Orbán Balázs: bővítik a falu- és tanyagondnoki rendszert



Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára expozéjában kifejtette: a falu- és tanyagondnoki rendszert érinti a törvénymódosítási javaslat, a kormány ugyanis elkötelezett a vidék fejlesztésében, ez ölt testet a Magyar falu programban is.

Az előterjesztés alapján bővítik a falu- és tanyagondnoki rendszert - mint az érintett területek szociális ellátórendszerének alapját -, ugyanis 2021. január 1-jétől - a mostani 800 helyett - már az ezernél kevesebb lakosú településeken is elérhető lesz ez a szolgáltatás. Így több mint 200 településen nyílhat meg a falu- és tanyagondnoki szolgáltatás igénybevételének lehetősége, javítva ezzel az életminőséget - ismertette.

Arról is beszélt az államtitkár, hogy 2021-ben a szolgálat biztosítása érdekében legfeljebb 958 millió forint többletforrás, valamint gépjárművek beszerzésére legfeljebb 3,2 milliárd forint biztosítása szükséges.

A javaslat értelmében a falu- és tanyagondnoki képzések szervezése átkerül a megyei önkormányzatok feladatkörébe - közölte Orbán Balázs.



Fidesz: a gépkocsibeszerzés elengedhetetlen a falu- és tanyagondnoki munkához



Kovács Sándor (Fidesz) kifejtette: az élethez kell igazítani a falu- és tanyagondnoki hálózatra vonatkozó szabályozást, ez történik a mostani törvényjavaslattal.

A szakmai képzésen túl a gépkocsibeszerzés "az egyik alfája és ómegája" a falu- és tanyagondnoki rendszernek - mondta, üdvözölve az erre vonatkozó bejelentést, majd hozzátette, hogy az életminőség-javításhoz is szükség van a jogszabály-módosításra.

A vidéki ember ugyanolyan állampolgár, mint mások - hangoztatta a fideszes vezérszónok.



Jobbik: további bérfejlesztés kell a falu- és tanyagondnokoknak, és bővíteni kell a létszámukat



Steinmetz Ádám (Jobbik) több ponton előremutatónak nevezte a javaslatot, jelezve ugyanakkor, hogy számos kérdést is felvet az indítvány.

Hangsúlyozta a további bérfejlesztés szükségességét az ágazatban, mert az alacsony fizetések miatt magas a pályaelhagyók aránya.

Eddig közel 1600 faluba és tanyakörzetbe jutott el a kapcsolati és információs lehetőség a falu- és tanyagondnokok munkájával - emelte ki.

Aggályként felvetette, hogy noha a törvénymódosítással több település kapcsolódhat be a rendszerbe, ám a gondnokok többsége már most is túlterhelt, ezért azt javasolta: a 800-1000 lakos közötti településeken legalább két falugondnok dolgozzon.

Steinmetz Ádám választ várt továbbá arra, hogy a falu- és tanyagondnoki képzést miért utalják a megyei önkormányzatokhoz.



KDNP: a kormány elkötelezett, hogy javítsa a kistelepüléseken élők életminőségét



Nacsa Lőrinc (KDNP) hangsúlyozta: a kormány elkötelezett, hogy javítsa a kistelepüléseken élők életminőségét, a cél a falvak népességcsökkenésének megállítása, ehhez pedig az kell, hogy a vidéken élőknek is hozzájuthassanak azokhoz a lehetőségekhez, amelyek a városiaknak rendelkezésre állnak.

Ezért is indult el a Magyar falu program, amelynek része például a kistelepülések infrastrukturális fejlesztése, a falusi egészségügyi fejlesztési program - közölte.

Hozzátette: nem volt ez mindig így, 2010 előtt a baloldali kormány a kistelepüléseken iskolákat, háziorvosi rendelőket, vasútvonalakat zárt be.


MSZP: régi jó gyakorlat a falugondnokság



Korózs Lajos (MSZP) kiemelte: egy régi jó gyakorlat alkalmazása a falugondnokság. Támogatja, hogy bővüljön a falugondnoki rendszer, de azt nem érti, a képzést miért veszik ki azok kezéből, akik évtizedek óta professzionálisan végzik ezt a tevékenységet.

Hangsúlyozta: a falugondnok a falu lelke, gyakran az egyetlen kapocs az emberek között, fontos közösségszervező.

A képzésükkel foglalkozók pedig felkészült emberek, akik jól ismerik ezt a tevékenységet, ami azért is fontos, mert nagy a fluktuáció, ilyen kevés pénzért nem sokan vállalják ezt a munkát hosszú távon - vélekedett. Hozzáfűzte: van olyan település, ahol legalább két falugondnokra is szükség lenne.

Felidézte: végigkísérte e szolgáltatás létrejöttét, bekerülését a szociális törvény hatálya alá és a képzések kialakítását.

Annak idején tervezték, hogy a határokon túlra is kiterjesztik ezt a szolgáltatást, és Erdélyben is meghonosítják - tette hozzá Korózs Lajos.



DK: a kormány egyedül hagyta a vidéken élőket



Varga Zoltán (DK) arról beszélt, hogy azt lehetne gondolni, a kormány valóban a vidékért van, de a vidéken élők azt érzik, hogy egyedül hagyták őket.

A vidék csak a jelszavak szintjén fontos a kormánynak; agonizál, mert lassú halálra ítélték - fogalmazott.

Megjegyezte: a vidékre a szűkülő szolgáltatások, a rosszabb lehetőségek jellemzők, és a falvak gyakran alvó településekké válnak.

Közölte: nagy tisztelet jár mindenkinek, aki a vidék minden gondját és egy kis közösség életét a vállára veszi, köszönet jár a falugondnokoknak, hogy ilyen kis juttatásért is elvégzik a feladatukat.

Egyetértenek a falugondnoki rendszer bővítésével, de ez nem tudja pótolni az állami gondoskodást, átfogó vidékfejlesztésre lenne szükség - vélekedett.