OGY - Krónika 4. rész (szövetkezeti hitelintézetek)

Belföld, 2021.10.19

A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló törvény módosítását célzó kormányzati indítvány kivételes eljárásban tárgyalt összevont vitájával folytatódott az Országgyűlés ülése kedden.



LMP: forrásinjekcióhoz akarják juttatni az államot a választások előtt



Csárdi Antal (LMP) is úgy látta, hogy a kormánypártok szétverték a takarékszövetkezeti rendszert és kisemmizték a takarékszövetkezeti tagokat, ennek az utolsó fázisában vannak.

A kivételes eljárást azzal magyarázta, hogy a kötelező kötvényvásárlással vagyonhoz akarják juttatni az államot, ez pedig ekkora vagyon esetén jól fog jönni a választások előtt, hiszen a hiány elszaladt és a kormány osztogatásra készül.

Ez a törvényjavaslat elfogadhatatlan - közölte, megjegyezve: a takarékszövetkezeti tagok helyett néhány "ner-közeli" személy a rendszer haszonélvezője.



Képviselői felszólalások



Az ismételten felszólaló Nacsa Lőrinc (KDNP) arra a hívta fel a figyelmet, hogy a második negyedévben 18 százalékkal nő a magyar GDP, rekordon van a foglalkoztatás. Az állam jelenleg is arról tárgyal, hogy visszavásárolja a Liszt Ferenc-repülőteret. Elmondta, folyamatosan nőnek a bérek, folyamatosan egyre jobb számokat produkál a magyar gazdaság. Felháborítónak nevezte, hogy "szocialista, gyurcsányista képviselők" leszólják a mostani gazdasági helyzetet.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a takarékszövetkezeti rendszer átalakításával a kormánypártok kifosztottak több tízezer embert, "fiatal demokratákból öreg bolsevikok lettek". Szóvá tette, hogy aki egy harmincezer forintos részjeggyel rendelkezett a takarékszövetkezetben, azt nem tudta, csak egy 10 millió forint névértékű részvényre becserélni, mert az volt a legkisebb.

Azt javasolta, hogy a gazdasági számokat a koronavírus-járvány előtti, két évvel ezelőtti adatokkal vessék össze, ahhoz képest csak 1-2 százalékkal nőtt a gazdaság.

F Kovács Sándor (Fidesz) fontosnak nevezte a 120 takarékszövetkezet integrálását, modernizálását és egyes esetekben a megmentését, hisz némelyik veszteségesen működött. A szövetkezetek közül egy sem volt, amelyik megfelelt volna napjaink informatikai elvárásainak. Az egyes intézmények nem voltak egymással kompatibilisek, és a Takarékbank létrejöttével volt olyan fiók, amelyet be kellett zárni - emlékeztetett.

A tagok nem lettek kisemmizve, hanem meg lett mentve a takarékszövetkezeti rendszer - hangsúlyozta -, ennél felelősebben nem dönthetett volna a kormányzat.

Mellár Tamás (Párbeszéd) elmondta: pártja is elfogadhatatlannak tartja az előterjesztést, ahogy a kivételes eljárást is.

Irritálónak nevezte Nacsa Lőrinc (KDNP) elemzését a makrogazdasági helyzetről. Hangsúlyozta: a GDP-növekedés motorja nem a piaci folyamatok felgyorsulása volt, sokkal inkább az állami kiadások csúcsra járatása. A növekedés egy része ezért szerinte csak látszólagos. A magyar infláció lényegesen meghaladja az unióban mértet - folytatta -, mindez a forint árfolyamán is látszik, az adósságállomány pedig nominálisan kétszeresére nőtt 2010 óta.

Varga László (MSZP) szintén bírálta a Nacsa Lőrinc által elmondottakat, de az önkormányzati elvonásokat is. Sérelmezte, hogy számos várost nem kompenzált ezért a kormányzat.

Varju László (DK) szerint nem egyértelmű az integrációs folyamat értékelése. A végét azonban szerinte úgy kell összegezni, hogy egyes tagoknak a tulajdonhoz köthető vesztesége keletkezett, ezért is tartja pártja elfogadhatatlannak azt.


Államtitkári válasz: a Takarékbank továbbra is a vidék bankja


Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár válaszában emlékeztetett: a takarékszövetkezetek korábbi tulajdonosait holdingszervezet egyesíti, amely tulajdonjoggal rendelkezik az integrált hitelintézetben. A javaslat nem érinti a holdingszervezet jogait. A takarékszövetkezetek és integrált szervezetek jogai nem változnak, csak az integrációs szervezetből való kilépésük egyszerűsödik.

A Takarékbanknak jelenleg több mint 700 fiókja van, vagyis megalapozott az az állítás, hogy az intézmény a vidék bankja - érvelt.

Közölte: az állam az intézmény feltőkésítéséhez 137 milliárd forinttal járult hozzá. Az érintett szervezeteknek a kötvényt 2022. január 31-ig kell lejegyezniük, ezt követően azonban húsz évük van arra, hogy kilépjenek az integrációs szervezetből. A szervezet így fennmarad, vagyona nem száll át az államra rövid időn belül - válaszolta az ezzel kapcsolatos ellenzéki aggályokra.


Az ülésen elnöklő Hiller István (MSZP) az összevont vitát lezárta.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!