OGY - Krónika 4. rész (kormányzati igazgatás, különleges jogállású szervek)

Belföld, 2019.11.21

A kormányzati igazgatásról szóló törvények után a különleges jogállású szervekről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta a munkát az Országgyűlés csütörtökön késő délután.



Államtitkári zárszó



Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára zárszavában azt mondta: a tárgyalt előterjesztés nem tipikusan az a javaslat, amit az ellenzék támogatni szokott. Ugyanakkor a nívós hozzászólásokat megköszöni - tette hozzá.

Egyetértett azzal, hogy olyan, részletes szabályokat is parlament elé kell hozni, amelyeket egyébként nem biztos, hogy indokolt lenne. A parlament iránti tiszteletből gondolták azt, hogy ezt a megoldást választják.

Abban gondolkodtak, minden felesleges bürokrácia merénylet az adófizetők ellen, feleslegesen ne foglalkoztassanak állami alkalmazottakat. Akiket viszont foglalkoztatnak, azokkal szemben komoly minőségi elvárást fogalmaztak meg, amiért ugyanakkor komoly juttatásnak kell járnia. Áramvonalasabb, hatékonyabb, minőség- és teljesítményorientált, de egyúttal családbarát közigazgatási rendszert szerettek volna létrehozni - fűzte hozzá.


Az általános vitát az elnöklő Latorcai János lezárta.


Különleges jogállású szervek


Orbán Balázs államtitkár expozéjában azt mondta: az a cél, hogy a korábban megkezdett egységesítési és szabályozási folyamatot folytassák, az egymással hasonlóságot mutató szervek létszámgazdálkodására és foglalkoztatottaik jogviszonyára egy olyan új törvényt alkossanak, amely egységes keretet teremt, de tekintettel van a szabályozással érintett szervek sajátosságaira is.

Rámutatott: a rendelkezésre álló költségvetési kereteken belül az egyes szervek maguk határoznák meg az alaplétszámokat, a kormánynak az álláshelyekkel kapcsolatban nem lenne hatásköre.

Kitért arra is, hogy a törvényjavaslat megszüntetné a munkakör fogalmát ezen szerveknél, az álláshelyen ellátandó feladat fogalma kerül a központba, amit az ilyen szervek vezetője határoz meg. Ez is rugalmasságot, és a 21. századi körülményekhez való jobb alkalmazkodási lehetőséget biztosít - közölte. A korábbitól eltérő tartalommal állapítják meg a teljesítményértékelés szabályait, megszűnik annak kötelező jellege.

Nem rögzítenék a napi munkarendet, ez is a munkáltatóra van bízva, és megjelenik a távmunka, az otthoni munkavégzés lehetősége. Duplájára nő a gyermekek után járó pótszabadság, és megemelik az apa-napokat is - ismertette az államtitkár.



Fidesz: igen a javaslatra


Becsó Károly, a Fidesz vezérszónoka rámutatott: a javaslat célja a különleges jogállású szervekről, és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvényi rendelkezések megalkotása.

A javaslat a közszolgálati tisztviselők munkajogi körülményei kívánja szabályozni - fűzte hozzá.

Kitért arra, hogy az előterjesztés rendezőelve az egymással hasonlóságot mutató szervek létszámgazdálkodásának, munkavállalói jogviszonyainak egységesítése.

Hozzátette: a javaslat számos szervet érint, közös elnevezésként bevezetik a különleges jogállású szerv kategóriát, megteremtve ezzel a kormányzati igazgatási szervek és az önkormányzati igazgatási szervek mellett a közigazgatási szervek harmadik típusát. Hangsúlyozta: az előterjesztés alapvetően keretszabályokat állapít meg.



Jobbik: pozitívumok és negatívumok egyaránt vannak a javaslatban


Gyüre Csaba, a Jobbik vezérszónoka kiemelte: a törvénynek vannak pozitív és negatív pontjai egyaránt. Pozitívumként említette a távmunka lehetőségét, ma már olyan eszközök állnak rendelkezése, amellyel a távmunka könnyebbé válik. Pozitívumként jelölte meg azt is, hogy felvételkor előnyben kell részesíteni azt, aki több gyermeket nevel, illetve önkéntes tartalékos viszonyban áll.

A negatívumok közé sorolta az úgynevezett érdemtelenség megállapítására vonatkozó passzust, mint mondta, ennek alapján az érintett dolgozó a munkáltató döntésére nem tud majd reagálni.

Az önkormányzati tisztségviselők bérezése szerinte megalázó, bizonyos dolgozóknál történt emelés, másoknál pedig nem. Ezen is jó lenne mielőbb változtatni - jegyezte meg a jobbikos képviselő.

Lehetett volna egy az ellenzék által támogatható jogszabályt létrehozni, de ehhez sokkal több egyeztetést kellett volna lefolytatni.


A KDNP támogatja az előterjesztést


Aradszki András, a KDNP vezérszónoka azt mondta: a törvényjavaslat új kategóriaként alkotja meg a különleges jogállású szerveket. Kiemelte: ezen szervek alapvetően az alkotmányos rendszerben fontos, önálló, kormánytól független feladatokat látnak el. Ennek következtében a saját döntési jogkört és a saját törvényi feltételeket figyelembe véve kell számukra biztosítani a foglalkoztatási egyensúlyt - mondta a KDNP-s politikus. A KDNP támogatja a javaslatot - közölte.



Államtitkári zárszó



Orbán Balázs zárszavában azt mondta: azon szervek, amelyeket érint a javaslat, az egyetlenek voltak, amelyek a 2010 utáni átalakításból kimaradtak. Rámutatott: az érintettek örömmel fogadták a változtatásokat.


Az általános vitát az elnöklő Latorcai János lezárta.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!