MSZP: állami privatizáció készül a felsőoktatásban?



Hiller István azt kérdezte, állami privatizációra készül-e a kormány a felsőoktatásban. A volt oktatási miniszter idézte a 2014-ben elfogadott fokozatváltás a felsőoktatásban stratégiát, amely mint mondta, dicséri a múltat és ambiciózus terveket fogalmaz meg szakmai alapokon a jövőre nézve. Aztán semmi - fogalmazott -, a felsőoktatás színvonala nemhogy nem emelkedik, hanem csökken, ahogy a nemzetközi egyetemi rangsorokban Magyarország helye, a kutatás szabadsága, az egyetemi autonómia pedig sérült - hangoztatta.

Kitért a Corvinus átalakítására vonatkozó kormányzati elképzelésekre is, és azt mondta, most akarják szétverni a magyar közgazdászképzés meghatározó fellegvárát. Ha kisebb lesz az intézmény, mi lesz az épületek sorsa? Mikorra tehető, hogy alapítványi fenntartásba teszik? - firtatta.

Cseresnyés Péter, az innovációs tárca államtitkára rámutatott: 2010-ben olyan felsőoktatási rendszert vettek át a balliberális kormányoktól, amelyet előbb a privatizációs szándékok miatt, majd a gazdasági válság félrekezelése miatt teljesen kivéreztettek. Az egyetemek költségvetését hosszú távon kezelhetetlenül megterhelő PPP-konstrukciókba kényszerítették, az intézményeket súlyosan eladósították, és mindezt tandíj bevezetésével akarták tetézni, amit 2008-ban csak népszavazással tudtak megakadályozni - sorolta az államtitkár. A mostani kormány ezzel szemben kiváltotta a PPP-projekteket, a kancellári rendszer bevezetésével helyreállították gazdálkodásuk egyensúlyát. A Corvinus megújításának a célja az intézmény és a felsőoktatás nemzetközi versenyképességnek erősítése, hogy 2030-ra a világ legjobb kétszáz, és Európa száz legjobb intézménye közé kerüljön - jelezte.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 111 igen, 43 nem szavazattal és 1 tartózkodással jóváhagyta.


DK: hajlandó a kormány eltörölni a felsőoktatásba belépéshez a kötelező nyelvvizsgát?


Arató Gergely szerint a felsőoktatásba való belépéshez 2020-tól a kötelező nyelvvizsga megkövetelése egy újabb eszköz a hátrányos helyzetű diákok kiszorítására. A DK-s politikus azt mondta, hogy ma a közoktatásban a diákok kisebb része szerzi meg a nyelvvizsgát, az intézkedéssel még a jelentkezést is lehetetlenné tennék. Ez olyan elfogadhatatlan politika, amivel az ország jövőjét teszik tönkre - közölte, hozzátéve: a hatékony nyelvoktatás minden feltétele hiányzik, kevés a nyelvtanár, a nyelvi labor, túl nagyok a tanulócsoportok. Azt kérdezte, a kormány hajlandó eltörölni ezt a rendelkezést?

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára felidézte, hogy éppen 20 éve az első Orbán-kormány volt amelyik eltörölte a tandíjat, amit minden diák számára bevezettek, majd tíz évvel később a Fidesz hívta az embereket szövetségbe a tandíj ellen. Kitért arra is, hogy 2006-ban Arató Gergely arról beszélt a tandíjat védve, hogy a képzési hozzájárulás továbbra is fontos eleme a felsőoktatási reformnak. A nyelvoktatásról szólva rámutatott: a nyelvvizsga-előírás hatéves felkészülési idő után írja elő a kötelezettséget. A kormány ingyenes nyelvvizsgával segíti a diákokat, eddig 26 ezer kérelemből 23 ezret engedélyeztek, 683 millió forintot fordítottak erre. 2,2 milliárdból segítik továbbá az iskolán kívüli nyelvtanulást, a hallgatóknál két év alatt 65 százalékról 70 százalékra nőtt a nyelvtudással bírók aránya - sorolta Rétvári Bence.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 112 igen, 40 nem és 1 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.


Az LMP a légszennyezés miatt interpellált


Schmuck Erzsébet (LMP) azt kérdezte: miért kell évente egy városnyi embernek meghalnia Magyarországon a légszennyezés miatt? Utalt arra: 1990 óta ugyan számottevően csökkent a finom szállópor kibocsátása a kontinensen, a helyzet mégis drámai.

Közlése szerint egy friss adat azt mutatja: 2016-ban az Európai Unióban félmillióan haltak meg e probléma miatt, majd megemlítette, 15 ezerhez közeli a magyarországi halálozási szám, ennél a tagállamok közül csak Bulgáriában rosszabb a mutató.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára jelezte: tisztában vannak a finom por hatásaival, a kormányzat pedig jelentős lépéseket tett a helyzet javítása érdekében.

Közlése szerint 160 milliárd forintot fordított a költségvetés erre a célra, itt említve a tudatosság érdekében rendezett kampányokat, a teherjárművektől védet területeket, a buszcsere-programot, és az útdíj-rendszer módosítását is.

Kitért arra is: a fűtéskorszerűsítési programok 412 ezernél több háztartás számára tettek lehetővé fejlesztést, megjegyezve, készül a levegőterhelés csökkentésének országos programja, amely megvalósulása esetén felével is csökkentheti a kockázatokat.

Az interpelláló képviselő nem fogadta el a választ, a plénum viszont - 115 igen és 36 nem szavazattal, két tartózkodás mellett - igen.