LMP: hogyan javítanák az idősellátást?


Schmuck Erzsébet (LMP) kijelentette: Magyarországon 1,8 millió 65 évesnél idősebb ember él, közülük 1,3 millióan küzdenek olyan betegséggel, ami miatt előbb-utóbb gondozásra szorulnának. Szerinte azonban valódi igényeiket nem veszik figyelembe.

Kijelentette: az elmúlt nyolc évben nem jöttek létre új állami férőhelyek és egyes ellátások finanszírozása egyáltalán nem emelkedett. Folyamatosan növekszik a várólisták hossza, az idősgondozás egyre inkább a családokra hárul.

A kormány tisztában van azzal, hogy 27 ezren várakoznak arra, hogy idősotthonba kerüljenek? - tette fel a kérdést, hozzátéve: mit tesznek, hogy legfeljebb hat hónapig kelljen várniuk?

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azokat az időseket segítő intézkedéseket sorolta válaszában, amelyeket az LMP nem támogatott, a többi közt a Nők 40 programot említette. Kifogásolta azt is, hogy az LMP a vizitdíj "atyjaival" készül összefogni. A rezsicsökkentést is támadták, holott az az időseket segítette - mutatott rá.

Szólt az időseket segítő döntéssorozatról, a többi között a nagyszülői gyedről vagy a nyugdíjkompenzációról.

Az idősek bentlakásos ellátásának létszámát növelték, házi gondozásban is jóval több embert tudnak ellátni - mutatott rá -, és az elmúlt években jelentősen növekedett az itt dolgozók száma.

A képviselő nem fogadta el a választ. Azt a Ház fogadta el 112 igen szavazattal, 30 ellenében, 1 tartózkodással.


Párbeszéd: hajlandó-e a kormány a gazdagok kárára kezelni a lakhatási válságot?


Burány Sándor (Párbeszéd) arról kérdezte a pénzügyminisztert, hajlandó-e a kormány a gazdagok kárára kezelni a lakhatási válságot, és támogatni Karácsony Gergely azon javaslatát, hogy a félmilliárd forintnál drágább ingatlanok megadóztatásából teremtsék meg egy bérlakás-program forrásait.

Hangsúlyozta: az utóbbi évek során brutálisan megugrott a fővárosi lakások ára, bérleti díja, utóbbira egy átlagos kétkeresős család akár 120-130 ezer forintot is költhet 300 ezres bevételéből.

Eközben, tette hozzá, a kormányzat csak az emberek egy szűk rétegének nyújt támogatást.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: nem a Fidesz-kormányok, hanem elődeik alatt alakult ki lakhatási válság, hiszen 2010-ig kellett várni arra, hogy segítséget kapjanak a devizahitel-károsultak.

Hozzátette, a kormányzat azt az évszázados gondolkodást támogatja, hogy minden ember, család otthonhoz juthasson lehetőségei szerint, hozzátéve, az utóbbi évek példája azt mutatja, hogy adóemelés helyett adócsökkentés mellett is emelni lehet a támogatások mértékét.

A képviselő nem fogadta el a választ, a parlament viszont - 112 támogató, 31 ellenszavazat és egy tartózkodás mellett - igen.


Fidesz: mikor tér vissza a román fél a párbeszédhez?


Tilki Attila (Fidesz) arról kérdezte a külgazdasági és külügyminisztert, mikor tér vissza a román partner a párbeszédhez, azt hangsúlyozva, nehéz a magyaroknak úgy megbékélni, amikor nyilvánvaló tényhamisítás és soviniszta orvakció zajlik az úzvölgyi magyar katonai temető ellen, ahol a hatszáz halott közül ötszáz magyar, de egyetlen egy sem román.

Arra emlékeztetett: az európai parlamenti választások eredménye után válságba került a bukaresti kormány, a kisebb pártok elkezdtek a zavarosban halászni, kijátszva a "magyar kártyát" is.

Menczer Tamás, a külügyi tárca parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a magyar kormányzat mindig azt teszi, amit a határon túli magyarok kérnek tőle, és jelenleg is folyamatosan kapcsolatban állnak az RMDSZ-szel.

Jelenleg a román hatóságok azokat az embereket büntetik, akik békésen, imádkozva, élőláncot alkotva voltak jelen az úzvölgyi katonai temetőben, nem pedig azokat, akik nyilvánvalóan agresszíven lépnek fel - jelentette ki.

Hangsúlyozta: a temetőben fizikai támadás, sérülés és sírgyalázás történt, majd elfogadhatatlannak nevezte az ügyben a román fél kommunikációját, de azt is kiemelte, Magyarország a kiegyensúlyozott, jó kapcsolatban, együttműködésben érdekelt Romániával.

Az interpelláló a választ elfogadta.



Jobbik: miért nem áll a kormány a magyar szőlőtermelők mellé?



Magyar Zoltán (Jobbik) arról kérdezte az agrárminisztert, miért nem áll a kormányzat a magyar szőlőtermelők, borászok mellé.

A "zöldszüretnek nevezett vidékrombolást" kifogásolta, amikor a még éretlen gyümölcsöt nyesetik vissza a termesztőkkel, majd az önköltségi ár körüli bánatpénzt fizetnek nekik ezért.

Önök kizárólag néhány tucat Fidesz-kedvenc sztárborászt tömnek tele milliárdokkal és rájuk is szabják ezeket a törvényeket - fogalmazott.

Zsigó Róbert, a szaktárca államtitkára ezzel szemben az előremenekülés uniós forrásból finanszírozott eszközeként beszélt a zöldszüretről, hangsúlyozva, hogy a tavalyi volt az utóbbi tíz év legbőségesebb szőlőtermése az EU-ban, amely jelentős többletet okozott.

Partnerei vagyunk az ágazat szereplőinek - hangsúlyozta, a megoldást önkéntesen lehet alkalmazni, a nyújtott kompenzáció pedig méltányos.

Kitért arra is: az utóbbi években 25 ezer hektárnyi szőlőültetvény újult meg, félezer borászat kapott összesen 35 milliárd forintnyi beruházási támogatást.

A képviselő nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban - 107 igen, 37 nem szavaztat és két tartózkodás mellett - igen.