Fidesz: a szuverenitásunkat védi az egyezmény


Turi-Kovács Béla (Fidesz) arra mutatott rá: a világ többpólusúvá vált, ami miatt egyetlen ország sem tarthatja meg szuverenitását semleges államként. Az egyezmény egyetlen értelmes céljának nevezte a szuverenitás védelmét, és, mint fogalmazott, meghökkentette, amikor a szocialisták és a DK politikusai ennek csökkenését hozták fel.

Rámutatott: a szerződés értelmében a felek kötelezettségei nem sérthetik sem a területüket, sem a fegyveres erejük feletti szuverenitást és jogukat sem az önvédelemre. A szerződés mindazt biztosítja, amire Magyarországnak szüksége van, ugyanakkor az ország egyetlen jogát sem adja fel. A terrorizmust nevezte az elhárítandó veszélynek, amely nem koncentráltan, hanem az egész világon jelentkezik, így egyetlen ország sem tud védekezni ellene önállóan. Hangot adott annak is: az Európai Uniónak is feltétlenül szüksége lenne saját hadseregre, és elképesztőnek ítélte, hogy egy 500 milliós konglomerátum hadsereg nélkül áll a világban.


MSZP: a szuverenitás kérdése Kínával szemben is felvetődik


Mesterházy Attila (MSZP) fontosnak és jónak értékelte a megállapodást. Hangot adott azonban annak a véleményének, hogy a kormány tagjai az elmúlt években ellentmondásosan nyilatkoztak a NATO-ról. Míg a külügyminiszter korábban kijelentette, hogy csak a szervezet képes az ország biztonságát szavatolni, később azonban a miniszterelnök azt mondta: nem lehet kizárólag a NATO-ra alapozni az ország biztonságát.

Szerinte ezek alapján nem lehet tudni, a kormány milyen súlyt szán a szervezetnek. Kifogásolta azt is, hogy Donald Trump elnökké válásával váltak pozitívabbá a kormány kijelentései a NATO-val kapcsolatosan.

"Riszálásnak" nevezte az Oroszországhoz fűződő változó kormányzati kapcsolatot. Szerinte Magyarország nem egyértelműen fogalmaz az értékorientáció kérdésében sem Kínát, sem Oroszországot érintően. Elismerte, hogy történelmi esemény volt az Orbán-Trump találkozó, de "drágának" ítélte azt, hiszen a háttérben fegyvervásárlások zajlottak. Kijelentette: a szuverenitás kérdése nemcsak az unióval vagy a NATO-val kapcsolatban merül fel, hanem Oroszországgal vagy Kínával szemben is.


KKM: nem volt ára a magyar-amerikai találkozónak


Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a hozzászólásokra úgy reagált: semmifajta ára nem volt Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke találkozójának.

A fegyvervásárlásról kijelentette: már az év elején is előrehaladott tárgyalásokat folytattak a közepes hatótávolságú rakétavédelmi rendszer beszerzéséről.

Az energiabiztonságról szólva azt mondta: örülne, ha a szövetségeseink szerepet vállalnának az ország energiabiztonságának biztosításában. A diverzifikáció ugyanis Horvátország, Románia, Ausztria vagy az Egyesült Államok beruházásain múlik.

A kínai kapcsolatokat bíráló felvetésekre leszögezte: a Huawei a két legnagyobb magyarországi szerződését egy német és egy angol céggel kötötte, vagyis ezt a kérdést először ezen nemzeteknek kell feltenni. Nem Magyarország a "szálláscsinálója" a kínai beruházásoknak - szögezte le, a tizenhat kínai befektetésből tizenegy ugyanis úgy jött létre, hogy a franciák, németek és más nyugat-európai országok eladták nekik érdekeltségeiket - részletezte. Rámutatott arra is, hogy Magyarország és Kína kereskedelme az unió és Kína között fennálló kereskedelmi forgalomnak mindössze 1,3 százalékát teszi ki.

Azt is tanulmányozásra érdemesnek tartotta, hogyan alakult az elmúlt években Oroszország és Nyugat-Európa kereskedelmi forgalma. Mint mondta, jelentősen emelkedett a többi közt a németeké és a franciáké is. Magyarország ugyanakkor jelentős oroszországi piacokat veszített a szankciók miatt - mutatott rá.



MSZP, DK: a fegyvervásárlás volt a magyar-amerikai találkozó ára



Mesterházy Attila (MSZP) a miniszter szavaira úgy reagált: Szijjártó Péter is elismeri, hogy a magyar-amerikai találkozó előtt heteken-hónapokon keresztül egyeztettek fegyvervásárlásról, tehát valójában ez volt az ára a találkozónak.

Arról, hogy a miniszter szerint akkor kell az amerikai elnökkel beszélni, ha van valamilyen ügy, Mesterházy Attila azt mondta: nagy bajban vagyunk, ha 2010 óta semmilyen olyan ügyünk nem volt az Amerikai Egyesült Államokkal, hogy kelljen találkozni az elnökkel. "Sőt biztos most is a Trump könyörgött: hogy annyi dolgunk van már, szeretnénk veletek beszélni!" - fogalmazott.

Hasonló véleményt fogalmazott meg a DK-s Vadai Ágnes (DK) is, aki úgy fogalmazott: "Értem, hogy önök nem vásárolták meg az amerikai külügyminiszter látogatását, ahogyan azt sem, hogy Orbán Viktor Gyurcsány Ferenc után bejuthasson a Fehér Házba, (...) de a látszat az, hogy (a közép-hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerről) előzetesen egyeztetve lényegében ezt az árat fizetik meg".



Államtitkár: az elmúlt évtizedek legnagyobb védelmi fejlesztése valósulhat meg



Sztáray Péter, Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a védelmi költségvetés 2002-ben 1,7 százalékon volt a GDP arányában, ami 2010-ra 1,14 százalékra csökkent. Szerinte az ezt követően bekövetkezett csökkenés összefüggésben van a gazdasági válsággal és a reformintézkedésekkel, ugyanakkor most az elmúlt 60-70 év legnagyobb védelmi fejlesztési projektjét hajtja végre a kormány. Ilyen jellegű modernizációra, technikai fejlesztésre nem került sor hosszú évtizedek óta - hangoztatta.