OGY - Krónika 4. rész (kérdések)

Belföld, 2019.03.11

A légiközlekedést kiszolgáló iparágak Magyarországra költözéséről, a mesterséges megtermékenyítés támogatásáról, a dél-pesti Kiserdő sorsáról, a kilakoltatásokról és a köztisztviselői illetményalap emeléséről is kérdezték képviselők hétfőn az országgyűlésben a kormányt.



Fidesz: milyen jelentősége van a légiközlekedési ipar fejlődésének?


A légiközlekedési ipar fejlődéséről érdeklődött a külgazdasági és külügyminisztertől két fideszes képviselő, Hubay György és Dunai Mónika.

Dunai Mónika arra emlékeztetett: a Lufthansa csoport 20 ezer négyzetméteres telken, 43 milliárd forintból létesít szervizközpontot Miskolcon, 400 új munkahelyet teremtve az ágazatban már meglévő 2350 állás mellé.

Menczer Tamás, a tárca tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy világszerte mind gyorsabb mértékben fejlődik a légiközlekedést kiszolgáló ipar, és "Magyarország ennek a folyamatnak az egyik nagy nyertese".

Hozzátette, számos újabb, egymást vonzó beruházás adott lendületet az iparág hazai fejlődésének, az itt termelt érték tavaly több mint duplájára, 105 milliárd forintra ugrott.


Jobbik: ne korlátozza a kormány a mesterséges megtermékenyítést!


A jobbikos Stummer János a mesterséges megtermékenyítések támogatásáról kérdezte az emberi erőforrások miniszterét, arra szólítva fel, hogy ne korlátozzák ezeket a beavatkozásokat, és vegyék ki őket a teljesítményvolumen-korlát hatálya alól.

Hangsúlyozta: Magyarországon ma 300 ezer pár küzd a meddőség problémájával, zömük pedig nem lemond a gyerekvállalásról, hanem beáll a mesterséges megtermékenyítésre várók hosszú sorába.

Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára megjegyezte: a párok hetedét érinti a meddőség problémája, és egyre nagyobb feladat a meddőség kezelése.

Közölte, az előző években 70-ről 90 százalékra emelték a kezeléshez használt gyógyszerek közfinanszírozását, az első gyermeknél öt, a továbbiaknál négy-négy beültetési ciklus költségeit fedezi az állam, valamint 7,8 milliárd forintot különítettek el további kapacitásbővítésre.



MSZP: mi lesz a dél-pesti Kiserdő sorsa?


A főváros egyik jelentős zöld felülete, a dél-pesti Kiserdő sorsáról érdeklődött a Miniszterelnökséget vezető minisztertől Hiller István (MSZP).

Elmondta: a térségbe tervezett új Duna-híd levezetője, bekötő útjai érinthetik a határ út mentén fekvő területet, a korábbi tervek alapján részben vagy egészben fel is számolhatták volna ezt az erdőt.

Válaszában Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára elmondta: adottak a feltételek ahhoz, hogy Budapest Európa legsikeresebb, legvonzóbb fővárosa legyen, ennek az ívnek egy eleme az új, a belvárost napi 40 ezer autótól tehermentesítő híd építése.

Hozzátette: Tarlós István főpolgármester és Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője kérésére a kormányzat leállította a tervezést ezen a szakaszon, hogy az ott lakókkal közösen találjanak minden érintett számára jó megoldást.


DK: szociális bérlakás-program kell


Oláh Lajos (DK) arra hívott fel az emberi erőforrások miniszteréhez címzett kérdésében, hogy a kormányzat a kisgyerekes családok kilakoltatása helyett indítson bérlakás-programot.

Hangsúlyozta: 2018 egy átlagos napján kilenc családot lakoltattak ki, köztük tömegesen olyanokat, amelyek kisgyerekeket nevelnek.

Önök nem Brüsszel, Soros vagy valami idegen hatalom ellen viselnek háborút, hanem Magyarország és a magyar családok ellen - jelentette ki az ellenzéki képviselő.

Válaszában Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára arról beszélt: a kormány mindent megtett a szocialista-liberális elődeinek működése okozta károk enyhítésére, a célja pedig az, hogy minden magyar család lehetőleg saját otthonhoz jusson.

A családi otthonteremtési kedvezmény népszerűségére utalva elmondta: 97 ezer kérelmet fogadtak be eddig, összesen 282 milliárd forint értékben, támogatják az állami bérlakásban élőket, az eszközkezelő működését pedig a rendszerváltás óta megvalósult legnagyobb bérlakás-programként említette.



LMP: mikor lesz 60 ezer forint a köz- és kormánytisztviselői illetményalap?


Demeter Márta (LMP) arról érdeklődött a pénzügyminisztertől, mikor lesz 60 ezer forint a köz- és kormánytisztviselők több mint egy évtizede változatlan illetményalapja.

Arról beszélt az ellenzéki képviselő: a közszférában a munkaidőt a kormányzati igazgatásról szóló törvénnyel nyolcról kilenc órára növelték, és ez 12 órára is emelhető, ugyanakkor csökkent az alapszabadság, az ezt meghaladó szabadságot pedig nem a szolgálati évek száma, hanem a beosztás határozza meg.

Válaszában Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára arról beszélt: az utóbbi évek jelentős béremelései dacára sok még a tennivaló.

A minimálbér 2010-hez képest több mint a duplájára nőtt, a reálbérek több mint 30 százalékkal emelkedtek, több mint 400 ezer ember bére nőtt a szociális ellátás, oktatás, egészségügy területén, a rendőrök katonák illetménye 50 százalékkal nőtt, a posta, a MÁV, a regionális közlekedési központok és a viziközmű-társaságok dolgozói is béremelésben részesültek - sorolta.

Hozzátette: a központi közigazgatásban az új jogszabály életbe lépésével 30 százalékos béremelés történt, csak ezek nem az illetményalapban, hanem külön bértáblában jelentek meg.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!