Nemzetiségi képviselő: pozitívan változott a politika és a nemzetiségek kapcsolata



Ritter Imre német nemzetiségi képviselő szerinte a nemzetiségi ombudsmani munkára mindig is szükség lesz.

Hozzátette: a nemzetiségek több mint egy évtizeddel ezelőtt az önálló nemzetiségi ombudsman megszüntetését jogaik csorbításának élték meg, de az azóta eltelt időben szerencsére a magyarországi őshonos nemzetiségek és a magyar politika, a kormány és a parlament kapcsolatában nagyon jelentős változás volt. Olyan lehetőségeket kaptunk az elmúlt tíz évben, amelyre az azt megelőző száz évben nem volt példa - fogalmazott és pozitívan értékelte a nemzetiségi biztoshelyettes munkáját is.



Jobbik: sokkal szélesebb jogkör kellene az ombudsmannak



Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, hogy szerinte sokkal szélesebb jogkör és nagyobb költségvetés kellene az ombudsmannak.

Szóvá tette: nem esik elég szó arról, hogy a gyermekotthonokban, idősotthonokban nincs elég munkaerő és ezzel szerinte sérülnek az alapjogok.

Kitért a demográfiai helyzetre is és azt firtatta, miért nem ismeri el a kormány, hogy nagy a baj.



Ombudsman: az alapvető jogok biztosa független és nem utasítható



Kozma Ákos, alapvető jogok biztosa a vitában elhangzottakra reagálva azt hangsúlyozta: az alapvető jogok biztosa eljárása során független, csak a törvénynek van alárendelve, tevékenységével összefüggésben nem utasítható.

DK és az MSZP vezérszónokának az ombudsmani hivatal nemzetközi "leminősítésére" vonatkozó kritikai megjegyzéseire reagálva azt mondta: az emberi jogi intézmények akkreditációját ötévente kötelezően felülvizsgáló eljárás még 2019-ben indult el, de a döntést két halasztás után csak 2022-ben hozták meg.

Jelezte: az intézménnyel szemben megfogalmazott kritikák jelentős részben a hivatalba lépését megelőző, 2015 és 2019 közötti időszakra vonatkoznak.

Felhívta a figyelmet arra is: 2021-ben a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Globális Hálózata 128 nemzeti emberi jogi intézmény akkreditációját végezte el, ezeket A, B, C kategóriába sorolva. Példaként említette, hogy B státusszal rendelkezik ma is a szlovák, a svéd vagy a belga nemzeti emberjogi intézmény, míg A kategóriás Afganisztán, Oroszország és Irak emberjogi hivatala.

Arra is a kitért: a nemzeti emberjogi intézményekkel szembeni legfőbb elvárás a függetlenség, azonban az akkreditációs döntés hátterében éppen az állt, hogy az alapvető jogok biztosa nem az akkreditációs bizottság iránymutatása alapján, hanem kizárólag saját maga és munkatársai szakmai ismereteit alapul véve kívánja eldönteni, hogy felmerül-e olyan alapjogi sérelem, amelynek feltárására vizsgálatot kell indítania, és maga kíván dönteni az intézkedési eszközök kérdésében is.

Elmondta: nemrégiben Magyarországon járt a Nemzetközi Ombudsmani Intézet elnöke, aki méltatta a magyar hivatal munkáját és függetlenségét.

Az LMBTQ közösség ügyeivel kapcsolatos kritikára válaszolva kiemelte: ez a terület is ugyanolyan fontossággal bír a hivatal számára, mint minden más ügy. Szerinte ebben a témában is folyamatosan haladnak előre az ügyek, adtak ki jelentéseket határozatokat.

Visszautasította azt a felvetést, hogy "alvó ügyek" lennének az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos témákban. Az egyenlő bánásmód főigazgatóság tekintetében az eljárási szabályok és határidők szigorúak, ezeket a hivatal minden esetben betartja - mondta.

Kovács Zoltán, az igazságügyi bizottság előadója a vitában elhangzottakra reagálva elismerte: szükséges, hogy közelebb legyen a parlamenti vita ideje a beszámoltatási évhez, azonban az idei országgyűlési választás miatt ritkábban ülésezett a parlament. Azokra a felvetésekre, hogy a hivatalnak többször kellene politikailag érzékeny témákban megnyilvánulnia azt mondta: egy független intézménynek a függetlenségét kell megőriznie minden körülmények között.