Az agrárkamara foglalhat állást a földadásvételi szerződésekről


Az agrárkamara területi szervei foglalhatnak állást a jövőben a földadásvételi szerződésekről, a kialkudott ár megítélésekor pedig figyelembe kell venni a föld jövedelemtermelő képességét - döntött az Országgyűlés.

A képviselők 132 igen, 1 nem szavazattal fogadták el fideszes képviselők - Győrffy Balázs, Font Sándor és Jakab István - javaslatát az egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításáról. A jogszabály egyes részeinek elfogadásához kétharmados többség kellett.

Törvényben rögzítették az eddigi gyakorlatot, hogy adásvételkor az agrárgazdasági tevékenységet folytatók kötelező tagságán és a tagok egyenlő szavazati jogán alapuló, köztestületként működő Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának a föld fekvése szerinti területi szerve foglal állást a szerződésről.


Új jogállási szabályok vonatkoznak a rendvédelmi ágazatban foglalkoztatott civilekre


Az Országgyűlés 131 igen szavazattal, 1 nem ellenében elfogadta a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény - kétharmados támogatást igénylő - módosítását, amely alapján új jogállási szabályok vonatkoznak a rendvédelmi ágazatban foglalkoztatott civilekre: közalkalmazottakra és kormánytisztviselőkre.

A törvényjavaslat vonatkozik a rendőrség, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Terrorelhárítási Központ, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet, és a büntetés-végrehajtási szervezet civil állományára.

A létrejövő új jogviszony a rendvédelmi igazgatási szolgálati viszony.

A civilekre a jelenleginél szigorúbb összeférhetetlenségi - például a párttisztséget kizáró - szabályok fognak vonatkozni.

Az előterjesztő szerint a szabályozás célja az illetményrendezésen túl a stabil, kiszámítható előmenetelt biztosító egységes életpálya bevezetése, az egységesség biztosítása.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára parlamenti expozéjában azt mondta: a sávos illetményrendszer bevezetésével 2019-ben 20, ezt követően évente 5 százalékos béremelésre nyílik lehetőség.

A törvény legtöbb rendelkezése 2019. február 1-jén lép hatályba.


Önálló közigazgatási bírósági rendszer jön létre


A közigazgatási jogviták rendezésére önálló, kétszintű bírósági rendszer létesül a Közigazgatási Felsőbíróság és a közigazgatási törvényszékek felállításával.

Az erről szóló kormányzati előterjesztést 131 igen szavazattal, 2 nem ellenében fogadta el a parlament. Az hozzá kapcsolódó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabályt is jóváhagyták 131 igen, 3 nem arányban.

A Közigazgatási Felsőbíróság székhelye Esztergom lesz, a nyolc törvényszék - a fővárosi és a Budapest környéki ügyek tárgyalására - Budapesten, valamint Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Veszprémben áll fel.

A 2020. január 1-jén felálló közigazgatási bíróságok büdzséjét a központi költségvetés önálló fejezetben rögzíti majd, elkülönítve a rendes bíróságok költségvetésétől. A közigazgatási bíró az egységes bírói kar tagja, a bírók jogállása megegyezik a rendes bírókéval, és mindenkit, aki jelenleg közigazgatási bíróként dolgozik, kérdésére átveszik az új bíróságokra - ígérte Trócsányi László igazságügyi miniszter.


Bővül a Magyar Fejlesztési Bank tevékenységi köre


Kiterjeszti a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tevékenységét az állami vagyongazdálkodással és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő törvények szerdai módosítása, amelyet 132 igen szavazattal, 2 nem ellenében fogadtak el a képviselők.

A változtatás célja, hogy a bank hatékonyabban nyújthasson fejlesztési forrásokat a kormány gazdaságstratégiájának megvalósítása érdekében.

Az MFB bekapcsolódik a vissza nem térítendő uniós források nyújtásába. A banktitokkal azonos védelmet kapnak az MFB uniós forrásból nyújtott hiteleivel, valamint az uniós forrásból nyújtott vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos, a végső kedvezményezettekről rendelkezésre álló adatok, kivéve, ha azok közzétételét uniós jog írja elő.

A módosítások lehetővé teszik, hogy az önkormányzatok vagyonukat térítésmentesen átadományozzák közfeladatot ellátó célok érdekében úgy, hogy közben a kötelező önkormányzati feladatok ellátása nem sérül. Az egyházak az oktatás, szociális ellátás, család-, gyermek- és ifjúságvédelem, valamint a kultúra terén láthatnak el állami vagy önkormányzati feladatokat, az ehhez szükséges infrastruktúrát már az önkormányzatok is az egyházak rendelkezésére bocsáthatják vagyonuk terhére.

Az állam és az önkormányzatok ingyenesen átruházhatják egymásnak közös tulajdonukban álló vagyonukat.

A határokon átnyúló csomagkézbesítéshez kapcsolódóan változik a postai szolgáltatásokról szóló törvény, amely pontosítja a tevékenységet végzők adatszolgáltatási kötelezettségét.

Egységessé válik a szövetkezeti hitelintézetek üzleti működése, a tagok hozzáférhetnek az egységes informatikai rendszerhez.