Magyar-lengyel kölcsönös vízumképviselet


A Közösségi Vízumkódex változása indokolja a magyar-lengyel kölcsönös vízumképviseletről szóló megállapodás módosítását - mondta Sztáray Péter András, a Külgazdasági és Külügyminmisztérium államtitkára.

A két ország közötti vízumképviselet átfogó szabályait tartalmazza az előterjesztés. Magyarország jelenleg Vietnámban képviseli Lengyelországot, míg Lengyelország Észak-Koreában Magyarországot.

A módosítás értelmében a vízumkérelemről való döntést megelőző előzetes konzultáció lefolytatása a képviselő fél kizárólagos felelőssége lett, a képviseltnek nincs ebben felelőssége a jövőben.

Fenyvesi Zoltán (Fidesz) szerint az előterjesztés jó példája a hagyományosan jó lenyel-magyar kapcsolatoknak.

Dudás Róbert (Jobbik) szerint fontos a külkapcsolatok ápolása. Problémásnak nevezte, hogy a magyar kormány az Amerikai Egyesült Államok elnökválasztása során nyíltan az egyik fél mellé állt.

Juhász Hajnalka (KDNP) rámutatott: Lengyelország külügyminisztériuma kezdeményezte a változtatást. A megállapodás feljogosítja a feleket, hogy schengeni vízumot állítsanak ki a másik ország nevében a kérelmezők számára.

Molnár Gyula (MSZP) kiválónak nevezte a javaslatot. Kijelentette: örülne, ha "lengyel barátainkkal együtt" nem kerülne az ország kínos helyzetbe az unióban a jogállamisági kérdések miatt.

Oláh Lajos (DK) az ügyek priorizálását kérte a kormánytól, azt, hogy elsődlegesen a járványkérdéssel foglalkozzanak.

Sztáray Péter András államtitkár az elhangzottakra úgy reagált: a kormány figyelme a járványkezelést illetően nem lankadt.

Az ülésen elnöklő Latorcai János a vitát lezárta.


Magyar-kirgiz beruházásösztönzés


A magyar-kirgiz gazdasági kapcsolatok erősítését szolgálja a beruházási környezet biztonságosabbá tételével a két ország közötti beruházásösztönzési megállapodás - közölte Sztáray Péter András.

A megállapodás magyar szempontból a beruházók védelmét szolgálja, amelynek a gyors ütemben növekvő, számos lehetőséget magában foglaló közép-ázsiai térségben nagy jelentősége van. Közölte: jelenleg is többen érdeklődnek az ottani beruházások iránt.

A dokumentum jogi garanciális elemeket tartalmaz a viták tisztességes elrendezésére - mondta.

A megállapodás azt is szolgálja, hogy a magyar vállalkozások által külföldön megtermelt profit, és a Magyarországról külföldiek által kivitt haszon egyensúlyba kerüljön.

A közvetlen külföldi befejtetések az unón belül a közös politika részét képezik - folytatta az ismertetést -, így akkor lehet más országokkal beruházásvédelmi megállapodást kötni, ha azt jóváhagyta az Európai Bizottság. Ez itt megtörtént - emelte ki.

Fenyvesi Zoltán (Fidesz) jónak nevezte a keleti nyitás kezdeményezést. Mint mondta, kelet szerepe megerősödött a világgazdaságban, tavaly már onnan érkezett a magyarországi beruházások 60 százaléka és a létrejövő új munkahelyek 40 százaléka.

Szerinte a megállapodás jó hátteret biztosít ahhoz, hogy az unióban Magyarország legyen az első, akivel Kirgizisztán stratégiai megállapodást köt.

Gyüre Csaba (Jobbik) emlékeztetett: a keleti nyitás programot a Jobbik indítványozta, pártja ezért a tárgyalt javaslatot is támogatja. A hat és fél milliós ország jelentéktelen, de fejlődő iparral rendelkezik, amelynek fejlesztése szükséges.

Juhász Hajnalka (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a megállapodás megfogalmazza a kedvező beruházási feltételek megteremtését. Kiemelt rendeltetése a jogi garanciális elemek. A KDNP támogatja a javaslatot - közölte.

Molnár Gyula (MSZP) szerint bármely országgal meg kell kötni a beruházásösztönző megállapodást, ha arra mód nyílik, így pártja támogatni fogja az egyezményt. Feltette ugyanakkor a kérdést: a keleti nyitás nem jelent-e nyugati zárást?

Oláh Lajos (DK) azt kérdezte az államtitkártól: ajánlja-e nyugodt szívvel bárkinek, hogy beruházásokat vigyen Kirgizisztánba?

Sztáray Péter András fontosnak nevezte, hogy minél több relációban létrejöjjön hasonló megállapodás. Megjegyezte: valóban volt egy belpolitikai válság Kirgizisztánban, de ebből már kilábalóban van az ország, feltehetően januárban elnökválasztást tartanak. Ezért mindenképpen ajánlaná magyaroknak az ottani beruházást - mondta.

Sikeresnek ítélte a keleti nyitást, mert azzal nem mérséklődtek a nyugati gazdasági kapcsolatok sem.

Az ülésen elnöklő Latorcai János a vitát lezárta.