Jobbik: az egyetemi világ Felcsútja épül


A Jobbik vezérszónoka szerint "a magyar egyetemi világ felcsúti stadionja és csapata épül" ezzel a forráskoncentrációval, miközben a kormányzat kivérezteti a felsőoktatást.

Berenner Koloman arról beszélt: a kiemelkedő külföldi professzorok alkalmazása és az idegen nyelvű képzés kiterjesztése elsőre jó ötletnek tűnik, de ezt egy olyan egyetemen akarják most végrehajtani, amelyik ugyan nemzetközi színvonalon, de kevés szakon oktat, így sorsa nem lehet iránymutató a többi egyetem számára.

Jelezte: pártja számára nem elfogadható az alapítványi formába emelés, majd arról beszélt: a tandíjas képzés elrettenti a szegényebb társadalmi rétegekből jövőket az intézménytől, miközben számukra már a jövő évtől katasztrófát jelent, hogy csak nyelvvizsgával felvételizhetnek egyetemre.

A kancellári rendszer bevezetése az akadémiai logika szerint felépülő szervezeti egységek döntési jogkörét erősen korlátozza - fogalmazta meg egy másik kifogásukat a jobbikos politikus, aki szerint az oktatási, kutatási és fenntartási elemeknek is meg kellene jelenniük az intézmények finanszírozásában, nem csupán a hallgatói létszámnak.


MSZP: romlik az oktatás színvonala, ezért kell újabb reform


Hiller István (MSZP) szerint a magyar oktatás színvonala 2010 óta minden szegmensben romlik, a közoktatás színvonala zuhan, "a szakképzés romokban", a felsőoktatás átalakítása pedig mindenben megbukott, ezért akar modellváltást a kormányzat.

Arról beszélt: a Corvinus tervezett átalakítása a hallgatói létszámot harmadára, az oktatóit akár 40 százalékkal csökkenti, félévenként akár kétmillió forintos tandíjat tesz lehetővé.

Ugyanakkor szerinte a magyar felsőoktatást körülvevő nemzetközi légkör nem teszi lehetővé, hogy Nobel-díjas oktatókat szerződtessenek a Corvinusra, márpedig ez fontos szempontja a rangsorolásnak, de azt is kifogásolta, hogy részvényosztalékból finanszíroznák az intézmény működését.

Ez sok mindent eredményezhet, csak stabilitást nem - jelentette ki Hiller István, aki azt is kifogásolta, hogy csak a Fővám téri főépület volna elidegeníthetetlen az új konstrukcióban.

Pártolandó célnak nevezte a szocialista politikus, hogy kerüljön magyar intézmény a világ száz legjobbja közép, hozzátéve, "ennél már csak az volna jobb, ha a magyar felsőoktatás egészében gondolkodnának" a kormányzat illetékesei.


DK: indul "a nagy egyetemrablás"


A DK vezérszónoka "a nagy egyetemrablásként" beszélt a Corvinus tervezett átalakításáról, amelynek során szerinte egy jól működő, elismert intézményt privatizálnak úgy, hogy ott a kormányzat érdekei érvényesüljenek.

Mindent a kormánynak, semmit a hallgatóknak és semmit az oktatóknak, erről szól ez a törvényjavaslat - foglalta össze az általa vélelmezett logikát Arató Gergely, aki szerint semmiféle garancia nincsen arra, hogy ösztöndíjjal ellensúlyozzák majd az általa brutálisnak nevezett tandíjat.

Szerinte kormányoldalon "azon agyalnak, hogy hogyan veszítse el a Corvinus, a az állami az intézmény, a közt szolgáló jellegét".

Hozzátette, épp az alapítványi rendszer jellegével megy szembe, hogy nem választják szét az alapítványt és az alapítót, "hanem létrehoznak egy intézményt, ahol a kormány lényegében maga dönti el, hogy mit csinál", miközben szerinte az átalakítás csupán arról szól, hogyan lehet kivinni az egyetem vagyonát a közszférából.

Arató Gergely szerint a lépéssel bezárják a Corvinus kapuit a magyar hallgatók, különösen a nem tehetős családból származók előtt, hogy helyet csináljanak a fizetős külföldi diákoknak.

Azt is kifogásolta, hogy az átalakítással az oktatók minden közalkalmazottsággal járó jogukat elvesztik, miközben a kancellár után az elnökkel újabb "komisszárt" ültetnek az intézmény élére, hogy a kormány akaratát keresztülvigyék.




LMP: ez egy neoliberális, tandíjpárti törvény



Ungár Péter, az LMP vezérszónoka "neoliberális, tandíjpárti" törvénynek nevezte a javaslatot, és arra szólította fel Palkovics László minisztert és a Fideszt, hogy vallja be: valójában tandíjpárti.

Szerinte a javaslat arról szó, hogy a Corvinust, ami eddig is magyar elitképzés része volt, még elitebbé akarják tenni, hogy ebből majd országos modellt csináljanak.

Hangsúlyozta: a Fidesz politikai legitimációjának az alapja a tandíj elleni népszavazás, miközben ez egy olyan neoliberális törvény, hogy "Bokros Lajos mind a tíz ujját megnyalta volna".

Szerinte a törvényjavaslat arról szól, hogy az állam forrásai helyett magántőkét kell bevonni a felsőoktatásba, azonban - folytatta - a sikeres országok mind az oktatásba való befektetéssel értek el gazdasági eredményt, de ez a befektetés nem a multinacionális vállalatoktól jött, hanem a költségvetésből.

Mi meg a túlóratörvénnyel és bérköltségek lenyomásával akarunk versenyképességet elérni - jegyezte meg.