OGY - Krónika 4. rész (napirend, interpellációk)

Belföld, 2022.11.21

A tavalyi augusztus 20-i ünnepség szerződéseiről, a postabezárásokról, a pedagógusbérekről és a munka törvénykönyvének módosításáról is interpelláltak a képviselők hétfőn az Országgyűlés ülésén.



Napirend



Az Országgyűlés elfogadta e heti napirendjét két módosítással: kivételes eljárásban kedden tárgyalják meg és még aznap szavaznak a képviselők az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról és a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében az Európai Bizottság kérésére elfogadott egyes törvények módosításáról. Ugyancsak kivételes eljárásban tárgyalja a Ház kedden a Minisztériumok felsorolásáról szóló előterjesztést, és még aznak szavaznak is arról.

Az Országgyűlés a Fidesz kezdeményezésére szerdán utolsó napirendi pontként tárgyalja az egészségügyi tárgyú törvények módosítását.


Interpellációk


DK: miért nem adják ki a tavalyi augusztus 20-ai rendezvények számláit és szerződéseit?



Sebián-Petrovszki László (DK) arról beszélt: jogerős bírósági ítélet ellenére sem hajlandó kiadni a kormány által megbízott szervező cég a tavaly augusztus 20-ai állami rendezvények számláit és szerződéseit. Az embereknek joguk van tudni, miért és mennyit költöttek a "gurulós turulról, diszkógömbös installációkról és a metálos Szent Istvánról" elhíresült tavalyi ünnepségre - hangsúlyozta.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt válaszolta: az ünnepségsorozat szerződései a hatályos jogszabályok szerint nyilvánosak, ezen túl, a Magyar Turisztikai Ügynökség részletes bontásban is közzétette honlapján a rendezvények teljes költségét.

Ugyanakkor jelezte: a képviselő által említett ügyben a peres fél kezdeményezte a jogerős bírósági ítélet felülvizsgálatát, amelyet a Kúria jóváhagyott. Megjegyezte: még mindig jobb különféle jogi eljárásokról vitatkozni, mint arról, hogyan fordulhatott elő, hogy a baloldal kormányzása alatt az egyik augusztus 20-i rendezvény alatt több ember életét vesztette.

A képviselő nem fogadta el a választ és jelezte, a pert továbbviszik.



MSZP: miért zárják be a postákat, ha a vállalat nyereséges?


Szabó Sándor (MSZP) azt kérdezte: miért zárják be a postákat, ha a vállalat nyereséges, többletterheit pedig a központi költségvetés úgyis megtéríti. Szerinte a posta évek óta többmilliárdos nyereséget termel.

Fónagy János gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár azt mondta: a háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika miatt elszabadultak az energiaárak Európában, ami a Magyar Postát is nehéz helyzetbe hozta, a szankciós felár ugyanis 20 milliárd forintos többletköltséget okoz.

A magyar állam költségvetési támogatást nem adhat a postának, hanem csak a méltánytalan többletterheket enyhítheti, aminek évi 15 millió euró a felső határa - rögzítette, hozzátéve, hogy ez a 20 milliárd forintos többletköltség kompenzálására kevés. Tévesnek nevezte azt az állítást is, hogy a Magyar Posta üzemi eredménye pozitív. Szerinte a cég évek óta veszteséges, a cégnek csak a Magyar Bélyegmúzeum állami megvásárlásának árbevétele miatt volt többlete.

Jelezte: a nemzetközi szabványok szerint Magyarországon a település- és lélekszám arányában 1500-1600 postának kellene működnie, ehhez képest 2200 postahivatal áll rendelkezésre.

A képviselő nem fogadta el a választ.


Momentum: hogyan motiválja a pedagógusokat a kormány?



Tóth Endre (Momentum) azonnali és jelentős pedagógus-béremelést szorgalmazott. Szerinte az oktatás válsága miatt tiltakozók is ezt várják, nem pedig bizonytalan ígéreteket és lépcsőzetes toldozgatást. Hangsúlyozta: amikor a pedagógusoknak is meg kell fizetniük a "Fidesz-felárral" terhelt, Európa-rekorder élelmiszerárakat a boltokban, akkor a 10 százalékos, de még a 20 százalékos béremelés is csak egy "szépségtapasz" a pedagógusok brutálisan romló életszínvonalán.

Azt kérdezte: fizetnek-e idén év végi jutalmat a pedagógusoknak, illetve igazságosnak tartja-e a kormány, hogy tavaly a tanárok helyett a tankerületi vezetők kaptak jutalmat.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára azt mondta: a kormány célja, hogy jóval magasabb béremelést adjon a tanároknak kormányzati és uniós források felhasználásával. Szerinte ehhez összefogásra van szükség, azonban az ellenzék csak akkor áll a pedagógusok mellett, amikor szelfizni kell, amikor viszont szavazni, akkor nem. Azzal vádolta a baloldalt, hogy háború és szankciópárti, és képviselői mindent megtesznek, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó uniós forrásokat.

A képviselő nem fogadta el a választ.


Jobbik: vonják vissza a munka törvénykönyvének módosítását!


Ander Balázs (Jobbik) arra szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza a munka törvénykönyvének módosítását, mert eszerint megtagadhatják a munkáltatók a szabadság kiadását, valamint akár végkielégítés nélküli felmondásra is kényszeríthetik a megváltozott munkaképességű dolgozókat. Mikor látják végre be, hogy nem helyes Dél-Amerikát csinálni Európa kellős közepén?- kérdezte.

Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkára a kormány elmúlt 12 éves foglalkoztatáspolitikáját méltatva elmondta: egymillió munkahelyet hoztak létre, segélyalapú helyett munkalapú társadalmat építettek.

A módosítással kapcsolatban jelezte: garanciális jellegű újítás, hogy a szabadság időpontjának megváltoztatását a munkáltatónak írásban kell indokolnia, és csak kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén élhet ezzel a jogával. A munkáltató jogát kolrátozza továbbá a méltányos mérlegelés követelménye és a joggal való visszaélés tilalma is - tette hozzá.

A képviselő nem fogadta el a választ.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!