OGY - Krónika 4. rész (kérdések)

Belföld, 2019.03.25

A munkaerőpiac helyzetéről, a szakképzés állapotáról, az euró bevezetéséről, a paksi atomerőmű bővítéséről, a Balaton védelméről, a közbiztonságról, a romák felzárkóztatásáról és a beruházások drágulásáról is hangzott el kérdés hétfőn a parlamentben.



Jobbik: kiknek építik a tiszaújvárosi konténervárost?


Jakab Péter (Jobbik) arról beszélt, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ma annyit lehet keresni havi átlagban, mint Budapesten tíz éve. Hozzátette: a kormány olcsó keleti vendégmunkásokat szervez le, pedig nem rájuk, hanem nyugati bérekre lenne szükség. Keleti vendégmunkásoknak építik a tiszaújvárosi konténervárost is? - kérdezte.

Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár azt válaszolta: a területi bérkülönbség létező probléma, gazdasági szerkezeti okai vannak, de a jobbikos képviselő által említett megyékben - köztük Szabolcsban és Borsodban - az utóbbi 10 évben nettó 60 százalék körül emelkedtek a bérek. Hozzátette: Tiszaújvárosban valóban vannak konténerek, azok pihenőhelyül, ideiglenes lakhelyül szolgálnak az ottani építkezésen dolgozóknak.


MSZP: lehet-e számítani még valaha Magyarországon színvonalas szakképzésre?


Molnár Gyula (MSZP) szerint kudarcot vallott a szakképzési rendszer, mert a tavaly meghirdetett 50 ezer helyre csak 18 ezren jelentkeztek. Lehet-e számítani még valaha Magyarországon színvonalas szakképzésre? - kérdezte.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára úgy reagált: a kormány a szakmai szervezetekkel közösen alakítja a szakképzés rendszerét. Míg a 2002-2010 közötti oktatáspolitika csak a létszámadatok után futott, addig a jelenlegi kormány új szakképzési stratégiát alkalmaz, amely nemzetközi, osztrák-német mintára készült el.


DK: mikor lesz eurónk?


Varju László (DK) úgy fogalmazott, az euróbevezetés kezd olyan lenni, mint Ausztria utolérése és az államadósság csökkentése, évről évre egyre távolabb kerül tőle az ország. Mikor lesz végre euró Magyarországon? - tette fel a kérdést.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azt felelte: a kormány felelősen kíván ebben a kérdésen is gazdasági döntést hozni, és akkor fogja az eurót bevezetni, amikor az a magyar emberek érdekét szolgálja.


LMP: módosul-e a paksi erőműbővítési szerződés?


Demeter Márta (LMP) a paksi atomerőmű-bővítés nemzetközi szerződésének módosítása ügyében érdeklődött.

Tállai András államtitkár úgy reagált: a nemzetközi hitelszerződés biztosítja, hogy az új erőmű hosszú távra rendelkezésre álljon, a magyar állampolgárok érdekét szolgálja, védőhálót jelent Magyarországnak. Ha a nemzetközi szerződés módosul, az kellő időben, előkészítve az Országgyűlés elé fog kerülni - közölte.


Párbeszéd: hogyan védik meg a Balaton környezetét?


Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) arra várt választ, "hogyan tervezi a kormány megakadályozni, hogy szétbarmolják a Balatont". A kormány fejlesztései szerinte veszélyesek a fákra és a zöld területekre, most az üzletemberek teszik tönkre a környezetet a Balatonon - mondta, és sorolta az általa visszásnak ítélt ügyeket.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkár úgy felelt: a kormány elkötelezett a természet- és környezetvédelme szempontjainak érvényesítése és a Balaton védelme iránt. Az új területrendezési terv szigorúbb a korábbinál, a beépíthetőségre kevesebb lehetőséget ad, a kempingeket, strandokat jobban védi - jelentette ki.


Fidesz: milyen fejlesztések várhatók a rendőrségnél?


Hubay György (Fidesz) arra mutatott rá, hogyan javult Miskolcon a közbiztonság a rendőrség fejlesztésének, a város és a rendőrség együttműködésének köszönhetően. Milyen további fejlesztések várhatók még a rendvédelem területén országszerte? - kérdezte.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt mondta: a rendőrség az elmúlt tíz évben kiemelkedő eredményeket ért el. Az eredményes munkához szükséges források szerepelnek a költségvetésben - folytatta, és szólt a többi közt a gépjárműbeszerzésekről is.


Jobbik: mennyire eredményes a cigányság felzárkóztatását célzó program?


Csányi Tamás (Jobbik) a cigánytelepek felszámolását célzó komplex programok eredményességére kérdezett rá, valamint arra: szolgálják-e ezek az érintettek felzárkóztatását. Szerinte nem, mert csak a cigányság csekély részét érintik a programok és nincs megfelelő számú szakember sem.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára felidézte a politikus egy korábbi beszédét, ahol még cigánybűnözésről beszélt. Sorolta jobbikos politikus korábbi, cigányellenes megnyilvánulásait.

A projektek célja, hogy kihúzza a zárványszerű telepeken élőket a negatív spirálból - mutatott rá. Ehhez segíteni kell az ott élők társadalmi és területi integrációját.


MSZP: hogyan tudják kigazdálkodni az önkormányzatok a drágulást?


Varga László (MSZP) az uniós források felhasználásával finanszírozott beruházások drágulásáról beszélt és arra várt választ: hogyan hat ez az önkormányzatok pénzügyi helyzetére? Arra is rákérdezett: hány beruházást töröltek emiatt az önkormányzatok? Mennyivel emelkedett a helyhatóságok adóssága? - sorolta kérdéseit.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett: a szocialista kormányok hajszolták adósságba az önkormányzatokat, míg a Fidesz-kormány konszolidálta azokat. A kormány számos lehetőséget biztosított a jelenlegi problémára, például hozzájárul a költségnövekményhez, vagy lehetővé teszi a műszaki tartalom módosítását.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!