OGY - Krónika 3. rész (napirend, interpellációk)

Belföld, 2019.06.11

Az Országgyűlés keddi ülésén a napirend elfogadása után megerősítette tisztségében Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét. Az ezt követő interpellációk között egyebek mellett a közbeszerzési eljárásokról, az egészségügyi alapellátásról és a robotizációról volt szó.



Napirend


Az Országgyűlés hozzájárult, hogy kivételes eljárásban tárgyalják a képviselők - és így már szerdán megszavazhatják - a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentéséről és az ezzel összefüggő más törvények módosításáról szóló javaslatot.

Ezután a parlament elfogadta háromnapos ülésének napirendjét.


Az Országgyűlés megerősítette tisztségében Handó Tündét


A napirend megszavazása után Latorcai János levezető elnök közölte: az Országos Bírói Tanács (OBT) indítványozta Handó Tünde OBH-elnök tisztségétől megfosztását. Az igazságügyi bizottság az indítványt megvizsgálta, és úgy foglalt állást, hogy a Ház ne fossza meg elnöki posztjától Handó Tündét.

A parlament ennek megfelelően 54 igen szavazattal, 120 nem ellenében úgy határozott, hogy nem fosztja meg tisztségétől az OBH elnökét.


Interpellációk


Jobbik: támogatja-e a kormány a minél nyíltabb közbeszerzési eljárásokat?


Szilágyi György (Jobbik) a közbeszerzési eljárások rendszerét, az EU-s pénzek feletti rendelkezést kifogásolta, mert szerinte a kormányoldal a "haveroknak" játssza ki ezeket a forrásokat. Akar-e végre a kormány minél nyíltabb közbeszerzési eljárásokat? Miért nem támogatják Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez? - kérdezte.

Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár azt felelte: a kabinet célja a közbeszerzési szabályozásban az adminisztratív terhek csökkentése, a kis- és közepes vállalkozások bekapcsolódásának elősegítése és a verseny nyilvánosságának biztosítása. Az átláthatóságot segíti az elektronikus rendszer bevezetése is - tette hozzá.

Szilágyi György nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés megszavazta 115 igen szavazattal, 40 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett.


MSZP: mit akar tenni a kabinet azért, hogy senki ne maradjon egészségügyi ellátás nélkül?


Szabó Sándor (MSZP) kifejtette: Magyarországon 363 tartósan betöltetlen háziorvosi praxis van, ezek döntő többsége pedig a jelenlegi kormány idején üresedett meg. Mit kíván tenni a kabinet azért, hogy senki ne maradjon egészségügyi ellátás nélkül? - kérdezte, jelezve, hogy közel félmillió ember nem jut megfelelő módon egészségügyi alapellátáshoz.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában azt közölte: Magyarországon mindenki megkapja azt a kezelést, amire szüksége van. Az MSZP kormányon hatezer egészségügyi dolgozót bocsátott el - jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy a mostani kormány ezzel szemben például letelepedési támogatással segíti az alapellátó orvosokat.

A szocialista képviselő nem fogadta el a választ, a parlament azonban jóváhagyta 114 igen szavazattal, 40 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett.


DK: hogyan készül a kormány a robotizációra?


Oláh Lajos (DK) arról beszélt, hogy a robotizáció miatt számos álláshely fog megszűnni, amire fel kell készülni. Az összeszerelő üzemek helyett az innovatív cégeket és a kutatás-fejlesztést kellene támogatni, a kormány azonban ehelyett tönkreteszi a Magyar Tudományos Akadémiát - mondta, hangsúlyozva: átképzési programokat és megfelelő kutatásokat kellene indítani.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára reagálásában azt kérte a DK-tól, ne riogasson, a kormány ugyanis lehetőségként tekint a robotizációra, amely új munkahelyeket, termelésnövekedést hoz. A munkaerőpiaci átalakulással az emberi munkaerő felértékelődik - hangoztatta.

Oláh Lajos a választ nem fogadta el, a Ház azonban igen: 112 igen szavazattal, 36 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett.


LMP: mi lesz az alsóbbrendű utakkal?


Keresztes László Lóránt (LMP) azt kérdezte: miért nézi tétlenül a kormány a vidéki úthálózat pusztulását? A mellékutak több mint 70 százaléka rossz vagy nem megfelelő minőségű, ráadásul az érték évről évre romlik - kifogásolta.

Vitatta a kormány vidékfejlesztési szándékát, ha hagyja az utakat leromlani. Arra is választ várt, mekkora forrást szánnak a probléma kezelésére?

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára azt mondta: a kormány közúti beruházásokkal nyitja meg a vidéki térségeket a beruházók, a fejlesztések előtt. Ezért kezdtek a gyorsforgalmi utak fejlesztésébe - mondta.

Az alsóbbrendű utakon közel 20 ezer kilométer hosszan lenne szükség azonnali beavatkozásra, ami nem megy egyik évről a másikra - szögezte le. Hozzátette ugyanakkor: 2024-ig az útprogramban 3200 milliárd forint szerepel, aminek több mint fele hazai forrás. Tavaly és idén 614 km mellékút újult meg, és 521 mellékút rendbetétele zajlik.

Idén 163 helyszínen csaknem 430 kilométer hosszon kezdik meg a munkát - sorolta. A költségvetés a közútkezelőnek 2016 és 2020 között 400 milliárd forintot biztosít ezekre a munkákra.

Az LMP politikusa nem fogadta el a választ, azonban a Ház megszavazta azt, 116 igen vokssal, 36 nem ellenében, 1 tartózkodással.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!