Fidesz: veszélyben van-e a rezsicsökkentés?


Zsigmond Barna Pál (Fidesz) arról kérdezte az innovációért és technológiáért felelős minisztert, veszélyben van-e a rezsicsökkentés.

Megjegyezte: a baloldal annak a piaci árnak a visszahozatalát erőlteti, amely egy átlagos családnak évente 386 ezer forintos pluszkiadást jelentene, a klímavédelem örve alatt ugyanakkor Brüsszelben brutális adókat akarnak kivetni az energiát használó európai családokra.

Szólt arról is: több államban hónapok alatt másfél-kétszeresére növekedett az energiaár.

Schanda Tamás, a szaktárca parlamenti államtitkára kiemelte: ez a kabinet a rezsicsökkentés kormánya, és meg is fogja védeni ezen intézkedéseket. Felidézte: Európában Magyarországon a legolcsóbb a gáz, az áram is csak Szerbiában kerül kevesebbe.

Az államtitkár utalt arra: a kormány 2010-ben megállította a rezsiárak emelkedését, majd 2013-ben indult a - két év alatt 25 százalékos árcsökkenést hozó - rezsicsökkentési intézkedéssorozat, amely éppúgy komolyan hat az inflációra, mint a benzin- és a dízelár-csökkentés.

Ez egy versenyelőny valójában, de ezt sem értik az Európai Unióban - fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, Brüsszel most is hajthatatlan, felelőtlen döntéseivel pedig energiaválságot idéz elő.

Az interpelláló képviselő elfogadta a választ.


KDNP: az oltás a koronavírus leghatékonyabb ellenszere



Seszták Miklós (KDNP) közölte, a koronavírus miatti megbetegedésnek az oltás a leghatékonyabb ellenszere, ezért az a cél, hogy Magyarországon is minél többen oltassák be magukat. Hozzátette: vakcina van és már a harmadik oltást is be lehet adatni.

Szerinte a koronavírus elleni oltás a delta variáns terjedésének időszakában működik, hiszen az jelentősen csökkenti a kórházba kerülés, a súlyos megbetegedés valószínűségét, lassítja a vírus terjedését.

Azt kérdezte, hogyan változott az oltási program és a kormányzat stratégiája a negyedik hullám idején.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arról beszélt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetői is elismeréssel szóltak a magyar oltási programról.

Felvetette, mi lett volna akkor, ha a baloldalra hallgatnak: akkor hat helyett csak négy vakcina lett volna és sokkal kevesebb embert sikerült volna időben beoltani és nem lenne ennyi lélegeztetőgép és felszerelés sem a kórházakban.

Beszámolt arról is, hogy nyilvánosságra hoztak egy angol nyelvű nemzetközi orvosi szaklapban egy tudományos igényű beszámolót a Magyarországon használt oltásokról. Minden Magyarországon használt vakcina magas hatékonyságú, a védőoltások a betegség halálos kimenetelét 88-98 százalékban voltak képes megelőzni, a fertőzéssel szemben pedig 69-89 százalékkal nyújtottak védettséget - ismertette.

A választ a kormánypárti képviselő elfogadta.



Jobbik: szükség lenne az M10-es autóútra



Nunkovics Tibor (Jobbik) elmondta, Magyarország egyik legforgalmasabbja a 10-es főút, amely rossz állapotban van és ahol kilométeresek a dugók, szinte mindennaposak a balesetek. A forgalmat az M10-es út megépítésével lehetne enyhíteni - jegyezte meg.

Elmondta, a jelenlegi tervek szerint az M10-es út megépítésére még vagy harminc évet kellene várni. Azt firtatta, a kormány hajlandó-e megépíteni az M100-as úttal egyidőben az M0-ás északi szakaszát és az M10-es autóutat.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a kormány kiemelt feladatnak tekinti a közúti közlekedés fejlesztését, országszerte dolgoznak ezen.

Ismertette: elindul az M100-as autóút Esztergom-M1 közötti szakaszának fejlesztése, ezzel tehermentesül a 102-es főút, ami kihat a Zsámbéki-medence és az észak-budai agglomeráció közúthálózati kapcsolataira is. Szerinte a képviselő korábban ennek a beruházásnak a leállítását javasolta.

A választ az ellenzéki képviselő nem fogadta el.



MSZP: mitől jobbak állami fenntartásban a meddőségi központok?



Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) a 2019-ben állami fenntartásba került meddőségi klinikákkal kapcsolatban azt kérdezte, mitől lesznek jobbak, hatékonyabbak ezek az intézmények állami kézben.

Szerinte a kormány arra sem tud konkrét választ adni, milyen visszaélések történtek a magánfenntartású klinikákon.

Azt is szóvá tette, hogy a Központi Statisztikai Hivatal 2014 óta nem készít arról jelentést, hány gyermek született lombikkezelés útján. A képviselő szakértőkre hivatkozva 1900-2600 lombikbébiről beszélt, ellentétben a kormány által közölt négyezres adattal.

Zsigó Róbert családokért felelős parlamenti államtitkár közölte, a képviselő nem az írásban leadott interpellációját mondta el, neki viszont kötelessége arra válaszolnia. Az államtitkár elmondta, 2010-ben családbarát fordulat történt, azóta nőtt a házasságkötések, a születések száma. Szerinte a családpolitikai fordulat nélkül az elmúlt 10 évben 111 ezer gyerekkel kevesebb született volna Magyarországon.

A meddőségi kezelésekkel összefüggésben közölte, minden vágyott és felelősséggel vállalt gyermek megszületését támogatják. Hozzátette: 2017-től öt lombikkezelést támogatnak ingyenesen az első gyermek, 4-4-et minden további gyermek megszületésekor. Közölte, 2020-tól a pároknak ingyenes a meddőségi kivizsgálás, illetve a szükséges gyógyszerek.

Elengedhetetlennek nevezte a nemzeti szintű rendszerben fejleszteni, működtetni és vezetni a kormányzati irányítás alá tartozó intézményeket.

A választ a képviselő nem fogadta el.