hazánk egy tagot ajánlhat a testületbe.

A bizottság elnökét a kormánypárti, alelnökét az ellenzéki frakciók jelölik.

Az ÁSZ elnökjelöltjévé az válik, aki legalább öt bizottsági tag igen szavazatát megkapta.

Domokos László ÁSZ-elnöknek július 5-én jár le a mandátuma. Az Országgyűlés a Számvevőszék elnökét kétharmados többséggel 12 évre választja meg, az elnök újraválasztható.