OGY - Krónika 3. rész (tőkepiaci törvény)

Belföld, 2019.04.02

A kis- és középvállalkozások (kkv) kötvénykibocsátását segítené a tőkepiaci törvény Pénzügyminisztérium által kezdeményezett módosítása, amelyet kivételes eljárásban kedden tárgyalt az Országgyűlés.



Előterjesztő: a kkv-k kötvénykibocsátását segíti a javaslat



Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára az összevont vitában közölte, új tőkepiaci megoldások alkalmazását segíti elő a törvényjavaslat, amely hozzájárul a kis- és középvállalkozások kötvénykibocsátáshoz úgy, hogy közben kiemelt hangsúlyt fektet befektetők védelmére is.

Kifejtette: egy kötvénykibocsátás jelentős költségekkel jár és megfelelő volumen kell ahhoz, hogy hatékony legyen, így a kkv-k a nagyvállalatokkal ellentétben nem engedhetik meg maguknak, hogy önállóan vállalkozzanak erre.

Kellő mérethatékonyság érhető el, ha egy pénzügyi intézmény a kkv-k finanszírozását az úgynevezett értékpapírosítási technikával valósítja meg - tette hozzá. Közölte, ebben az esetben ezen vállalatok forrásbevonási igénye összekötve és egybecsomagolva, "egy kötvénybe sűrítés által" teljesülhet, ami jelentős költségmegtakarítást jelent.

Gion Gábor szerint a törvényjavaslat ezt a célt azzal kívánja segíteni, hogy egy megbízható, felügyelt szervezet, a tőzsde tanácsadói részvételét is lehetővé tenné a folyamatban. A tőkepiaci törvény módosításával lehetővé válik, hogy a tőzsde szerepet vállalhasson értékpapírosítást elősegítő szakértői tevékenységet végző gazdasági társaság alapításában és működtetésében - ismertette, jelezve, hogy ehhez a felügyelet engedélye szükséges.

Az államtitkár azt mondta, a javaslat azt is előírja, hogy a társaság működtetésekor kiemelt figyelmet kell fordítani az értékpapírosítással érintett befektetők védelmére.



Törvényalkotási bizottság


Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának előadója, Törő Gábor (Fidesz) közölte, a testület kormánypárti többsége támogatta a törvényjavaslatot, amellyel a kormány célja, a tőkepiac élénkítése.



Fidesz: előremutató a javaslat



Manninger Jenő (Fidesz) azt mondta, a javaslat nem nagy terjedelmű, mégis fontos elemeket tartalmaz a tőkepiac szempontjából. A kormánypárti politikus előremutatónak értékelte az előterjesztést, amit a Fidesz támogat.



Jobbik: mi a javaslat valódi célja?



Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) azt firtatta, miről szól valójában a törvényjavaslat, ki van a háttérben. Elmondta, vasárnap este nyújtották be a javaslatot, amelyről negyven órával később szavazni is fog az Országgyűlés. Szerinte az államtitkári expozéból sem kaptak választ kérdéseikre.

Beszélt arról is, hogy a tőzsde egyik tulajdonosa a Magyar Nemzeti Bank, amely egyben a felügyeleti szerv is. Az rendben van, hogy a jegybank a saját maga által létrehozott társaságot fogja felügyelni? - kérdezte.



LMP: a javaslat a várható hatások miatt sem támogatható


Csárdi Antal (LMP) azt mondta: a törvényjavaslat sem a benyújtás módja, sem a tartalma, sem pedig a várható hatásai miatt nem támogatható. Meglepőnek nevezte, hogy a kormány az európai parlamenti választás előtti szünetet megelőző utolsó üléshéten nyújtotta be az előterjesztést.

Úgy látja, a törvényjavaslat célja, hogy az MNB továbbra is kézben tudja tartani a tőkepiaci folyamatokat, de nem az ügyfelek védelme érdekében, hanem azon érdekcsoportok, érdekkörök védelmében, "mint amit megszokhattunk".


Jobbik: svindli van a javaslat mögött


Varga-Damm Andrea (Jobbik) szerint biztosan "svindli", valakinek az egyéni érdeke van az előterjesztés mögött. A javaslatot mindössze 40 órája nyújtották be, kérdés, kinek áll ez érdekében - mondta.

Emlékeztetett: az értékpapírosítás volumene nagy mértékben esett vissza az EU országaiban 2008 után, mert a válság miatt megfontoltabbak lettek az országok. Ha a magyar kormányt ez nem ösztönzi fegyelemre, akkor kérdés, mi végre van a kormányzat - fogalmazott.


MSZP: kinek az érdekében áll a javaslat?


Mesterházy Attila (MSZP) kijelentette: nem derül ki a szövegből, "mire föl ez a mostani kezdeményezés", sem a szövege, sem az indoklás nem ad világos választ, miért most, ilyen formában, ilyen sietséggel kell elfogadni. Ezért felmerül, kinek áll érdekében a javaslat - közölte.



DK: marad a mutyi és az ügyeskedés


Gréczy Zsolt (DK) azt mondta: olyan emberekre van bízva a magyar közpénz, mint Matolcsy György jegybankelnök, akinek a legfontosabb feladata, hogy az inflációt kezelje, de éppen azzal nem törődik, milyen magasak lettek árak, "marad ehelyett a mutyi és az ügyeskedés".


Jobbik: az előterjesztő titkolja a valódi szándékot


Szilágyi György (Jobbik) közölte: vagy hónapokba telt megfogalmazni a javaslatot, és most jött el a pillanat, hogy benyújtsák, vagy valamilyen oknál fogva kellett éppen most beadni. Az ellenzéki képviselők most azt találgatják, hogy mi lehetett az oka a benyújtásnak - magyarázta. Hozzátette: az előterjesztő behoz kivételes eljárással egy javaslatot, kéri, hogy szavazzák meg, de titkolja a valódi szándékot, ami a választópolgárok becsapását is jelenti.


Államtitkár: a befektetői bizalmat növeli a javaslat


Gion Gábor válaszában kifejtette: a javaslat arról szól, hogy elkerüljék, hogy az értékpapírosítás olyan "vadhajtásokhoz vezessen", mint amilyeneket tíz éve tapasztaltak a világban. Ezért szakmai szervezet létrehozását irányozza elő a tőzsdén belül, hogy ez ne forduljon elő, és ezzel segíti a befektetői bizalom növelését - magyarázta.

Megjegyezte: ugyanakkor befektetés-ösztönző hatása is van, mert a befektetők odamennek, ahol a kiszámíthatóság, a megbízhatóság biztosított.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!