DK: nem szolgálja az emberek érdekét ezt a javaslat



Varju László (DK) arról beszélt, hogy ez a javaslat nem szolgálja a magyar emberek érdekeit, ezért a támogatását nem tudják biztosítani.

Közölte: a takarékszövetkezetek erőszakos átszervezése, banki egyesítése jó példája annak, hogy miután jelentősen csökkentették a demokráciát Magyarországon, nagy tiltakozásra nem számít a kormány e lépés miatt. Törvényekkel teszik jogszerűvé azt, amit nem lehetne, nem szabadna megtenni - fogalmazott.

A rozsdaövezetekkel kapcsolatos szabályozásról megjegyezte: lehetővé teszik, hogy az oligarchák itt is megjelenhessenek, ingatlanfejlesztéseket indíthassanak.

A képviselő szerint bár ebben a formában biztosan nem támogatják a tervezetet, de a kormány nem is akar olyan módosításokat tenni, amelyekkel kezelni lehetne a helyzetet. A javaslattal figyelmen kívül hagyják az önkormányzatok törekvéseit - vélte.



MSZP: a Fidesz-bank építése tovább folyik



Mesterházy Attila (MSZP) szerint úgy látszik, a Fidesz-bank építése tovább folyik, most újabb lépést tesznek ebbe az irányba.

Felvetette, hogy az összes ellenzéki önkormányzat számíthat-e arra, hogy egy kormányzati beruházás esetén elvonják a jogaikat. Inkább tárgyalni, megegyezni kellene az önkormányzati vezetőkkel, de a kormány más utat választ, nem akar megállapodni - vélte.



Fidesz: mindenki biztonságban van az állami tulajdonú lakásokban



Böröcz László (Fidesz) kijelentette: aki most állami tulajdonú lakásban él és nem tudja megvenni a lakást, de továbbra is ott szeretne élni, tovább tudja fizetni a bérleti díjat egy utódszervnek. Mindenki biztonságban van - tette hozzá.



A vitát ezt követően az elnöklő Hiller István lezárta.



Államtitkár: az eszközkezelő teljesítette a feladatát



Fónagy János államtitkár zárszavában elmondta: a mostani vita nem alkalmas arra, hogy az elmúlt években kialakult devizahiteles helyzet mindent okát és felelősét megtalálják, de a tények alapján azoknak az intézkedéseknek az eredményességét, amelyeket a polgári kormány a lehetetlen helyzetbe került családok megsegítésére tett, nem lehet vitatni. Az eszközkezelő elérte a célját, teljesítette a feladatát - vélte.

Megerősítette: "senki nem kerül az utcára", akik nem vették meg a lakást, amelyben élnek, bérlőként továbbra is maradhatnak.

Azt kérte az ellenzéktől, hogy az önkormányzatokkal való megegyezést illetően ne mindig a kormányban keresse a hibát.



A magyar jelnyelvről szóló törvény módosítása



Fidesz: tovább javulhat a siketek jövőképe



Tapolczai Gergely (Fidesz) kiemelte: minden ember kiszolgáltatott nyelv nélkül, és ez igaz a jelnyelvre is. A mostani tervezet benyújtására az elmúlt évek változásai miatt van szükség, és elfogadásával tovább javulhat a siketek jövőképe - vélte.

Emlékeztetett: az Országgyűlés 2009-ben fogadta el a jelnyelvről szóló törvényt. Ez a jogszabály elismeri a jelnyelvet a siket közösség nyelveként, egyebek mellett rendezi a tolmácsok helyzetét és a siketek hozzáférését a jelnyelvi tolmácsszolgáltatáshoz - közölte. Hozzátette: a médiát illetően eközben egyre több műsorórát akadálymentesítettek.

Kitért rá: tíz év telt el a jelnyelvről szóló törvény elfogadása óta, és azóta elfogadták az alaptörvényt, amely a jelnyelvet a magyar kultúra részének tekinti, majd több jogszabályba is bekerült a jelnyelv fogalma. 2017-ben pedig úgy határoztak, hogy minden évben novemberben megrendezik a magyar jelnyelv napját - közölte.

Úgy vélte, a jelnyelvi törvény elfogadása óta eltelt években több kérdés is felmerült, amelyet érdemes volt megvizsgálni, és az így elkészített tervezetet nyújtják most be a parlamentnek. Ennek része, hogy a jelnyelvből tett vizsga megegyezik az államilag elismert nyelvvizsgával - emelte ki. Hozzátette: emellett a jelnyelvet oktatók helyzetét is rendezik.

A képviselő szerint a módosítással javulna a siket diplomások helyzete és gazdagodna a kulturális élet.


Államtitkár: a kormány elkötelezett a hallássérültek és a jelnyelv iránt


Fülöp Attila, az Emmi szociális ügyekért felelős államtitkára kiemelte: mérföldkő volt, amikor Magyarország elsőként ratifikálta a fogyatékkal élők jogairól szóló ENSZ-egyezményt, ami a jelnyelvvel kapcsolatos kötelezettségeket is tartalmazza.

Egyúttal biztosítja a mindennapokban szükséges jelnyelv használatát, jelentősen javítva életszínvonalukat. Kitért arra is: 2011-ben az alaptörvényben rögzítették, hogy a jelnyelv a nemzeti kultúra része és megilleti a védelem.

Beszámolt arról is, hogy folyamatosan nő a feliratokkal és a jelnyelvi tolmácsolással közvetített televíziós műsorok száma. Létrejött a jelnyelvi tolmácsok országos névjegyzéke is, és a tolmácsszakma presztízse nőtt a kötelező továbbképzésnek köszönhetően.

A kormány mélyen elkötelezett a hallássérültek és a jelnyelv iránt - hangsúlyozta, hozzátéve: egyetértenek azzal, hogy szükséges a törvény módosítása, és azt a kabinet támogatja.