DK: a költségvetés nem volt hatékony


Varju László (DK) bírálta az Állami Számvevőszéket, amiért "pecsétet tett" az államadósság-csökkentés törvényi kötelezettségének elmulasztására. A forrást ugyanis szerinte nem az emberek érdekében költötte el a kormány.

Szólt arról is, hogy a jegybank elnöke kritizálja ugyan a fiskális döntéseket, az MNB mégis több mint 4000 milliárd forintnak megfelelő "pénznyomtatást" hajtott végre, és a költségvetés azon részét finanszírozta, ami a politikus szerint értelmetlen, az emberek szempontjából haszontalan volt. Az Orbán-kormány intézkedései szerinte kapkodók és strukturálatlanok voltak. Ennek következményei nemcsak az elbocsátások, hanem több mint 30 ezer ember halála is.

Sérelmezte, hogy a kormány tavaly az év végén növelte jelentősen a költségvetési hiányt, ezzel jelentéktelen területeket támogatott, a válságot állami beruházásokkal akarta kezelni.

Varju László azt mondta: a makrogazdasági mutatók markánsan eltértek a tervezettől tavaly. A fő számokat mégsem változtatták meg, a kormány pedig maga dönthetett jelentős kérdésekben.

Bár a gazdaság növekedett, az infláció fokozatosan gyorsult; a reálkamat szélsőséges mértékben volt negatív, a forintot szándékosan gyengítették, bár ez nem a pénzügyminiszter felelőssége - mondta.

Hozzátette: a magyar gazdaság visszaesése kisebb volt, mint az uniós átlag, az államháztartási hiány azonban jóval magasabb. A költekezés hatékonysága szerinte nem volt jó, a hiány struktúrája is problematikus.


Párbeszéd: jelentősen nőtt az államadósság


Mellár Tamás (Párbeszéd) azt mondta: a számok alapján az elmúlt tíz évben nem nőtt a termelékenység, a foglalkoztatás pedig reálisan számolva jóval kisebb a közölt adatoknál. A beruházások jelentős része állami, így szerinte a gazdaság mesterségesen felpumpált, a befektetésekkel pedig nem a humántőkét növelik.

Szerinte Magyarország egy elmaradott ország, amely versenyképességét adócsökkentéssel kívánja fenntartani. Gyarmati sorba sodródik az ország az által, hogy azokat a befektetőket hívja ide, amelyeknek csupán az alacsony adó számít - értékelt.

Szerinte 2020-ra sem sikerült megfelelően összeállítani a költségvetést, bár azt a válság valóban felborította. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy az Orbán-kormány 2010 óta következetesen szigorú költségvetési politikát hajtott végre, tavaly azonban ez megtört. "Az Orbán-kormány átállt a fiskális alkoholizmusra", nem tekinti központi kérdésnek az államháztartási hiányt - fogalmazott.

Hozzátette: tavaly decemberben "helikopterről szórták a pénzt", egyetlen esztendő alatt 15 százalékponttal nőtt az államadósság, amire még a Gyurcsány-kormány idején sem volt példa; ezáltal a magyar gazdaság nem válságálló.

Felvetette, hogy mi indokolta a hatalmas méretű hitelek felvételét. Szerinte a kormányzat arra törekszik, hogy megfordítsa a közhangulatot, "a keserű pirulákat pedig majd a választások után nyeleti le az emberekkel", vagy az ellenzéket kényszeríti arra, hogy kormányon ne tudja végrehajtani saját politikáját.


Képviselői felszólalások


Ritter Imre nemzetiségi képviselő kiemelte: az elmúlt években jelentősen emelkedett a nemzetiségeknek jutó támogatások összege. Az országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok támogatását emelték, a nemzetiségeknek fejlesztési keretet hoztak létre, támogatták a nemzetiségek által fenntartott köznevelési intézményeket, segítették a nemzetiségi pedagógusokat, valamint a nemzetiségi kulturális és hagyományőrző egyesületeknek szánt támogatást is emelték - sorolta. Hozzátette: köszönet illeti a kormányt, hogy kiemelkedő lehetőségekhez jutottak a magyarországi nemzetiségek, és jó, hogy a nemzetiségi kérdések kikerültek a parlamenti csatározások köréből.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a forint-euró árfolyamról beszélt, meglátása szerint ez ugyanis komoly hatással van a költségvetésre és a zárszámadásra is. A költségvetés megfogalmazásakor és megvalósításakor aktuális árfolyam között óriási a különbség - mondta. Azt kérdezte, tervez-e tenni a kormány valamit az árfolyam ügyében.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) hangsúlyozta: pártja korábban éles kritikával illette a költségvetést, és ennek egyik központi eleme az volt, hogy a kormány nem fordít eleget az egészségügyre. Ugyan volt béremelés az egészségügyben, de azt az egészségügyi jogviszony bevezetésével kötötték össze, ami bizonytalanságot teremtett a járvány közepén - közölte.

Kiemelte: az egészségügy területén Magyarország nagyon le van maradva a többi hasonló országhoz képest. A költségvetés túl korai elfogadása különösen nagy hiba volt 2020-ban a járvány kitörése miatt - mondta. Felvetette azt is, hogy nem megfelelően használták fel a járvány elleni védekezésre szánt összegeket.