Vagyonkezelő alapítványok bizottsági jelentésének vitája


Dunai Mónika (Fidesz) a törvényalkotási bizottság felszólalójaként azt mondta: a vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak juttatott vagyonról szóló javaslat nagy mértékben növeli az alapítványok működésének sikerét. Méltatta Antall József szellemi örökségét, és elmondta azt is: a Mathias Corvinus Collegium azért kap ingatlanokat, hogy fejlődjön a Budapesten kívüli infrastruktúrája.

Arató Gergely (DK): azt kérdezte, miért független a kormánytól az a szervezet, amelynek elnöke a kormány államtitkára? Bírálta azt is, hogy a Mathias Corvinus Collegium további ingatlanokat kap, miért nem írták ezt be azt az eredeti javaslatba? - kérdezte.

Demeter Márta (LMP) szerint átláthatatlan, hogy ezen szerveztek hogyan fogják felhasználni a közpénzt. Azt kérdezte, miért nem a nagy nemzeti tőkések támogatják ezen alapítványokat, miért az adófizetők pénzét adják oda nekik? Mi alapján választották ki az alapítványokat, amelyeknek együttesen szerinte százmilliárdokat adnak? - sorolta kérdéseit.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) kifogásolta, hogy az állami vagyonról szóló törvény bizonyos passzusai nem vonatkoznak majd az átadott vagyonra, például nem kell évente beszámolni azok felhasználásáról, és jogsértő felhasználás esetében sem kell a vagyont visszaadni.

Nacsa Lőrinc (KDNP) kijelentette: az ellenzék számára nem fontosak azok az értékek, amelyeket a jogszabály véd. Közölte azt is: az alapítványoknak minden évben beszámolót kell benyújtaniuk a bíróságnak, ezek pedig nyilvánosak. Visszautasította, hogy közpénzzel visszaélést tenne lehetővé a javaslat.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára a vitára úgy reagált: nemzetépítés szempontjából nagyobb jelentőségű ügyekről van szó, mint ahogy azt az ellenzék állítja.

Szólt Antall József néhai miniszterelnök szellemi hagyatékáról, és leszögezte: a résztvevő civil szerveződéseknél szakmai, minőségi probléma nem merült fel, sőt ellenzéki oldalról többen megerősítették, hogy megfelelő szakmai műhelyekről van szó.

Szerinte éppen a Soros-szervezetekkel fordulhatott elő, hogy nem megfelelő finanszírozási önállóságuk miatt ideológiailag "pórázon irányíthatók". "Mi nem ilyen civil szervezeti rendszerben gondolkodunk" - szögezte le.

Feltette a kérdést Demeter Mártának: komolyan azt szeretné, hogy az említett oktatási, kulturális feladatot csak az állam láthassa el?

Közölte: a konstrukció lényege, hogy az elkülönült vagyontömeg a meghatározott célokat látja el, és arra fokozott átláthatósági szabályok érvényesek.


Két új közérdekű vagyonkezelő alapítvány jön létre


Létrejön két új vagyonkezelő alapítvány, átalakul a Batthyány Lajos Alapítvány és ahhoz csatlakozik az állam, valamint vagyonjuttatásokat kap a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány - az Országgyűlés 132 igen, 36 nem szavazattal és 19 tartózkodó voks mellett fogadta el az erről szóló törvénymódosítást.

A vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak juttatandó vagyonról szóló előterjesztés létrehozza a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítványt. Míg eddig a Millenáris Parkot a Millenáris Nonprofit Kft. egy állami gazdasági társaságként működtette, a jövőben közérdekű vagyonkezelő alapítványi keretek között látja el feladatait.

Az alapítványhoz több mint 9 milliárd forintnyi törzsbetét kerül. Létrehozásában a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért feleős miniszter jár el, kuratóriumának elnökét és tagjait is ez a miniszter jelöli ki.

Ugyancsak létrejön a Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány, amelynek feladata a kulturális értékek megőrzése, kulturális rendezvények szervezése, oktatás, a műemléki örökség védelme és az ezt végzők támogatása.

A közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozáséért a pénzügyminiszter felel. A Polgári Művelődésért Alapítvány a feladatai ellátásához megkapná a fővárosi II. kerületi Klebelsberg-kastélyt - amely az előterjesztésben helyrajzi számon szerepel, az alapján kereshető ki -, az abban lévő ingóságokkal együtt.

Az 1991 óta működő Batthyány Lajos Alapítvány is közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá alakul. Az alapítvány egy tőkejuttatásban is részesül, hogy rendelkezzen a vagyonkezelő alapítványokra előírt tőkeminimummal: megkap egy budapesti, I kerületi, a helyrajzi száma alapján Csónak utcai épületet.

A Mathias Corvinus Collegium is ingatlanokat kap az államtól: két pécsi, több révfülöpi, valamint egy szekszárdi, egy szombathelyi és egy zalaegerszegi létesítményt.