KDNP: sikeres volt a tavalyi költségvetés



Nacsa Lőrinc (KDNP) értékelése szerint jó számokkal zárhatta az ország 2019-et, amely több szempontból gazdasági rekordévnek számított.

Sikeres volt a tavalyi költségvetés. A gazdaságpolitikában a 2019-et a gazdasági növekedés, a rekordalacsony munkanélküliségi ráta, a rekordmértékű beruházási arány, a jelentős reálbérnövekedés, a csökkenő államadósság, a nyugdíjprémium és az ország külföldi kitettségének mérséklődése jellemezte. Ennek köszönhetően az idén berobbant pandémia a 2008/2009-es válsághoz képest sokkal egészségesebb, erősebb és ellenállóbb helyzetben érte az országot - vont mérleget.

Elmondta, 2010-ben egy eladósított, elszegényedett, megszorításokkal sújtott országot vett át a mostani kormány a baloldaltól. Hozzátette: 2010 után "kőkemény" válságkezelő időszak, új, munkaalapú szemlélet következett, amelynek eredményeként 2013-ban növekedési pályára állt a gazdaság, és azóta minden évben folyamatos és lendületes a növekedés.

Úgy összegzett: Magyarország az EU egyik leggyorsabban és legdinamikusabban növekvő országává vált.

A kormánypárti politikus kitért arra, hogy "a Gyurcsány-Bajnai-tandem" kizárólag megszorításokkal tudta elképzelni a válságkezelést, a mostani kormány viszont beruházásokat ösztönöz, megtartja a munkahelyeket, bővíti a családtámogatásokat, visszavezeti a 13. havi nyugdíjat.

A jelenlegi gazdaságpolitika tette lehetővé, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági hatások kivédésre a kormány az ország történetében egyedülállóan nagy, 9000 milliárd forintos átcsoportosítást vezessen be - mondta.

Hozzátette: a "Bajnai-csomag" 2009-ben ezermilliárd forint megszorítást tartalmazott, amelyet a családoktól, a fiataloktól, a nyugdíjasoktól és a közszférában dolgozóktól vettek el.



MSZP: a kulcságazatokban csökken költségvetési forrás



Molnár Gyula (MSZP) a kulcságazatokban, az oktatás, az egészségügy és a jóléti kiadások területén csökkenő költségvetési forrásokat és az állam működési költségeinek 2019-es növekedését kifogásolta. Azt firtatta, ha növekszik a gazdaság, miért nem képes az ország modern, innovatív oktatást és modern, preventív egészségügyet kialakítani.

Felhívta arra a figyelmet, hogy a kormány gazdasági eredményeit egy viszonylag jó konjunktúrájú világban érte el, alacsony energiaárak és nagy mennyiségű uniós forrás mellett, miközben az ország gazdasági partnerei prosperáltak.

Beszélt arról is, hogy a kormány szerinte aránytalan és átláthatatlan módon növeli az állam működési költségeit, közben presztízsberuházásokra költ, a saját klientúráját építi, baráti önkormányzatokat finanszíroz és elképesztő mennyiségű pénzeket fordít kormánypropagandára.

Azt mondta, hogy 2018-hoz képest 2019-ben nagyjából egy-egy százalékkal csökkentek a jóléti kiadásokra, az oktatásra és az egészségügyre fordított költségvetési források, az önkormányzatokat pedig kivéreztetik.

Véleménye szerint nőtt azok száma, akik bizonytalanságban élnek, a munkavállalók félelmei sem enyhültek és nőttek a különbségek a társadalmi csoportok között. Hozzátette: az MSZP szerint van olyan gazdasági program, amely szolidáris társadalmat hoz létre és lehet igazságosabb az adórendszer is.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) a koronavírus-járvány miatt az egészségügy helyzetét elemezte. Hiányolta az alapellátás megerősítését, szerinte annak fejlesztése, a csoportpraxisok, a praxisközösségek kialakítása, a háziorvosok hatásköreinek növelése, a fogorvosi körzetek finanszírozásának rendezése 2019-ben is elmaradt.

A kórházi fertőzésben elhunytak magas száma miatt többletfinanszírozás kellene - szorgalmazta, azt is javasolva, hogy állítsák vissza betegjogi ellátórendszert.

A rossz finanszírozás miatt ma jobban megéri Magyarországon egy lábat amputálni, mint megmenteni - rótta fel. A kórházak eladósodottságát is problémaként említette.



DK: az elvesztegetett lehetőségek éve volt 2019



Varju László (DK) szerint a tavalyi az elvesztegetett lehetőségek éve volt, mert akkor kellett volna felkészülni a mostani válsághelyzetre.

Az Állami Számvőszéknek pedig sok mindenre fel kellene hívnia a figyelmet, de ezt nem teszi meg - mondta.

Kifejtette: a kormánynak önkritikát kellene gyakorolnia és ahelyett, hogy több mint tíz évvel ezelőtti kormányokra mutogat, rendesen kellene csinálnia, amit vállalt.

Ennek része pedig a rendes tervezés - tette hozzá.

Azt mondta: a több bevétel miatt gondolhatták volna arra, egy esetleges jövőbeli válsághelyzetben felhasználhatják ezt a pluszforrást.

A válság be is következett idén, de érdemben nem tudtak segíteni a családoknak és a vállalkozásoknak - közölte Varju László. Hozzátette: az év végi költekezés helyett államadósság-csökkentésre lett volna szükség.

Kiemelte: képtelen menedzselni a válságot a kormány, mert a kedvező, 2018-2019-es nemzetközi helyzetet nem arra használta fel, hogy felkészüljön egy válsághelyzetre.

A képviselő kijelentette: a kormány nem tesz meg mindent azért, hogy belátható időn belül, a vállalt kötelezettségnek megfelelően Magyarország az euróövezet része legyen, így kiteszi az országot a válságból adódó ingadozásoknak és a nemzetközi körülmények változásainak.

Hangsúlyozta: jellemzően mindenről a kormány akar dönteni, minden forrás elköltéséről központilag akarnak határozni.

Ez legjobban az önkormányzatiság tekintetében figyelhető meg - fűzte hozzá.

Azt is megjegyezte: igazságtalan a kormány egykulcsos adópolitikája.