MSZP: valóban meg akarják változtatni az iskolaérettség megállapításának szabályait?


Hiller István (MSZP) az iskolaérettség megállapításának átalakítását tette szóvá. Kiemelte: az eljárás eddig nem volt bonyolult, a gyermeket legjobban ismerők döntöttek. A szülő javaslatára vagy kérésére, az óvodapedagógussal együtt történtek megbeszélések, és megállapodtak, hogy menjen-e a gyermek iskolába, vagy sem. A tervezet ezt a rendszert kívánja megszüntetni - mutatott rá a korábbi oktatási miniszter.

Hiller István kifejtette: ezentúl a szülőnek az Oktatási Hivatalhoz kell fordulnia a saját gyermeke ügyében, és a hivatal emberei a távolból feltöltött dokumentumok, orvosi leletek alapján döntenek. Ha a szülő ezt nem fogadja el, közigazgatási pert kezdeményezhet - mutatott rá.

Komolyan gondolják, hogy szülők ezrei arctalan és ismeretlen hivatali gárdától várhatják a megfelelő döntés megszületését? - tette fel a kérdést. Ez így ostobaság, évente 40 ezer gyermek sorsáról van szó - jelentette ki, és azt firtatta: tervezik-e megváltoztatni a szabályozást, vagy valóban ezt kívánják bevezetni.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára rámutatott: a kormány abból indul ki, hogy minél inkább a gyermekek érdekék szolgálja. Hasonló felkészültségű és képességű gyermekeket az ország bizonyos településein nem nyilvánítottak iskolaérettnek, máshol pedig engedtek volna iskolába menni. Kitért arra is, hogy az OECD-országok közül a legtöbb helyen a magyarhoz hasonló szabályozás van és 6 év a korhatár, elsősorban az angolszász országokban van ennél alacsonyabb kezdő időpont. Kiemelte: az új rendszer szerint, ha a gyermek fejlettségi foka olyan, lehetőség lesz arra, hogy ne menjen iskolába. Az a cél, hogy minden első osztályos körülbelül hasonló fejlettségi fokkal kezdje meg tanulmányait.

Kitért arra is, hogy nem ez volt az első intézkedés, hanem a három éves kortól kötelező óvodáztatás.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 110 igen, 46 nem és 2 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.


DK: miért rejteget a kormány TAO-elszámolásokat?


Varju László (DK) a felcsúti labdarúgó akadémia TAO-elszámolásainak "rejtegetéséről" érdeklődött, utalva arra, hogy pártja pert indítva kérte ki ezeket az elszámolásokat, de a kormányzat az adatokat - szerinte mondvacsinált okkal - bekérette a szaktárcához, amely eldugta azokat.

Önök nyilvánvalóan azért rejtegetik ezeket a közérdekű adatokat, mert a fociakadémia nem tud elszámolni ezzel az összeggel - jelentette ki az ellenzéki képviselő, hangsúlyozva, már régen ki kellett volna adni a kért információkat.

Válaszában Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára megemlítette: eltérő a DK átláthatósággal és nyilvánossággal kapcsolatos álláspontja, ha másról vagy ha saját ügyeiről van szó.

Példaként Kálmán Olga megbízását vagy egy meg nem nevezett, de jogerősen elítélt személy vezette ügyvédi iroda megbízásait hozta fel.

A kérdezett eljárást teljes mértékben törvényesnek és jogszerűnek nevezve a kormányzat céljaként említette, hogy a kifizetett támogatásokat az eredeti fejlesztési célra fordítsák, hozzátéve, hogy a tárca vizsgálata után a tulajdonosnak visszaadott iratokat ki tudja kérni az alapítványtól a DK.

A választ az interpelláló nem fogadta el, a plénum viszont 110 igen és 43 nem szavazat, valamint egy tartózkodás mellett igen.


LMP: mit tesz a kormány a vízközmű-hálózat összeomlása ellen?


A szerinte rendkívül súlyos válságban lévő víziközmű-vagyon fejlesztésére fordítani kívánt forrásokról kérdezte az innovációs és technológiai minisztert Keresztes László Lóránt (LMP), aki arról beszélt: szakmai szervezetek másfél- és háromezermilliárd forint közé teszik a fejlesztésekből a következő 15 évre hiányzó összeget.

Példaként azt hozta fel: a víz negyedét nem tudják eljuttatni a fogyasztókhoz a hálózat problémái miatt.

Arról érdeklődött: mekkorára becsüli a kormányzat a területről hiányzó forrásokat, mekkora összegre lehet majd pályázni, és milyen reális, átfogó stratégiája van a kormányzatnak a helyzet kezelésére.

Schanda Tamás, a szaktárca parlamenti államtitkára azzal kezdte válaszát: nem fog összeomlani a magyar víziközmű-rendszer, ahogy egyetlen olyan hálózat sem, amelynek katasztrófáját az ellenzék rendszeresen vizionálja.

Hozzátette: 2010-ben egy négy évtizede elmaradó korszerűsítésekkel működő hálózat működött Magyarországon, a kormányzat viszont már a következő évben megtette az első lépéseket a helyzet orvoslására.

Az a célunk, és nem is lehet más, hogy Magyarországon mindenki tiszta ivóvízhez jusson - fogalmazott.

A kérdező nem fogadta el a választ, a plénum viszont - 110 igen, 38 nem és egy tartózkodás mellett - igen.