OGY - Krónika 4. rész (agrártermékek, közös agrárpolitika)

Belföld, 2022.11.11

Az agrártermékek eredetvédelméről szóló törvényjavaslat vitáját követően a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló kormányelőterjesztéssel folytatta pénteki munkáját az Országgyűlés.



Jobbik: támogatandó a javaslat



Bencze János, a Jobbik vezérszóka támogatandónak nevezte a javaslatot, amely szerinte megerősítheti a termelői öntudatot, és előnyt jelenthet az uniós és a világpiacon. Hangsúlyozta: visszatérhetnek a második világháború előtt és után létezett magyar terméknevek és földrajzi eredetjelzők. A terméknevek bitorlása esetében komoly szankciókat, határozott fellépést sürgetett és arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes esetekben az "élelmiszermaffia" mintha védelmet kapna Magyarországon.

A kormány segítségét kérte a méhészeti ágazat helyzete miatt, szerinte ugyanis az ukrán határon keresztül jelentős mennyiségben érkezik Magyarországra "méznek nevezett valami" nyomott áron.



Mi Hazánk: szükségszerű a termékek eredetvédelme



Dócs Dávid, a Mi Hazánk vezérszónoka azt mondta: az agártermékek eredetvédelme szükségszerű és támogatandó. Hangsúlyozta: a családi gazdaságok, termelői közösségek a legnagyobb megbecsülésben kell, hogy részesüljenek.



Az elnöklő Latorcai János a vitát lezárta.



Nagy István agrárminiszter a vitában elhangzottakra reagálva elutasította azt a DK-s felvetést, hogy az eredetvédelem árdrágító hatású lenne. Szerinte az eredetvédelem minőséget is jelent, ezek a termékek speciális vásárlói kört céloznak meg.

A miniszter a bitorlás elleni lehető legszigorúbb fellépésre tett ígéretet. Jelezte: az adatszolgáltatás statisztikai célokat szolgál, azt szeretnék tudni mennyi termék kerül piacra.

A méhészeti ágazatra vonatkozó felvetésre azt mondta: az ukrán méhészek a háború miatt nagy mennyiségben viszik a piacra a mézet, mert nem akarják, hogy megsemmisüljön vagy hadizsákmány legyen. Ezt az európai mézkereskedők kihasználják, mert természetes mézet kapnak jó áron - hangsúlyozta, hozzátéve, nem gondolja, hogy kínai hamisítással pepecselne most bárki Ukrajnában.


Agrárminiszter: új alapokra kerülnek az agrártámogatások


Az uniós és a hazai agrártámogatások eljárási szabályait helyezi új alapokra az átláthatóbb és korszerűbb döntéshozatal érdekében a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló törvényjavaslat - mondta expozéjában az agrárminiszter.

Nagy István közölte: a javaslat a következő támogatási időszakban korszerű és rugalmas eljárási kereteket biztosít a gazdáknak és az agrárvállalkozóknak. A Ház előtt lévő javaslat a tagállami eljárás törvényi előírásait tartalmazza, levonva a következtetéseket az előző programozási időszakból.

Az Európai Unió jelentős változtatásokat hozott a jövőre induló közös agrárpolitika mindkét pénzügyi alapjára, vagyis a mezőgazdasági garanciaalapra valamint a vidékfejlesztési alapra vonatozóan. Mindkét program jövőre indul.

A változtatás lehetővé teszi, hogy a közös agrárpolitika rendelkezéseit a hazai szükségletekhez igazítsák az országok. A jövőben mindkét pénzügyi alap irányítására egyetlen nemzeti hatóságot kell kijelölni, a kifizetéseket is egyetlen akkreditált kifizető ügynökségen keresztül lehet végrehajtani.

A jelentős változások között szerepel még, hogy a tagállamoknak nemzeti stratégiai tervet kell készíteniük és elfogadtatniuk az Európai Bizottsággal - mondta.

A jövőben mindkét alapra egységes kérelem- és feltételrendszer vonatkozik. A miniszter szerint olyan eljárási modell született, amely alkalmas az agrárpolitikai célok és a közös agrárpolitikai stratégiai terv megvalósítására.


Fidesz: alapvető fontosságú az agrárium


Dankó Béla (Fidesz) társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból is alapvető fontosságúnak nevezte az agrárium helyzetét.

Beszámolt arról, hogy Magyarországon mintegy 5,5 millió hektárnyi földterület van mezőgazdasági művelés alatt. Fontosnak nevezte a kormány döntését, miszerint 2021-től az ország a maximális, 80 százalékos nemzeti kiegészítő forrást biztosítja az uniós támogatások mellé.

Szólt arról a két uniós rendeletről, amelyek meghatározzák a közös agrárpolitika jogszabályi keretét. Beszélt az agrárpolitika változásairól is, valamint beszámolt arról is, hogy az új szabályozás legfontosabb jellemzője a két pénzügyi alapra vonatkozó stratégiai terv készítése, amelyekben a hazai mezőgazdasági szerkezethez igazíthatók a támogatások.

Üdvözölte, hogy mindkét pénzügyi alap irányítására egyetlen hatóságot kell kijelölni. Célnak nevezte a vidéki területek megerősítését, minél jobb fejlődési pályára állítását.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!